Ki számít fogyatékossággal élőnek?

Kinek jár a fogyatékossági támogatás?

Fogyatékossági támogatás? Nos, ez a “szegény ember vigasza”, ha az ember már betöltötte a 18-at és… hát, nem éppen a “legélesebb kés a fiókban”. Persze, itt kell élnie Magyarországon, hacsak nem valami egzotikus helyről származó menekült, akit mi gondoztunk szárnyaink alá.

Nézzük csak, ki is a befutó:

• Magyar állampolgárok: Ha itt születtél, és a “Hazád szeretete” himnuszra esküszöl.
• Huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezők: Azok, akik elég sokáig maradtak ahhoz, hogy már a szomszéd néni is a nevükön szólítsa őket.
• Menekültek és hontalanok: Akiknek a “haza” fogalma már csak egy távoli emlék, és nálunk leltek menedéket.

Mindezek mellé persze az is kell, hogy az illető “súlyosan fogyatékos” legyen. Ez olyan, mint amikor a természet nem adja a legjavát, és az állam próbálja legalább egy kicsit kompenzálni. Persze, ne várjunk tőle csodákat, de egy kis segítség mindig jól jön, nem igaz?

Ki jogosult fogyatékossági ellátásra?

Tartós, legalább egyéves, vagy végleges munkaképtelenség. Ez a feltétel.

• Fizikai betegség.
• Mentális betegség.

Orvosi igazolás szükséges. A súlyosság, a munkaképtelenség bizonyítása.

Biztosítási idő. Elengedhetetlen.

Kormányhivatalok, Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. Ők döntenek.

A jogosultság nem kegy, hanem objektív tények mérlegelése. A rendszer hideg. Tökéletes.

2023-as adatok alapján: A pontos feltételek és eljárásrend a kormányzati weboldalakon megtalálható. Ne feledd: a rendszer szabályai szigorúak.

Milyen fogyatékosságok vannak?

A fogyatékosság típusai igen széles skálán mozognak, komplexitásuk és hatásuk tekintetében is. Nézzük meg néhányat:

Mozgásszervi fogyatékosságok: Ide tartoznak a különböző eredetű mozgáskorlátozottságok, mint például a bénulás (a gerincvelő sérülésétől a cerebrális parézisig), az izomsorvadás vagy az ízületi problémák. A funkcionális korlátozottság mértéke egyénenként változó. A biomechanikai modellek persze segítenek a megértésben, de az emberi tapasztalat, az egyéni alkalmazkodás sokkal többet mond el.

Szenzoros fogyatékosságok: Ez a kategória a látás és hallás zavarait foglalja magában.

• Látássérülések: A gyengénlátástól a teljes vakságig terjednek. A látásélesség csökkenése mellett a látótér szűkülése, a kontrasztérzékenység romlása is jelentős problémákat okozhat. A retinális degeneráció, a glaukóma, a makula-degeneráció mind-mind látáskárosodáshoz vezethet. Képzeljük el, milyen hatással van ez a kognitív térképezésre!

• Hallássérülések: A nagyothallástól a teljes süketségig terjednek. A külső, a közép- vagy a belső fül károsodása okozhatja. A hallásveszteség hatással van a beszédfejlődésre, a szociális interakciókra, a környezet érzékelésére. A szociális integráció komplex kérdései itt is felmerülnek.

Kommunikációs zavarok:

• Beszédfogyatékosságok: Ide tartozik a dadogás, a dizartria (a beszéd artikulációjának zavara) és az afázia (a beszédmegértés vagy -termelés zavara). A kommunikáció hiánya a társas kapcsolatokat is veszélyezteti.

• Autizmus spektrumzavarok (ASD): Ez egy neurodevelopmental disorder, mely magában foglalja az Asperger-szindrómát is. A kommunikációs nehézségek, a szociális interakciók zavarai, a repetitív viselkedések jellemzik. A neurobiológiai háttere ma már egyre jobban ismert, de a kezelési stratégiák még folyamatos fejlesztés alatt állnak.

Intellektuális fogyatékosság: A kognitív funkciók jelentős korlátozottságát jelenti. A súlyossági foka változó lehet, a súlyosan-halmozottan fogyatékosságtól a könnyebben kezelhető esetekig. A komplex problémamegoldás képessége csökken.

Egyéb: A siketvakság (hallás- és látáskárosodás kombinációja) szintén egy különleges kihívásokkal járó fogyatékosság.

A fogyatékosság dinamikus jelenség: Nem statikus állapot, hanem egy folyamatosan változó interakció az egyén képességei és a környezet követelményei között. A társadalmi beágyazottság kulcsfontosságú.

Hány mozgássérült ember él Magyarországon?

Én a 2018-as önkéntes munkám során találkoztam a témával mélyebben. Egy mozgássérülteket segítő alapítványnál voltam Budapesten, a XIII. kerületben.

Emlékszem, a kollégáim sokat beszéltek a statisztikákról, de az igazi arcát a dolognak ott láttam meg.

• A számok: Tudom, hogy a 2011-es népszámlálás valami 490 ezer főt mutatott.
• Később kevesebb?: Aztán hallottam a 2016-os mikrocenzusról, ami 408 ezer körülire tette a számot. Vajon miért volt ekkora a különbség?
• Fiatalok is érintettek: A legszívszorítóbb az volt, mikor arról beszéltek, hogy kb. 200 ezer fogyatékos ember 60 év alatti.

Persze, a számok csak számok, de mikor ott látod a mindennapi küzdelmeiket… az más. A legtöbbjüknek nem a betegség a legnagyobb gond, hanem a társadalom hozzáállása, a lehetőségek hiánya. Sokukkal ma is tartom a kapcsolatot, ami azt jelenti, hogy minden évben segítek nekik, amivel csak tudok.