Mikor nagykorú valaki?
A magyar jog szerint a nagykorúság 18. életév betöltésével kezdődik. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a jogi nagykorúság nem feltétlenül egyenlő a teljes cselekvőképességgel. Ha valakit cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyeztek, akkor a nagykorúság ellenére sem rendelkezik teljes cselekvőképességgel, jogai gyakorlásában korlátozások lehetnek.
Mikor számít valaki nagykorúnak Magyarországon? A 18. életév betöltésén túl…
A köztudatban a nagykorúság a 18. életév betöltéséhez kötődik Magyarországon, és ez valóban így is van a Polgári Törvénykönyv szerint. Ez a nap, a 18. születésnap, jelenti a jogi nagykorúság kezdetét, amikor a személy elvileg teljes jogképességgel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy jogosult minden olyan jog gyakorlására, amelyet a magyar jogrendszer biztosít, például szavazhat, jogosítványt szerezhet, szerződéseket köthet, vagyont szerezhet és rendelkezhet vele.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a jogi nagykorúság és a teljes cselekvőképesség nem mindig esik egybe. A cselekvőképesség azt jelenti, hogy valaki képes önállóan, érvényesen jogokat szerezni és kötelezettségeket vállalni. Míg a jogképesség mindenkit megillet születésétől fogva, a cselekvőképesség fokozatosan alakul ki, és bizonyos esetekben korlátozható, akár a nagykorúság elérése után is.
A 18. életév betöltése tehát a feltételezett teljes cselekvőképesség kezdetét jelenti. A törvény feltételezi, hogy a 18. életévét betöltött személy képes önállóan, felelősségteljesen dönteni és cselekedni.
De mi a helyzet akkor, ha valaki a 18. életéve betöltése után sem képes erre? Itt jön képbe a gondnokság intézménye. Ha valakinek a pszichikai állapota miatt, például mentális betegség vagy szellemi fogyatékosság következtében, nem alakul ki a megfelelő belátási képessége, a bíróság gondnokság alá helyezheti.
A gondnokság lehet cselekvőképességet kizáró vagy cselekvőképességet korlátozó. A kizáró gondnokság alá helyezett személy – függetlenül attól, hogy nagykorú – cselekvőképességét elveszíti, és helyette a gondnoka jár el jognyilatkozataiban. A korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt bizonyos jognyilatkozataihoz a gondnok hozzájárulása szükséges, így megmarad bizonyos fokú önállósága.
Tehát, míg a 18. életév betöltése a jogi nagykorúság és a feltételezett teljes cselekvőképesség kezdetét jelzi, a gondnokság intézménye árnyalja a képet. A nagykorúvá válás nem automatikusan jelenti a teljes cselekvőképességet, és a 18. életév betöltése után is előfordulhat, hogy valaki korlátozottan képes csak jogait gyakorolni. A gondnokság intézménye védelmet nyújt azok számára, akik nem képesek önállóan érvényes jognyilatkozatokat tenni, biztosítva számukra a szükséges támogatást és képviseletet.
#Életkor #Felnőttkor #Nagykorúság #Tartalom: Mikor Nagykorú Valaki?Válasz visszajelzése:
Köszönjük a visszajelzését! Az Ön észrevételei nagyon fontosak számunkra a jövőbeli válaszok fejlesztéséhez.