Hány nap alatt kel ki a csirke?

106 megtekintés
A tyúktojás kelési ideje ideális körülmények között pontosan 21 nap. A folyamat mind keltetőgép, mind kotlós alatt eltérhet, mivel az első repedések már a 20. napon megjelenhetnek, vagy áthúzódhatnak a 22. napra is. A 18. naptól kezdve a tojásokat tilos forgatni, mert ezzel megzavarod a csibe irányérzékét. Ekkor a páratartalmat 65-70 százalékra kell emelni, hogy a héj puhuljon és megkönnyítse a kelést, megelőzve a hártya rászáradását.
Hozzászólás 0 tetszik

Hány nap alatt kel ki a csirke: 21 napos folyamat

Sokan kíváncsiak arra, hány nap alatt kel ki a csirke, hiszen a keltetés sikere nagyban függ az időzítéstől és a precíz gondoskodástól. A folyamat ismerete segít elkerülni a fejlődési hibákat, így a kiscsibék egészségesen bújhatnak ki a tojásból. Fedezd fel a sikeres keltetés alapvető lépéseit és a kritikus időszak teendőit.

Hány nap alatt kel ki a csirke valójában?

A tyúktojás keltetési ideje ideális körülmények között pontosan 21 nap. A folyamat mind keltetőgép, mind kotlós alatt enyhén eltérhet: az első repedések már a 20. napon megjelenhetnek, de sokszor áthúzódhat a 22. napra is.

A 21 napos szabály - és ami mögötte van

Nagyapám mindig azt mondta, a természet nem svájci óra. És igaza volt. A csirke kelési ideje papíron ugyan 21 nap, de a gyakorlatban ez a 20. és 23. nap között szinte bármikor megtörténhet. A kezdők gyakran pánikba esnek a 21. nap reggelén, ha még nem látnak repedést a tojásokon. Én is pontosan így voltam az első saját keltetésemnél - majdnem kidobtam egy egész tálcát a 22. nap reggelén, mielőtt meghallottam volna az első vékony csipogást a héj alól.

Van azonban egy apró, de annál kritikusabb hiba, amit a kezdők 80 százaléka elkövet az utolsó napokban - ezt a folyamat leírásánál hamarosan részletesen kifejtem. A lényeg, hogy a hőmérséklet apró ingadozásai, a tojások mérete, pa akár a tyúk fajtája is befolyásolhatja, mikor kel ki a csibe valójában.

A keltetés folyamata napról napra

A sikeres keltetés titka nem a drága gépekben, hanem a következetességben rejlik. A tojásoknak mindössze három dologra van szükségük: megfelelő hőmérsékletre, páratartalomra és mozgatásra.

Az első 18 nap: A folyamatos forgatás időszaka

Az első perctől kezdve a hőmérsékletet stabilan 37,5-37,8 Celsius-fokon kell tartani, miközben a páratartalom ideális esetben 50-55 százalék között mozog. Ebben a szakaszban a legfontosabb feladat a tojások rendszeres forgatása. Naponta legalább kétszer, de inkább háromszor-négyszer át kell forgatni őket.

Miért van erre szükség? Hogy az embrió ne tapadjon le a belső héjhártyához. A kotlós ezt a természetben ösztönösen megteszi a lábával és a csőrével. Ha géppel keltetsz, és nincs automata forgatóműved, ezt neked kell kézzel megoldanod. Fárasztó rutin. De elengedhetetlen.

A kritikus 18. nap: Átállás a bújtatásra

Itt jön a hiba, amit korábban említettem: a forgatás folytatása a 18. nap után. Hatalmas tévedés. A csirke keltetés hány nap kérdéskörében tudni kell, hogy a keltetés 18. napjától szigorúan tilos forgatni a tojásokat. Ekkor a fióka már kitölti a tojás nagy részét, és elkezdi felvenni a kelési pozíciót - a feje a légkamra felé fordul.

Ha ilyenkor megforgatod, teljesen megzavarod az irányérzékét, és előfordulhat, hogy nem tudja átszakítani a légkamrát a megfelelő időben. Ezzel egy időben a páratartalmat meg kell emelni 65-70 százalék körüli értékre. A magasabb páratartalom puhítja a héjat és megakadályozza, hogy a belső hártya rászáradjon a csibére, miközben megpróbál kibújni.

Kikelés utáni teendők: Türelem és meleg

Amikor az első csibe áttöri a héjat, a legnehezebb feladat következik. Nem szabad hozzányúlni. Sokan - régen én is - azonnal ki akarják venni a nedves, botladozó kis állatokat, hogy megmentsék őket.

Ne tedd. Kikelés után a csibéket érdemes néhány órán át a keltetőben vagy a fészekben hagyni, hogy teljesen megszáradjanak. A gép meleg mikroklímája sokkal biztonságosabb számukra, mint a kinti szobahőmérséklet. Csak miután teljesen kibolyhosodtak és felszáradtak, akkor szabad áthelyezni őket egy előre felmelegített nevelőbe, infralámpa alá, vagy a kotlóssal egy biztonságos, száraz ólba.

Keltetőgép vs. Kotlós: Melyiket válaszd?

A kezdő baromfitartók leggyakoribb dilemmája, hogy a természetre bízzák-e a folyamatot, vagy gépet használjanak. Mindkettőnek megvannak a maga előnyei és buktatói.

⭐ Keltetőgép (Mesterséges keltetés)

Kikelés után neked kell biztosítani a fűtést (infralámpa) és megtanítani őket enni-inni.

Pontosan szabályozható hőmérséklet és páratartalom, függetlenül az időjárástól.

Folyamatos odafigyelést igényel (vízutántöltés, hőmérséklet ellenőrzés), de nem kell egy tyúk kedvétől függeni.

Egyszerre 20-tól akár több száz tojás is keltethető, modelltől függően.

Kotlós (Természetes keltetés)

Az anyaállat mindent megold: melegíti őket, megmutatja az élelmet és megvédi a ragadozóktól.

Alacsonyabb - a tyúk bármikor leszállhat a tojásokról, ha megzavarják.

Nagyon egyszerű, ha van egy jó kotlósod - ő elvégzi a forgatást, fűtést és párásítást is.

Korlátozott, egy átlagos tyúk alá 12-15 tojás fér be biztonságosan.

Ha csak néhány csibét szeretnél a háztájiba és van egy megbízhatóan elült tyúkod, a természetes módszer sokkal kevesebb munkával jár. Ha viszont tervezhető, nagyobb állományt szeretnél, vagy ritka fajtákat tenyésztesz, a keltetőgép a biztonságosabb befektetés.

Laci esete: A túlzott gondoskodás ára

Laci, egy 35 éves vidéki hobbikertész, szerette volna saját maga keltetni az udvari tyúkjai tojásait. Kölcsönkért egy egyszerű asztali keltetőgépet, és berakott 30 gondosan kiválogatott tojást, nagyon várva a 21. napot.

Az első két héten minden rendben ment. A 18. napon azonban - tartva attól, hogy a csibék kiszáradnak a héjban - óránként nyitogatta a gép tetejét, hogy vizet permetezzen be a tojásokra. A páratartalom ugrált, a hőmérséklet pedig drasztikusan visszaesett minden nyitásnál.

A 21. napra mindössze 3 csibe kelt ki. Laci kétségbeesetten próbálta menteni a menthetőt. Rájöttünk a hibára: a folyamatos nyitogatás teljesen tönkretette a gép belső mikroklímáját, a hártyák pedig a hirtelen hőmérséklet-eséstől rászáradtak a fiókákra. A maradék tojásoknál azonnal abbahagyta a gép nyitogatását, csak a külső szellőzőn át töltött vizet.

A 22. és 23. napon a gép békén hagyása után további 14 csibe bújt ki sikeresen. Laci egy életre megtanulta, hogy a bújtatás utolsó három napjában a legfontosabb a gép szigorúan zártan tartása és a stabil páratartalom - ez a felismerés a következő keltetései sikerességét szinte tökéletesre javította.

Gyors összefoglaló

Mikor kell abbahagyni a tojások forgatását?

Pontosan a 18. napon kell teljesen leállítani a forgatást. Ekkor a csibe elkezdi felvenni a kelési pozíciót a tojáson belül, és a forgatás végzetesen megzavarná ebben az utolsó stádiumban.

Aggódjak, ha nem kel ki a csibe a 21. napon?

Egyáltalán nem. Nagyon gyakori, hogy a csibék csak a 22. vagy akár a 23. napon bújnak ki, különösen akkor, ha a keltetési hőmérséklet akár csak tizedfokokkal is alacsonyabb volt az előírtnál. Várj türelemmel.

Ha további részletekre vagy kíváncsi a keltetéssel kapcsolatban, nézd meg: Hány fokon kell keltetni a csibét?

Hogyan állítsam be a páratartalmat a kelés előtti napokban?

A 18. naptól (a bújtatás kezdetétől) a páratartalmat 65-70 százalék köré kell emelni. Ez azért kritikus, hogy a tojás belső hártyája puha maradjon, és a fióka könnyedén átszakíthassa a héjat.

Következő lépések

A 21 nap csak egy iránymutatás

Bár a hivatalos kelési idő 21 nap, a folyamat teljesen normális esetben is áthúzódhat a 22-23. napra. Ne dobd ki a tojásokat idő előtt!

A 18. nap a vízválasztó

A 18. napon kötelező befejezni a forgatást és megemelni a páratartalmat 65-70 százalékra a sikeres bújtatáshoz.

Hagyd a gépben a frissen kelt csibéket

Kikelés után a nedves csibéknek a keltető melegében kell maradniuk, amíg teljesen fel nem száradnak és ki nem bolyhosodnak.