Mit jelent hogy értelmi fogyatékos?

Mit jelent az értelmi fogyatékos? IQ 70 alatt és adaptív készségek

Az, hogy mit jelent az értelmi fogyatékos kifejezés pontosan, elengedhetetlen a megfelelő támogatás biztosításához. Sokan csak az alacsony IQ-ra gondolnak, pedig a mindennapi életben való boldogulás képessége, az adaptív funkciók ugyanolyan fontosak. A diagnózis e két tényező együttes vizsgálatán alapul, amit érdemes részletesebben megérteni.

Mi az értelmi fogyatékosság valódi jelentése?

Az értelmi fogyatékosság - vagy orvosi nevén intellektuális képességzavar - nem egy betegség, hanem a központi idegrendszer fejlődési zavara miatt kialakuló állapot. Ez az állapot az átlagosnál jelentősen alacsonyabb intelligenciaszinttel és a mindennapi élethez szükséges alkalmazkodási készségek korlátozottságával jár együtt, amely még a felnőtté válás előtt jelentkezik. Fontos tudni, hogy ez nem gyógyítható, de megfelelő támogatással az érintettek életminősége és önállósága drasztikusan fejleszthető.

A diagnózis felállítása során az intelligenciahányadost (IQ) tekintik az egyik fő mérőszámnak, ahol a 70 alatti érték jelzi az intellektuális érintettséget. Ez a határvonal a népesség körülbelül 2-3 százalékát érinti globálisan, ^[2] ami azt jelenti, hogy minden száz emberből kettő vagy három valamilyen fokú intellektuális akadályozottsággal él. Azonban az IQ csak a történet egyik fele - és talán nem is a legfontosabb. Van egy másik tényező, az úgynevezett adaptív funkciók köre, amely sokkal pontosabban megmutatja, hogyan boldogul valaki a valóságban. Erről a rejtett, de döntő fontosságú tényezőről a cikk későbbi részében, a támogató környezetnél részletesebben is beszélek majd.

Sokáig azt hittem, hogy a számok mindent elmondanak egy ember képességeiről. De a valóság más. Láttam olyan embert, akinek az IQ-ja alacsony volt, mégis lenyűgöző szociális érzékkel irányította a környezetét. A számok nem az embert, csak egy állapotot írnak le.

Az intellektuális képességzavar fokozatai és jellemzői

Az értelmi fogyatékosság nem egységes kategória, hanem egy széles spektrum, amelyet hagyományosan az értelmi fogyatékosság fokozatai iq alapján négy fő csoportra osztanak. Ezek a fokozatok határozzák meg, hogy az egyénnek mekkora segítségre van szüksége a mindennapokban.

Enyhe értelmi fogyatékosság (IQ 50-69)

Ez a leggyakoribb forma, az érintettek mintegy 85 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. Gyermekkorban gyakran csak az iskolakezdésnél válnak nyilvánvalóvá az enyhe értelmi fogyatékosság tünetei, amikor a tanulási nehézségek hangsúlyosabbá válnak. Felnőttként sokan képesek az önálló életvitelre, egyszerűbb munkák elvégzésére és családalapításra, bár bizonyos komplex helyzetekben (például adózás vagy jogi ügyintézés) segítségre szorulhatnak.

Középsúlyos, súlyos és legsúlyosabb fokozatok

A középsúlyos fokozatnál (IQ 35-49) a fejlődés és a beszédtanulás lassabb, az érintetteknek felügyelt környezetre van szükségük a munkához és a lakhatáshoz. A súlyos (IQ 20-34) és a legsúlyosabb (IQ 20 alatti) kategóriába tartozók folyamatos, életre szóló gondozást és felügyeletet igényelnek, mivel önellátó képességük és kommunikációjuk minimális. Ebben a tartományban már gyakran társulnak fizikai akadályozottságok vagy egyéb egészségügyi problémák is.

Mi okozza az értelmi fogyatékosságot?

Az értelmi fogyatékosság okai rendkívül sokfélék lehetnek, és az esetek jelentős részében - egyes becslések szerint akár 30-50 százalékban - a pontos ok ismeretlen marad.^[4] A tudomány jelenlegi állása szerint a kiváltó tényezőket három nagy csoportra oszthatjuk a bekövetkezés ideje alapján.

A születés előtti (prenatális) okok közé tartoznak a genetikai rendellenességek, mint például a Down-szindróma vagy a törékeny X-szindróma, de ide soroljuk a terhesség alatti fertőzéseket vagy az anyai alkoholfogyasztás okozta károsodásokat is. A születés körüli (perinatális) okok jellemzően az oxigénhiányos állapothoz vagy a koraszülés szövődményeihez köthetők. Végül a születés utáni (posztnatális) tényezők lehetnek súlyos fertőzések, mint az agyhártyagyulladás, vagy súlyos fejsérülések és környezeti ártalmak.

Nézzünk szembe a ténnyel: sok szülő önmagát hibáztatja. Ez fájdalmas. A legtöbb esetben azonban a genetika vagy a véletlen biológiai események irányítanak, amire senkinek nincs ráhatása. Nem a te hibád.

A rejtett kulcs: Mi az az adaptív viselkedés?

Emlékeznek a cikk elején említett titkos tényezőre? Itt az ideje, hogy tisztázzuk, mit jelent az értelmi fogyatékos állapot az adaptív viselkedés szempontjából. Az adaptív viselkedés azt jelenti, hogy az egyén mennyire képes megfelelni a saját életkorának és kulturális csoportjának elvárásainak. Ide tartozik a pénz kezelése, a tömegközlekedés használata, a személyes higiénia vagy a társas szabályok betartása. (És ez az, ami igazán számít a boldoguláshoz.)

A modern diagnosztikai szemlélet már nem csak az IQ-t nézi. Ha valakinek 65-ös az IQ-ja, de kiválóan főz, bevásárol és barátai vannak, akkor az ő támogatási igénye sokkal kisebb, mint egy hasonló IQ-val rendelkező, de szociálisan izolált társáé. A cél a készségek fejlesztése, nem a pontszámok javítása.

Tényleg csak a papír számít? Nem hiszem. A fejlesztő pedagógia fókuszában ma már a gyakorlati élet áll. Minél több eszközt adunk egy érintett kezébe, annál kevésbé lesz számára korlátozó a diagnózisa.

Értelmi fogyatékosság vs. Mentális betegség

Értelmi fogyatékosság

- Gyógypedagógiai fejlesztés és környezeti akadálymentesítés

- Fejlődési állapot, amely tartósan fennáll

- Az intellektuális képességek és a tanulási sebesség korlátozottsága

- Mindig 18 éves kor előtt jelentkezik

Mentális betegség (pl. Depresszió, Skizofrénia)

- Pszichoterápia és gyakran gyógyszeres kezelés

- Egészségügyi zavar, amely hullámzó lefolyású lehet

- Érzelmi zavarok, gondolkodási torzulások vagy hangulati ingadozások

- Az élet bármely szakaszában kialakulhat

Bence útja az önálló munkavállalásig

Bence egy 24 éves budapesti fiatalember, aki enyhe értelmi fogyatékossággal él. Az iskola befejezése után elszigeteltnek érezte magát, mert nem talált olyan munkahelyet, ahol türelemmel bántak volna vele.

Először egy gyorsétteremben próbálkozott, de a nagy zaj és a gyors tempó miatt pánikba esett és két nap után feladta. Azt hitte, soha nem lesz képes dolgozni és másokra lesz utalva.

A fordulat akkor következett be, amikor egy védett foglalkoztatóhoz került, ahol megtanulta a kertészeti alapokat. Rájött, hogy a monoton, de precíz munka megnyugtatja és sikerélményt ad neki.

Ma Bence egy önkormányzati parkfenntartó cégnél dolgozik napi 6 órában. A munkába járáshoz egyedül használja a villamost, és büszke arra, hogy saját keresetéből tudja fizetni a hobbijait.

Kati és a könnyen érthető kommunikáció

Kati középsúlyos értelmi fogyatékossággal élő hölgy, aki egy lakóotthonban él Pécs mellett. Legnagyobb nehézsége az volt, hogy a hivatalos leveleket és a menetrendeket egyáltalán nem értette meg.

Gyakran eltévedt vagy rossz buszra szállt, mert a bonyolult feliratok összezavarták. Ez mély frusztrációt okozott neki, és félt egyedül elindulni bárhová.

A lakóotthon munkatársai elkezdtek képi szimbólumokat és egyszerűsített mondatokat használni a napi rendjéhez. Kati rájött, hogy ha az információ akadálymentes, ő is képes döntéseket hozni.

A segítő technológiák és az egyszerűsített szövegek segítségével ma már Kati önállóan intézi a heti bevásárlását. Az önbizalma sokat javult, mióta nem érzi magát elveszettnek a szavak világában.