Mikor vihető át a szabadság a következő évre?

Szabadság átvitele a következő évre: Öt napnál több is lehetséges?

A szabadság kiadása és kihasználása sokszor bonyolult kérdéskör mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára. A Munka Törvénykönyve alapvetően a tárgyévben megszerzett szabadság tárgyéven belüli kiadását preferálja, mégis vannak olyan helyzetek, amikor a szabadság egy része átvihető a következő évbe. De pontosan mikor és mennyi szabadságot vihetünk át? Lássuk a részleteket, a gyakori félreértések elkerülése végett!

A jogszabály egyértelműen fogalmaz: automatikusan, külön megállapodás nélkül, csak abban az esetben vihető át szabadság a következő évbe, ha az a tárgyév utolsó napján kezdődik és átnyúlik a következő esztendőbe. Ebben az esetben a munkavállaló jogosult legfeljebb öt munkanap átvitelére. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a szabály kizárólag erre a speciális helyzetre vonatkozik, amikor a szabadságolás időben átnyúlik a két év közé. Nem alkalmazható abban az esetben, ha a munkavállaló egyszerűen nem tudta kivenni a teljes szabadságát az év végéig.

Az öt napon felüli szabadságátvitel már a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezését igényli. Kifejezetten a munkavállaló életkora alapján járó pótszabadság esetében a törvény lehetőséget ad arra, hogy legfeljebb tíz nap átviteléről állapodjanak meg a felek. Ez a tíz nap tehát nem az alapszabadságra, hanem kizárólag a pótszabadságra vonatkozik, és a következő év december 31-ig kell kiadni. A megállapodás hiányában a pótszabadságot is az általános szabályok szerint kell kiadni, azaz a tárgyévben, vagy a fent említett átnyúlásos esetben.

A munkáltató tehát nem köteles a munkavállaló teljes, ki nem vett szabadságát a következő évre átvinni, kivéve a fent említett, év végi átnyúlással járó esetet. A pótszabadsággal kapcsolatos átvitel pedig minden esetben a munkáltató és a munkavállaló közötti egyéni megbeszélés és megállapodás tárgyát képezi. Érdemes tehát időben egyeztetni a szabadság kiadásáról és átviteléről, hogy elkerüljük a későbbi félreértéseket és kellemetlenségeket.

Fontos megjegyezni, hogy a fentiek általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi tanácsadásnak. Egyedi esetekben mindenképpen javasolt szakértővel konzultálni.