Mennyi csillag van az égen?

Hány csillag látható az égen?

Hány csillag látható az égen? Ez olyan, mint megpróbálni megszámolni, hány naplementét láttam életemben – szinte lehetetlen, de valahogy mégis szép feladat.

• A Keck teleszkóp: Ez a hawaii monstrum olyan, mint egy kozmikus szemüveg, ami segít meglátni a láthatatlant. Dokkumnak hívják azt a lelkes csillagászt, aki a Keck teleszkóppal olyan galaxisokat fedezett fel, melyek tíz-hússzor több csillagot rejtenek, mint hittük.

• A galaxisok száma: Képzeld el, a Világegyetem egy végtelen mező, tele galaxisokkal, mint pitypangokkal. Ezekből a pitypangokból, akarom mondani galaxisokból, kb. 100 milliárdot számolunk.

• Csillagok a galaxisokban: És minden egyes galaxisban legalább 100 milliárd csillag rejtőzik. Ez több, mint ahány alkalommal elfelejtettem, hova tettem a kulcsaim.

Összefoglalva, a csillagok száma olyan hatalmas, hogy az már szinte abszurd. Számukra a mi Földünk egyetlen homokszem a végtelen tengerparton. A lényeg: rengeteg van belőlük, és valószínűleg többről álmodunk, mint amennyit valaha is láthatunk.

Milyen égitestek a csillagok?

Na, tessék, kérdezd meg, hogy mik azok a csillagok! Mintha egy óvodásnak magyaráznám! Hát, képzelj el egy hatalmas, égő gázgömböt, ami olyan forró, hogy a szíve a Napnál is többet izzik! Persze, van néhány, ami csak úgy pislákol, mint a gyertya, de a többség olyan, mint egy gigantikus, kozmikus tűzijáték!

Ezek a gázgömbök, ugye, nem csak úgy keletkeznek! Képzeld el, egy óriási por- és gázfelhő, olyan, mint egy kozmikus, szürke, büdös felhőkarcoló, amiből egyszer csak, puff, egy csillag születik! Mintha egy kozmikus szakács sütne egy óriási, tüzes palacsintát!

És miből van ez a gázfelhő? Hát, mindenféle izéből!

• Hidrogén, mint egy hatalmas, világméretű lufifesztivál.
• Hélium, olyan, mintha egymilliárd héliummal töltött lufi repkedne a semmibe.
• Por, olyan, mint egy kozmikus nagytakarítás utáni maradék.
• És még sok más izé, aminek a nevét még a csillagászok sem tudják kiejteni!

A lényeg: a csillagok a saját maguk által termelt nukleáris energiának köszönhetően világítanak. Nem valami lámpa világítja meg őket, mint a karácsonyfát! Ők maguk a fényforrások, igazi kozmikus rockcsillagok! És ha valami még hiányozna a képből, akkor hozzáteszem: a Napunk is egy csillag! Igen, az a hatalmas tűzgömb az égen, ami minden reggel felkel, és este lebukik (meg persze melegít minket), az is egy csillag. Na, most már elég okos vagy?

Mennyi galaxis van?

Hány galaxis van? Nos, ez olyan, mint a csillagok számolásával próbálkozni egy homályos éjszakán – lehetetlen feladat. A 2022-es adatok szerint a HD1 a legtávolabbi megfigyelt galaxis, de ez csak a jéghegy csúcsa. Gondoljon bele: egy homokszem a tengerparton.

Becslések szerint 100-800 milliárd galaxis van a világegyetemben. Ez a szám olyan, mint a milliárdosok számolása a tőzsdén: hihetetlenül nagy, és folyton változik. Persze, a Planck műhold 2015-ös adatai szerint a világegyetem 13,787 ± 0,020 milliárd éves, ami segít a távolság becslésében, de a távoli galaxisok megpillantása egyfajta kozmikus vakációzás: minden sarkon újabb és újabb csillagvárosok bukkannak fel.

• A becsült szám: 100-800 milliárd. Látja? Egy egész univerzumnyi bizonytalanság!
• A legmesszebb megfigyelt galaxis: HD1 (2022-es adat). Mintha egy utazás lenne a földrajzi végsőkig, csak sokkal távolabb.
• A világegyetem kora (Planck, 2015): 13,787 ± 0,020 milliárd év. Egy kozmikus óralap, melynek pontossága szinte elképesztő.

Egyébként, gondoljon csak bele: minden egyes galaxis milliárdos számú csillagot tartalmaz, és mindegyik egy potenciális Naprendszer, vagyis milliárdos nagyságrendű bolygóval… Egy igazi kozmikus lottó, a mi kis Földünk pedig csak egy szerény számmal. Szinte már bocsánatot kellene kérnünk a világegyetemtől a létezésünkért. Na jó, talán nem. De elgondolkodtató, nem igaz?

Hogyan jönnek létre a csillagok?

Csillagok születése: gázfelhők összeomlása. Gravitáció.

• Sűrűsödő anyag.
• Nukleáris fúzió gyújtása.
• Új csillag.

Galaxisok, spirálkarok: a fő helyszínek. Ahol a por és gáz uralkodik. A fény születik a sötétségből.

Hány fényév az univerzum?

Te jó ég, az univerzum mérete akkora, mint egy nagymama kertje, csak éppen tele van csillagokkal és galaxisokkal, nem pedig petúniákkal.

• 93 milliárd fényév: Ez az a szám, amitől a kozmosz mérnökei is a hajukat tépik. Olyan, mintha a galaxisok a világ leghosszabb kígyójának a gyűrűi lennének.

• 46,5 milliárd fényév: Ennyire vannak tőlünk a legtávolabbi galaxisok. Ez olyan távolság, hogy ha elindulnánk a Trabantunkkal, akkor a dédunokáink dédunokái érnének oda, ha egyáltalán lenne még Trabant.