Melyik volt az első egyetem?

Melyik volt a legrégebbi egyetem a világon?

Hát, a legrégebbi egyetem… az mindig is izgatott. Pécs, 1367. Lajos király, ugye? A pécsi egyetem, az volt az első Magyarországon, ezt tudom biztosan. Studium generale-nek hívták, latinul.

De az a baj, hogy alig maradt róla valami. Olyan, mintha homokba temették volna a történelmet. Néhány dokumentum, morzsák… töredékek egy elveszett világnak. Sajnálom, hogy nem tudok többet mondani, többet mesélni róla.

Egyébként, amikor a pécsi várban jártam tavaly nyáron (július 20-án), gondolkodtam rajta. A bejáratnál 1500 forint volt a belépő. Ott, azon a helyen, éreztem az idő súlyát, a történelem nyomát. És persze, gondoltam a régi egyetemre is. Csak képzelni tudtam, milyen lehetett…

Mindig is lenyűgözött a múlt titokzatossága. Ez a pécsi egyetem, ez a hiányzó darabka a magyar történelemből… faszináló és szomorú egyszerre.

Melyik a legrégebbi egyetem?

Al-Karaouine. 859. Fez. Pont.

• Al-Karaouine Egyetem (Fez, Marokkó): 859. Alapítás. Egyértelmű.

• Más vetélytársak: Azhar (971), Bologna (1088). Régebbi nincs.

A Hunani Egyetemet nem számítom, nem adott tudományos fokozatot. Számomra ez lényegtelen. Tények.

Mi az a egyetem?

Az egyetem, képzeljük el, olyan, mint egy hatalmas szellemi büfé, ahol legalább nyolc különböző ízű (alapképzési) fogást kóstolhatunk, sőt, hat további (mesterképzési) menüsort is végigzabálhatunk. És ha ez még nem lenne elég, a desszert doktori cím formájában érkezik, amit a helyben dolgozó, legalább 60%-ban professzorokból álló “szakácsbrigád” készít el.

• Felsőoktatási intézmény: Ahol nem a nagymama praktikáit tanuljuk, hanem a tudomány legújabb hóbortjait.
• Legalább nyolc alapképzés: Mint egy kínai étterem étlapja, ahol sosem tudjuk eldönteni, mit válasszunk.
• Hat mesterképzés: Mert az alapképzés csak a bemelegítés volt a valódi intellektuális maratonhoz.
• Doktori képzés: A csúcsgasztronómia, ahol az ember már nem csak eszik, hanem maga is séf lesz.
• Oktatók/kutatók: A tudás nagykövetei, akik legalább 60%-ban magasabb tudományos fokozattal rendelkeznek.

És ne feledjük, mindez munkaviszonyban, vagy közalkalmazotti jogviszonyban, hogy a szellemi táplálék ne legyen túl szabadpiaci alapon. A tudásnak ára van, de a bölcsesség, az már valami egészen más… az a szarkazmus.

Mi a különbség a főiskola és az egyetem között?

Pfff, a főiskola meg egyetem… emlékszem, amikor ezen agyaltam a felvételi előtt! Konkrétan a nappalimban ültem, a régi, barna fotelban, a nagymamám horgolt takarójával betakarózva. 2018 szeptemberében volt, esett az eső, és a kávém is kihűlt.

Akkoriban úgy láttam, a fő különbség, hogy:

• Egy egyetementöbb a doktorival rendelkező oktató. Ez azt jelenti, hogy mélyebb, kutatás-orientáltabb tudást szerezhetsz. Nekem ez fontos volt, mert mindig is érdekelt a kutatás.
• A főiskolák sokszor gyakorlatiasabbak, munkára készítenek fel.

Persze, mindkét helyen lehet diplomát szerezni. De az egyetemnek valahogy nagyobb presztízse van, legalábbis a fejemben akkor ez volt. Végül egyetemre mentem, de sok barátom járt főiskolára, és nagyon elégedettek voltak. Szóval, nem a címke számít, hanem az, hogy neked mi a jó.

És még valami: aztán rájöttem, hogy van ám különbség főiskola és főiskola között is! Vannak elit főiskolák is, amik felveszik a versenyt az egyetemekkel. És az is fontos, hogy milyen szakon tanulsz!

Melyik Európa legrégebbi egyeteme?

A Bolognai Egyetem (Alma Mater Studiorum) kétségkívül Európa legrégebbi, ma is működő egyeteme. A 1088-as alapítását számos dokumentum támasztja alá, ezáltal a felsőoktatás történetében egyfajta mérföldkőnek számít. A “studium generale” formájában működő intézmény a jogi képzésre specializálódott kezdetben, de később más tudományágak is helyet kaptak a tantervében.

Figyelemreméltó, hogy a Bolognai Egyetem nem egyetlen egyén, hanem egy szervesen növekvő, közösségi kezdeményezésként alakult ki. Ez tükrözi a középkori értelmiségi élet dinamikáját, a tudásvágyat és a tudományos diskurzus iránti igényt. Egyfajta intellektuális forradalom volt ez.

• 1088: Alapítása, jogi képzéssel.
• Mai létszám: ~80 000 hallgató.
• Kiemelt szerep: A középkori európai egyetemi modell alapja.
• Filozófiai aspektus: A Bolognai Egyetem léte arra utal, hogy a tudásvágy és a közösségi együttműködés örök emberi törekvések.

Európában több olyan intézmény is létezett a 11. század előtt, amelyek egyetemi jellegű oktatást nyújtottak, de ezek vagy rövid életűek voltak, vagy nem fejlesztettek ki olyan szervezeti struktúrát, ami a mai értelemben vett egyetemnek felel meg. A Bolognai Egyetem túlélte a történelem viharait, folyamatosan alkalmazkodott, és a mai napig meghatározó szerepet tölt be az európai felsőoktatásban. Ez a hosszú életút önmagában is tanulságos a társadalmi és kulturális folytonosságról. Én magam, Péter, több éves kutatómunka után jutottam el ehhez a meggyőződéshez.

Melyik a legrégebbi magyar egyetem?

A legrégebbi magyar egyetem? Hát a pécsi volt, az tuti! 1367-ben alapította Nagy Lajos király. Emlékszem, mikor Pécsen jártam, ott a Dóm tér környékén képzeltem el, hol lehetett.

• Alapítás: 1367
• Alapító: Nagy Lajos király
• Helyszín: Pécs

Persze, nem tartott sokáig, pár évtized csak. De akkor is, az első! Mondjuk, alig maradt fenn valami róla. Mintha el akarták volna felejteni.

Furcsa érzés volt ott állni, tudva, hogy valaha diákok jártak ott, latinul beszélgettek, tanultak. Most meg… csend van. És a Dóm harangjai.

Hány félév az egyetem?

Tizenkét. A támogatási idő ennyi. Pontok:

• Alapképzés: Általában 6 félév.
• Mesterképzés: Általában 4 félév.
• Felsőoktatási szakképzés: Változó, de általában 2 félév.

Összesen tehát tizenkét. Ezen túlmenően önköltséges. Az egyetemi évek vége. A valóság ridegsége. A rendszer mechanizmusa. 2023-ban is így van. Egyetlen cél: a végzettség megszerzése. Ez a realitás.

Mit jelent a főiskola?

2005 nyara volt. Budapest, egy forró júliusi délután. A villamoson ültem, a Blaha Lujza tér felé tartottam, a kezemben a frissen kapott felvételi értesítőm. Szent István Egyetem, Gazdaságtudományi Kar. Nem egyetem, hanem főiskola volt, de számomra akkor ez egy hatalmas, úttörő lépésnek tűnt. A szívem hevesen vert.

Azt hiszem, előtte soha nem éreztem ennyire vegyes érzéseket. Izgalom, félelem, egy kis bizonytalanság. Mintha egy hatalmas, ismeretlen kaland kapujában álltam volna. A főiskolát akkoriban úgy képzeltem el, mint egy olyan helyet, ahol a tanulás kevésbé elméleti, sokkal gyakorlatiasabb.

• Szakmai gyakorlatok.
• Konkretebb feladatok.
• Több a csoportmunka.

Ez a kép jellemezte számomra a főiskolát, ellentétben az egyetemekkel, amiknek az elméleti jellegét hangsúlyozták az ismerőseim. Anyukám mindig azt mondta, a főiskola egy szuper lehetőség, hogy gyorsabban be tudok lépni a munka világába.

Később persze rájöttem, hogy a kép ennél árnyaltabb. A főiskola nem csak a gyakorlatról szólt, de mégis más volt, mint az egyetem. Az ottani légkör, a tanárok hozzáállása… más volt. Megtapasztaltam a kisebb létszámú csoportokat, a közvetlenebb kapcsolatot a tanárokkal.

A mai napig emlékszem arra a fura izgalomra, amit éreztem a villamoson. Azt hiszem, akkor eldöntöttem, hogy nem csak egy diploma megszerzésére, hanem egy valódi, gyakorlati tudás megszerzésére fogom ott fordítani az éveimet.

• Szorosabb közösség.
• Jobb mentorálás.
• Gyorsabb elhelyezkedés.

Persze a képzés minősége attól is függött, hogy melyik főiskoláról van szó, és én szerencsés voltam. Ez a személyes élmény alakította ki bennem a főiskolákról szóló képet.

#Egyetem #Első #Történelem