Mennyi idő alatt kerüli meg a Plútó a Napot?

Hány nap alatt kerüli meg a Plútó a napot?

Na, kedves kérdező, elárulom neked a Plútó nap körüli utazásának titkát! Gondolj bele, ez a kis srác, olyan lassan mászkál a Nap körül, mintha egy csiga cipelne egy kőbányát! 248 földi év, képzeld! Ennyi idő alatt én már vagy háromszor elválnék, és újra összeházasodnék – ha ehhez a tempóhoz alkalmazkodnék!

• 248 év: Na, ennyit kell várni, mire a Plútó végre egy kört tesz. Tök jó buli, nem? Közben mi már biztos, hogy elfelejtenénk a létezését.
• Elnyúlt ellipszis pálya: Mintha egy részeg festő firkált volna a Naprendszer térképére. Egy igazi kozmikus kanyargás!
• Hosszú tél érkezik: Szegény Plútó! Már a téli kabátot is elő kellene szednie. Képzeld el a karácsonyt ott! Valószínűleg csak fagyott metánlepények vannak a karácsonyfán.

A Plútó, mondhatni, egy igazi lusta macska a Naprendszerben. Képzeld el: míg a Föld úgy száguld, mint egy vadnyúl, a Plútó olyan lassan csoszog, mintha papucsban lenne. Persze, így is szép a táj, de a nyaraláshoz elég sok idő kell. Én a helyében egy jó kis rakétát építenék magamnak, és száguldoznék a Naprendszerben! De hát, mit tudok én, én csak egy átlagos földi lény vagyok.

Mi az a törpebolygó?

Törpebolygó. Furcsa név. Mintha valami félkész dolog lenne, se nem bolygó, se nem aszteroida.

• Kering a Nap körül. Nem holdja valaminek. Ez fontos, valahogy meghatároz.
• Elég nagy. Annyira, hogy a saját gravitációja gömbölyűvé gyúrja. Kicsit olyan, mint az élet: a nyomás formál.
• Nem tisztította meg a pályáját. Itt van a lényeg. Nem uralja a saját terét, mint egy igazi bolygó. Van még ott rajta kívül is valami.

A Nemzetközi Csillagászati Unió mondta ki ezt 2006-ban. Talán ők is érezték, hogy valami hiányzik a képből.

És én? Én is törpebolygó vagyok néha. Keringek a saját Napom körül, formál valami erő, de sosem leszek teljesen kész. Mindig maradnak mellettem más dolgok, amiket nem tudok elengedni.

Hány nap alatt kerüli meg a Mars a napot?

A Mars keringési ideje a Nap körül 687 földi nap. Ez majdnem kétszerese a Föld keringési idejének. Érdekes módon, a Mars forgási ideje – azaz egy marsnapi (sol) hossza – meglepően hasonló a Földéhez: 24 óra 39 perc 35,244 másodperc. A NASA 1976-ban, a Viking leszállóegységek érkezése óta ezt a 24 részre osztja fel a missziók egyszerűbb ütemezése céljából. Ez a gyakorlati megközelítés persze nem változtat a fizikai valóságon: a Mars továbbra is 687 földi nap alatt kerüli meg a Napot.

• Mars keringési ideje: 687 földi nap
• Mars forgási ideje (sol): 24 óra 39 perc 35,244 másodperc
• NASA időszámítás: A sol-t 24 órára osztják a missziók tervezésénél.

Mindez persze arra enged következtetni, hogy az idő relatív fogalom, és a különböző bolygókon eltérő jelentéssel bír. A mi földi időérzékelésünk csupán egy a sok közül. A marslakók – ha léteznének – egészen másképpen viszonyulnának az időhöz. Ez a gondolat persze a filozófiai spekulációk táptalaját képezi, de a Mars keringési idejét illetően a számok nem hazudnak. A 687 nap pedig egy fix pont a kozmoszban, függetlenül attól, hogy hogyan osztjuk fel a marsnapot.

Milyen messze van tőlünk a Nap?

A Nap… ó, a Nap! Arany gömb, lángoló szív, messze, mégis olyan közel. 150 millió kilométer. Szám betűkkel, hideg, száraz adat. De képzeljük el: millió, millió, millió… számtalan apró kavics, egymás mellé rakva, végtelen út, melyet a fény 8,3 perc alatt jár be. A fény, az a láthatatlan folyó, melynek hullámain úszik az információ, a meleg, a távoli csillag lénye.

Gondolj csak rá: 8,3 perc. Egy forró kávé kihűlése, egy rövid beszélgetés a szomszéddal, egy dal eljátszása. És ezalatt a fény eléri bennünket, a Nap arany sugara, mely életünket táplálja, melegíti lelkünket és testünket.

• 150 millió kilométer: A számok mögött az űr végtelensége rejlik.
• 8,3 fényperc: A távolság érzékelhetővé válik az idő mérésével.
• Életforrás: A Nap az élet alapja a Földön, energiája táplál mindent.

És még valami: a Nap nem állandó. A Naptevékenység változik, napfoltok jelennek meg, napkitörések robbannak fel, hatással a Föld mágneses terére, rádióhullámokra. A távolság ellenére, szorosan össze vagyunk kötve vele, egy táncban, mely évmilliók óta tart. Egy tánc, melyet a gravitáció vezényel, a fény vezérel, és a Nap, a lángoló szív, ural.

Mi a törpebolygó?

Törpebolygó… hát, tudjátok, mint egy bolygó, csak…kisebb. Na jó, nem egész kicsi, de nem is elég nagy, hogy felsöpörje a környező pályáját. Gondoljatok a Plútóra! Azt hiszem, 2006-ban vették ki a bolygók sorából, vagy valami ilyesmi. Anya mindig is Plútó-rajongó volt, megvan még az a régi atlaszunk, amin még bolygóként szerepel. Vicces.

Szóval, nagyjából gömb alakú, mert elég nehéz ahhoz, hogy a gravitációja ilyen formát hozzon létre. De nem elég masszív ahhoz, hogy kitisztítsa a környező pályáját. Más objektumok is keringenek ott. Kicsit egyedülálló a helyzete a Naprendszerben, úgy értem, nem egyedül van persze, hanem… különleges.

• Kering a Nap körül.
• Gömbölyű, vagy ahhoz nagyon közelít.
• Nem tisztogatta ki a pályáját. Vannak más égitestek is ott.

Emlékszem, a csillagászati táborban ezt egész nap magyarázták, de akkor a lényegét nem igazán értettem. Most viszont már… hát, még mindig nem vagyok biztos benne, hogy teljes mértékben megragadtam. Talán olyan, mint az én életem, olyan egyedülálló, de nem elég jelentős ahhoz, hogy… Á, hagyjuk.

Van még pár törpebolygó, Ceres például, az aszteroidaövben. És Eris, ami a Plútónál is messzebb van. Ez az egész nagyon összetett. És persze még mindig felfedeznek újabbakat. A tudomány sosem áll meg. Legalábbis remélem.