Hány fényév az univerzum?

Mennyi csillag van az égen?

2023 nyarán, a Balatonnál üldögéltem egy padon, késő este. A levegő hűvös volt, a víz csendesen loccsant a parton. Föl néztem. Hihetetlen mennyiségű csillag ragyogott. Nem tudtam megszámolni, egyszerűen csak ámuldoztam. Ezernyi apró fénypont, mintha gyémántpor szóródott volna szét a fejem fölött. Annyira lenyűgözött, hogy elfelejtettem mindent. A gondolataim csak a végtelenre terjedtek. Olyan érzésem volt, mintha egy hatalmas, sötét óceánban úsznék, és a csillagok a parányi hajócskáim lennének a végtelen sötétségben.

Aztán eszembe jutott, amit a csillagászat órán tanultam. Százezrek, milliárdok... 100-400 milliárd! Elképesztő. Nem tudtam elképzelni.

• A Tejútrendszer átmérője: 97 800 fényév
• Vastagsága: 16 300 fényév
• Látjuk belőle az Orion és a Nyilas kart.

A sötétben ülve, a csillagok fényénél, picinek éreztem magam. A jelentéktelenségem érzése egyfajta békességet is hozott. Kicsi vagyok, de én is része vagyok ennek az egésznek. Ez az érzés, ez a látvány megmarad örökre. Még most is, ha felnézek az éjszakai égre, eszembe jut az a balatoni éjszaka. Egy olyan éjszaka, aminek az emléke sokkal többet jelent, mint számok és távolságok.

Hány csillag látható az égen?

Csillagok száma? Százmilliárd galaxis, galaxisonként százmilliárd csillag. Naiv.

Dokkum és a Keck teleszkóp másképp látja. Tojásdad galaxisok: tízszer, húszszor több.

• A régi becslés: 10²² csillag.
• Az új becslés: 10²³ - 2 x 10²³ csillag.

Egy nagyságrenddel több. A szám már csak egy szám. A mélység a kérdés.

Milyen égitestek a csillagok?

Emlékszem, gyerekkoromban, a nagyszüleim balatonberényi nyaralójában, éjszakánként a csillagokat néztem. Ott, távol a város fényétől, sokkal több látszott belőlük.

• Égitestek, amik világítanak: A csillagok azok a hatalmas gázgömbök, amik valójában hatalmas atomreaktorok. Nukleáris fúzióval termelnek energiát, és ez az energia fénnyel és hővel árasztja el a környezetüket.

• Születésük: A csillagok csillagközi anyagból születnek. Képzelj el hatalmas, sűrű por- és gázfelhőket a világűrben. Ezek a felhők, a gravitáció hatására, elkezdhetnek összehúzódni.

• Hol találhatók: Ezek a por- és gázfelhők nem egyenletesen oszlanak el az űrben. Van, ahol sűrűbben vannak, van, ahol ritkábban. Ahol sűrűbbek, ott nagyobb eséllyel alakulnak ki csillagok.

A nagypapám azt mondta, hogy minden csillag egy nap, csak nagyon messze van tőlünk. Akkor még nem értettem teljesen, de a látvány, ahogy ragyogtak, örökre belém ivódott.

Mennyi galaxis van?

Na, kedves kérdező, hány galaxis van? Hát, ennyi galaxis van, hogy beléjük fulladhatsz! Nem viccelek, egy igazi kozmikus sűrűség! Azt hiszem, a tudósok, szegény lelkek, csak találgatnak, mint a kiskakas a kukoricatábla közepén.

• 100-800 milliárd: Ennyi galaxis van a becslések szerint. Hogy ez mennyi? Hát, annyi, mint a szemét a nagynéném padlásán! Képzeld el!

• HD1: Ez a legtávolabbi galaxis, amit eddig láttak. Úgy néz ki, mint egy fényes porszem a végtelen sötétben, de elképesztő messze van. Messzebb, mint a szomszéd kutyája, amikor elszabadul.

• 13,787 milliárd év: Ennyi idős a világegyetem (plusz-mínusz pár millió év, mert a tudósok sem tökéletesek, néha eltévesztik a nullákat). Régebbi, mint a dédi dédi nagyapám szakálla.

Mindezeket a számokat úgy kell elképzelni, hogy egy hatalmas, kozmikus kásagyárban keverednek, ahol az összetevők galaxisok, sötét anyag meg mindenféle rejtélyes dolog. A Planck műhold persze igyekszik kiszámolni mindent, de hát, olyan ez, mint egy szamárnak hegedülni.

És még valami! A 800 milliárd csak egy becslés. Lehet, hogy több van, mint a bolhák egy koszos kutyán. Sőt, lehet, hogy végtelen sok van! A tudósok ezt persze nem merik kimondani, mert akkor le kellene ülniük, és újra kiszámolni az egészet, ami nyilván fárasztóbb, mint egy szalonna-evő verseny.

Hogyan jönnek létre a csillagok?

A sötét, porfénnyel átszőtt űr mélyén... szinte tapintható a hideg. Egy hatalmas gáz- és porfelhő, szinte élőlényként sodródik a végtelenben. Lassú tánc, örökös forgás, a gravitáció szelíd, de kíméletlen karjai ölelésében. A sűrűbb területeken a részecskék egymásra találnak, szorosabban fonódnak egybe.

A felhő szíve összetorlódik, sűrűsödik, melegszik. Egyre gyorsabban forog, egyre fényesebb lesz a magja. Mintha egy titkos, kozmikus szív dobogna ott, a sötétben pulzál. Ez a folyamat, lassan, de biztosan, egy csillag születésének kezdete. A hatalmas nyomás, a végtelen hő… és aztán… a ragyogás.

Egy új csillag születik. Fénye átszeli a sötétséget, új fényt hoz az űrbe. Egy gyémántporból szőtt, égő gyöngy, a végtelen sötétségben. Ez a csillag, talán milliárd évig fog ragyogni, mígnem kimerül az energiája.

• Fő szereplők: Gravitáció, gáz- és porfelhő.
• Helyszín: Galaxisok, spirálgalaxisok.
• Folyamat:
  • Gravitációs összehúzódás.
  • Sűrűsödés, felmelegedés.
  • Magképződés, a fúziós folyamat megindulása.
  • Csillag születése.

A csillagok születése nem egyszeri esemény, hanem folyamatos folyamat. A Tejútrendszerben például évente több száz új csillag születik. A csillagok méretük, tömegük és élettartamuk tekintetében is változatosak, a legkisebbek mindössze néhány napig, míg a legnagyobbak több millió évig is élhetnek. A Napunk például egy középkorú csillag, körülbelül 4,6 milliárd éves. Én pedig a Földön élek, és csodálom a csillagokat.