Milyen hormont termel a hasnyálmirigy?

A hasnyálmirigy: 1-2% hormon és 98% emésztés

A milyen hormont termel a hasnyálmirigy téma megértése kulcsfontosságú az egészségünk szempontjából, mivel ez a parányi sejtcsoport felelős a szervezetünk szénhidrát-anyagcseréjének szabályozásáért. Érdemes alaposan áttekinteni a hormonális egyensúly szerepét az energiaszintünkben és a testsúlyunkban.

Milyen hormont termel a hasnyálmirigy a szervezetünkben?

A hasnyálmirigy egy kettős funkciójú szerv, amely döntő szerepet játszik az emésztésben és a hormo-termelésben is. A hasnyálmirigy legfontosabb hormonjai az hasnyálmirigy inzulin glukagon és a szomatosztatin, amelyek közvetlenül a véráramba választódnak ki az úgynevezett Langerhans-szigetek sejtjeiből.

Sokan nem tudják, de ez a létfontosságú hormonális központ a hasnyálmirigy teljes tömegének csupán mintegy 1-2 százalékát teszi ki. ^[1] Kezdetben magam is meglepődtem ezen az apró arányon, amikor mélyebben beleástam magam az endokrin rendszer működésébe. Fantasztikus, hogy ez a parányi sejtcsoport szabályozza szinte a teljes szénhidrát-anyagcserénket. A maradék 98-99 százalék kizárólag az emésztőnedvek termeléséért felelős. Ha a hasnyálmirigy által termelt hormonok egyensúlya felborul, az közvetlen hatással van az energiaszintünkre, a testsúlyunkra és a hosszú távú egészségünkre is.

Az inzulin és a glukagon: A vércukorszint belső mérleghintája

A hasnyálmirigy két fő hormonja, az inzulin és a glukagon egymással ellentétes, de egymást tökéletesen kiegészítő módon működik a glükózszint stabilizálása érdekében. Az inzulin csökkenti, míg a glukagon emeli a véráramban keringő cukor mennyiségét.

Amikor étkezünk, a szénhidrátok lebomlása miatt a vércukorszint emelkedni kezd. Erre reagálva a Langerhans-szigetek béta-sejtjei inzulint bocsátanak ki.

Az inzulin kulcsként nyitja meg a sejtek falát, hogy a glükóz beépülhessen és energiává alakulhasson. Ezzel szemben, ha órák óta nem ettünk, vagy intenzíven sportolunk, a vércukorszint leesik. Ekkor lépnek működésbe az alfa-sejtek, amelyek glukagont termelnek. Ez a hormon arra utasítja a májat, hogy a tárolt glikogént bontsa le és juttassa vissza cukor formájában a vérbe. De itt van egy csavar, amit a legtöbb alapvető biológia tankönyv kihagy, és amire csak több éves kutatómunka után jöttem rá: a két hormon nemcsak egymástól függetlenül kering, hanem közvetlen, helyi szinten is folyamatosan gátolja vagy serkenti a szomszédos sejtek működését.

A szomatosztatin: A rejtélyes belső szabályozó és a ritkább hormonok

A szomatosztatin a hasnyálmirigy harmadik kulcsfontosságú hormonja, amelyet a Langerhans-szigetek delta-sejtjei termelnek, és feladata az inzulin, valamint a glukagon elválasztásának finomhangolása és fékezése.

Bár a delta-sejtek az endokrin sejtpopulációnak mindössze körülbelül 5-10 százalékát alkotják, elágazó, neuronszerű szerkezetük révén szinte az összes szomszédos sejttel kapcsolatban állnak. Ez a hormon egyfajta forgalomirányítóként működik: megakadályozza, hogy az inzulin vagy a glukagon túl nagy mennyiségben árassza el a szervezetet, ami veszélyes vércukorszint-ingadozásokhoz vezetne.

Emellett a hasnyálmirigy kisebb mennyiségben más peptideket is előállít, mint például a pancreaticus polipeptidet vagy a ghrelint, amelyek az étvágyat és az emésztési folyamatokat koordinálják. Úgy tűnik, a szervezetünk egy rendkívül szigorú biztonsági rendszert épített ki a hasnyálmirigyen belül.

A hasnyálmirigy hormontermelő sejtjeinek összehasonlítása

Béta-sejtek (Inzulintermelők)

• Inzulin

• A sejtek nagyjából 50-75 százaléka

• Csökkenti a szintet, segíti a glükóz sejtekbe jutását

Alfa-sejtek (Glukagontermelők)

• Glukagon

• A sejtek körülbelül 15-30 százaléka

• Növeli a szintet a máj tartalékainak mozgósításával

Delta-sejtek (Szomatosztatintermelők)

• Szomatosztatin

• A sejtek nagyjából 5-10 százaléka

• Közvetve szabályoz, gátolja az inzulin és glukagon túlkapásait

Gábor felismerése: Egy irodai dolgozó harca a rejtett cukoringadozással

Gábor, egy 42 éves budapesti szoftverfejlesztő, hónapok óta küzdött a délutáni hirtelen fáradtság hullámokkal és a koncentráció elvesztésével az irodában. Először azt hitte, csak a stressz vagy a kialvatlanság okozza, ezért extra kávékkal próbálta átvészelni a napot.

A helyzet azonban rosszabbodott: a sokadik espresso után már remegni kezdett a keze, a feszültségtől izzadt a tenyere, és a feje is rendszeresen megfájdult a délutáni monitorbámulás közben. Úgy érezte, teljesen elveszíti az irányítást a teste felett.

A fordulópont akkor jött el, amikor elkezdte tudatosan monitorozni a táplálkozását. Rájött, hogy a gyorsan felszívódó, cukros péksüteményekből álló reggelijei és ebédjei miatt a hasnyálmirigye hatalmas inzulinfröccsökkel reagált, amit aztán hirtelen vércukor-zuhanás és farkasétvágy követett.

Miután átállt a lassan felszívódó szénhidrátokra és a fehérjedús ételekre, a hasnyálmirigy hormontermelése stabilizálódott. Három hét után a délutáni fáradtság szinte teljesen megszűnt, a koncentrációja visszatért, és elhagyhatta a napi felesleges koffeinadagokat is.

Az oldalon található információk kizárólag oktatási és tájékoztatási célt szolgálnak, nem helyettesítik a professzionális orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig konzultáljon kezelőorvosával vagy más szakképzett egészségügyi szolgáltatóval, ha bármilyen egészségügyi állapottal, gyógyszeres kezeléssel vagy terápiás tervvel kapcsolatban kérdése merül fel.