Ki nem kötelezett könyvvizsgálatra?

Ki nem kötelezett könyvvizsgálatra? Mentességi feltételek

Sok vállalkozás számára fontos kérdés a ki nem kötelezett könyvvizsgálatra vonatkozó szabályok ismerete. A megfelelő gazdasági adatok pontos követése segít elkerülni a felesleges adminisztrációs terheket és a szabályok félreértéséből adódó problémákat. Ismerje meg a mentesség részleteit, hogy vállalkozása megfelelően tervezhesse működését és elkerülje az esetleges adminisztrációs kötelezettségeket a jövőben.

Ki nem kötelezett könyvvizsgálatra?

A könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesség kérdése sok vállalkozót foglalkoztat, különösen a könyvelés lezárásakor. Alapvetően a kettős könyvvitelt vezető cégeknek minden üzleti évben könyvvizsgálatot kell végeztetniük, kivéve, ha teljesítik a jogszabályban előírt mentességi határértékeket. Ez egy fontos könnyítés, ám a szabályok pontos ismerete elengedhetetlen a szabálytalanságok elkerülése érdekében.

A mentesség feltételei: határértékek

A könyvvizsgálat mentesség feltételei akkor alkalmazhatóak, ha a vállalkozás két egymást követő üzleti évben az alábbi két feltétel mindegyikének megfelel. Az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a nettó árbevétel nem haladta meg a 600 millió forintot.^[1] Emellett a foglalkoztatottak átlagos száma ebben az időszakban nem haladta meg az 50 főt. ^[2]

A számításnál fontos, hogy a mutatók átlagát vizsgáljuk, nem pedig egyetlen évet. Ha ezek az értékek a határérték alatt maradnak, a cég mentesül a független könyvvizsgálat kötelezettsége alól. Érdemes azonban résen lenni, mert ha a vállalkozás növekedése átlépi ezt a sávot, a kötelezettség azonnal életbe lép.

Mit jelent ez az újonnan alapított cégeknél?

Sok vállalkozó kérdezi, mi a helyzet az induló cégeknél, ahol nincs előző két év. Az első üzleti évben a könyvvizsgálat határértékek betartását nem kell a múltbeli adatok átlagában vizsgálni, mivel azok még nem léteznek. Ilyenkor a nyitó adatok és az üzleti évre tervezett várható teljesítmény alapján mérik fel a könyvvizsgálati kötelezettséget.

A szabályozás itt néha félreérthető. Sokan pánikolnak, hogy a vártnál jobb teljesítmény miatt év közben kötelezettek lesznek, de az első évben jellemzően a reális tervszámokból indulnak ki. Érdemes már az induláskor konzultálni egy szakértővel, ha a növekedési tervek agresszívek.

Kivételek, ahol a mentesség nem alkalmazható

Vannak olyan cégformák vagy tevékenységi körök, ahol a fenti határértékektől függetlenül kötelező a könyvvizsgálat. Ide tartoznak például a takarékszövetkezetek, bizonyos pénztárak vagy olyan speciális szervezetek, ahol a törvényi szabályozás fokozott átláthatóságot követel meg. Ilyenkor a mentességi szabályok automatikusan hatályukat vesztik.

Ne feledjük, hogy bizonyos jogszabályi hivatkozások is kötelezővé tehetik a vizsgálatot, függetlenül az árbevétel nagyságától. Ha a cég tevékenysége speciális, az alapító okirat vagy külön törvény is előírhatja a könyvvizsgálói jelentés készítését. Ezt a cégbírósági bejegyzésnél vagy a tevékenységbővítéskor érdemes tisztázni.

Könyvvizsgálati kötelezettség összehasonlítása

Mentesülő vállalkozás

• Nem kötelező
• 600 millió forint alatti átlag két évben
• 50 fő alatti átlag két évben

Kötelezett vállalkozás

• Kötelező
• 600 millió forint feletti átlag
• 50 fő feletti átlag

Egy kereskedelmi cég esete

Egy közepes méretű kereskedelmi cég az elmúlt két évben 550 millió forintos árbevételt és 45 fős létszámot könyvelt el átlagban. A könyvelőjük már aggódott a határértékek miatt.

A cég vezetése úgy döntött, nem terjeszkednek tovább a következő üzleti évben, hogy elkerüljék a vizsgálatot. Azonban az év közepén egy váratlan szerződés miatt az árbevétel átlépte a limitet.

Szerencsére időben észrevették a trendet, így a könyvvizsgáló keresése helyett a növekedési stratégiájukat módosították. Így sikerült a mentességi sávon belül maradniuk az év végére.

Ez a tapasztalat arra tanította őket, hogy a mentességi határértékeket nemcsak lezárt évben, hanem negyedévente is monitorozni kell a bírságok elkerülése végett.