Mit jelent a rendszeres jövedelem?

Mit jelent a rendszeres jövedelem? 50-60% JTM korlát

A mit jelent a rendszeres jövedelem kifejezés megértése alapvető a sikeres hiteligényléshez és a pénzügyi tervezéshez. A hitelképesség pontos ismerete segít elkerülni a váratlan elutasításokat és a felesleges kockázatvállalást. Érdemes tisztában lenni a banki elvárásokkal a jogi megfelelőség és a biztonságos hitelfelvétel érdekében.

Mi is valójában a rendszeres jövedelem?

A rendszeres jövedelem alapvetően az a havi szinten, kiszámíthatóan érkező pénzösszeg, amellyel hosszú távon tervezni lehet. A magyar jogban - pontosabban az 1993. évi III. törvényben - ez egy szociális ellátásokhoz használt alapfogalom.

Ez a törvény határozza meg, hogy mi számít bevételnek a különböző támogatások igénylésekor. Őszintén szólva, az emberek többsége sosem a jogi definíció miatt keres rá erre a kifejezésre.

Sokan ilyenkor érezhetik úgy, hogy elvesztek a hivatalos kifejezések között.

Legtöbbször egy hitelkérelem miatt kezdünk el kutakodni, amikor a bank szigorúan kéri a rendszeres jövedelemigazolást. Itt válik fontossá, hogy pontosan mi számít rendszeres jövedelemnek a banknál. A hitelkérelmek jelentős részét pont a nem megfelelő vagy rosszul dokumentált jövedelem miatt utasítják el.^[1] És itt jön a képbe a legnagyobb félreértés a törvényi megfogalmazás és a bankok szigorú gyakorlata között - ezt a következő részben tisztázzuk.

A nagy csapda: Törvény vs. Banki gyakorlat

A legtöbben azt hiszik, hogy amit a törvény jövedelemnek nevez, azt a bank is automatikusan elfogadja. Ez tévedés.

Amikor évekkel ezelőtt először próbáltam lakáshitelt felvenni, abba a hibába estem, hogy a különböző alkalmi, de gyakori megbízási díjaimat is biztos jövedelemnek gondoltam. A banki ügyintéző finoman mosolygott. Kiderült, hogy a pénzintézet számára csak a papíron, munkaszerződéssel fixált összeg létezik.

A hitelbírálatok során az intézmények általában a bejelentett nettó bér 50-60 százalékáig engedik a törlesztőrészletet a JTM szabályok alapján. ^[2] Ha a fizetésed egy része feketén érkezik, az a bank szemében nem létezik. Pont.

Íme az a félreértés, amit az imént említettem. A szociális törvény szerint a GYES, a GYED vagy a családi pótlék is rendszeres pénzellátás jelentése alá tartozik. A banknál viszont ezek önmagukban sosem elegendőek hitelfelvételhez, mert nem számítanak önálló, munkából származó jövedelemnek.

Az elmúlt évek folyamatai alapján a sikeres hiteligénylők többsége elsődleges munkabérrel rendelkezik, és csak kisebb rész támaszkodik kizárólag vállalkozói vagy egyéb forrásokra. ^[3]

KATA-s és egyéni vállalkozók: A rémálom igazolása

Alkalmazottként viszonylag egyszerű a képlet: beviszed a bankszámlakivonatot és a munkáltatói igazolást. Vállalkozóként? Készülj fel egy komolyabb adminisztratív tortúrára.

A bankok a legtöbb esetben minimum 12 hónapos folyamatos működést várnak el. Sok helyen kifejezetten egy teljes, lezárt üzleti évet kérnek. Ez azt jelenti, hogy ha januárban indítod a vállalkozást, lehet, hogy csak a következő év májusában - az éves adóbevallás beadása után - leszel hitelképes.

Sok vállalkozó ezen a ponton szembesül azzal, hogy a tényleges bevétele and az elfogadott jövedelme között jelentős különbség lehet.

Az egyéni vállalkozók esetében a NAV által igazolt jövedelem sokszor a kiszámlázott bevétel mindössze 60-70 százaléka. ^[4] Ez a rendszeres jövedelem fogalma körüli felismerés sokaknak okoz csalódást, amikor a maximális hitelkeretüket próbálják kiszámolni a bruttó bevételeik alapján.

Elfogadható jövedelmek a bankok szemében

⭐ Elsődlegesen elfogadott jövedelmek

• Határozatlan idejű szerződéssel, a próbaidő lejárta után.

• Végleges és visszavonhatatlan ellátás, ami stabil alapot jelent.

• NAV jövedelemigazolással, minimum 1-2 lezárt üzleti év után.

Másodlagos (kiegészítő) jövedelmek

• Kizárólag egy stabil elsődleges jövedelem mellett veszik figyelembe.

• Csak akkor számít, ha az elmúlt évben rendszeresen, igazolhatóan érkezett.

• Szigorúan csak adózott, NAV által igazolt szerződéssel érvényes.

Gábor és a vállalkozói hitel útvesztője

Gábor, egy 32 éves budapesti grafikus, saját egyéni vállalkozást indított. Két év sikeres működés után úgy döntött, felvesz egy lakáshitelt. A havi szinten beérkező bevételei alapján teljesen magabiztos volt.

A bankfiókban azonban jött a hidegzuhany. Bár havonta stabilan bejött egy nagyobb összeg, a bank elutasította a kérelmet. Az ok? Nem volt friss NAV jövedelemigazolása, és a bankszámláján teljesen összekeveredtek a céges bevételek a privát költésekkel.

Két hónapnyi idegeskedés és a könyvelőjével való hosszú egyeztetés után Gábor rájött a hibára. Különválasztotta a számláit, rendbetette az adminisztrációt, és hivatalosan kikérte a papírokat.

A következő évben, egy tiszta, lezárt adóév igazolásával már simán megkapta a hitelt. A bank a korábban becsült jövedelmének mintegy 65 százalékát fogadta el hivatalos nettó alapként, de a megfelelő dokumentációval ez is elég volt a célhoz.