Kinek jár munkába járás költségtérítése?

Kinek jár munkába járás költségtérítése: feltételek és összegek

Az utazási szabályok pontos ismerete segít elkerülni a felesleges pénzkiesést a mindennapi ingázás során. A kinek jár munkába járás költségtérítése kérdés tisztázása garantálja a jogos munkavállalói juttatások megszerzését. Érdemes alaposan áttanulmányozni a vonatkozó előírásokat a törvényes és adómentes elszámolás biztosítása érdekében.

Kinek jár munkába járás költségtérítése?

A munkába járás kötelező költségtérítése annak a munkavállalónak jár, akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye és a munkavégzési helye különböző településeken van, vagy ugyanazon a településen belül van, de a munkahely nem érhető el közösségi közlekedéssel. A részletes szabályokat a Nemzeti Jogszabálytár szerinti 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet rögzíti. Bár a jogszabályok értelmezése elsőre bonyolultnak tűnhet, a főbb feltételek ismeretében könnyen meghatározható, hogy kinek milyen juttatás jár.

Jogosultság feltételei és formái közösségi közlekedéssel

Közösségi közlekedéssel jár minden olyan dolgozónak, aki helyközi (távolsági) autóbusszal, vonattal (MÁV, Volánbusz) vagy HÉV-vel jár át másik településről a munkahelyére. A munkáltató köteles megtéríteni a bérlet vagy menetjegy árának legalább 86%-át. Bizonyos feltételek mellett - mint például szomszédos vármegyék vagy országbérlet használata esetén - az adómentes térítés akár 100%-os is lehet. A menetjegyek és bérletek igazolásainak megőrzése vagy a digitális bérletigazolások használata jelentősen leegyszerűsíti a havi elszámolást.

Munkába járás saját gépjárművel vagy egyéb járművel

Akkor jár kötelezően - legalább 18 Ft/km mértékben oda-vissza -, ha a lakó- és munkahely között nincs közösségi közlekedés, a munkarend miatt az nem vehető igénybe, aránytalanul hosszú várakozással járna, vagy a munkavállaló mozgáskorlátozott. A munkáltató saját döntése alapján adómentesen akár 30 Ft/km-ig is emelheti a térítést. Sok esetben a munkavállalók nem számolnak ezzel a lehetőséggel, mert azt feltételezik, hogy létező tömegközlekedés mellett gépkocsis térítés egyáltalán nem adható, pedig a rendszertelen műszakbeosztás teljesen felülírhatja a szabályokat.

Közösségi közlekedés és saját gépjármű összehasonlítása

Közösségi közlekedés (Vonat, Busz)

Havi bérlet vagy menetjegy leadása szükséges a munkáltatónak

A bérlet vagy menetjegy árának legalább 86%-a, bizonyos esetekben 100%

Különböző települések közötti utazás esetén kötelező

Saját gépjármű (Autó, Motor)

Munkáltatói hozzájárulás és kilométer-elszámolás szükséges

Jogszabály szerint legalább 18 Ft/km, önkéntesen 30 Ft/km-ig adómentes

Hiányzó tömegközlekedés, egyedi munkarend vagy mozgáskorlátozottság

Péter ingázása a szomszédos városból

Péter egy szomszédos településen lakik, de a munkahelye a városhatáron túl, egy másik járásban található. Hétköznapokon vonattal és helyközi busszal jár be dolgozni.

A munkába járás első hónapjában Péter bizonytalan volt abban, hogy a cég mennyit köteles kifizetni a bérletéből, mert a HR osztályon eltérő információkat hallott a részleges támogatásokról.

Miután átnézte a 39/2010. kormányrendeletet, tisztázta, hogy a helyközi bérlet áringadozása ellenére a munkáltató törvényi kötelessége legalább a 86%-ot megtéríteni.

Ennek köszönhetően Péter havonta biztosan visszakapja a bérlet ára után járó támogatást, ami jelentősen csökkenti a havi utazási kiadásait.