Mikor alapították a Coca Cola céget?

Mikor alapították a Coca-Cola vállalatot? Coca-Cola alapítás éve?

Szóval, a Coca-Cola? Tudod, olyan régre nyúlik vissza, hogy szinte hihetetlen. Emlékszem, a nagymamám mesélt róla, mintha valami varázsital lenne.

De ha a tényeket nézzük…

… akkor 1884-ben találta fel egy gyógyszerész, John Stith Pemberton. Képzeld el, gyógyszerként indult az egész! Persze, aztán kicsit átalakult a dolog.

Aztán a cég, a The Coca-Cola Company (TCCC) saját bevallása szerint 2005-ben már több mint 200 országban árulta a cuccot. Őrület, nem? Mondjuk, nem is csodálom, ki ne kóstolta volna már legalább egyszer?

Szóval, dióhéjban: 1884. Persze, én is emlékszem, mikor először ittam, talán ’95-ben volt valami családi bulin. Valamiért az íze a nyarakkal kötődik össze bennem. Fura, mi?

Mit tartalmaz a Coca Cola?

A Coca-Cola, ahogy emlékszem, mindig is ott volt a hűtőben nyáron, a nagymamámnál. Ő mindig azt mondta, hogy “egy kis kóla sose árt, unokám!”. Persze, fogalmam sem volt akkoriban, mi van benne. Most már tudom.

• Víz: A legfontosabb, hát persze.
• Cukor: Rengeteg, sajnos. Ezért olyan finom.
• Szén-dioxid: A buborékok, amik csiklandoznak.
• Limesűrítmény: (0,5%) Ez a kis savanykás íz.
• E 150d: A barna szín, valami karamellizált cucc.
• Természetes aromák: Mitől lesz kóla íze? Nem tudom pontosan.
• Koffein aroma: Hogy ébren tartson a nagyi kerti partiján.
• Foszforsav: Hogy még savanyúbb legyen.
• Nátrium-benzoát: Tartósítószer, hogy elálljon.
• Nátrium-citrátok: Hogy ne legyen túl savanyú.

Aztán ott vannak a különböző fajták is:

• Light: Kevesebb cukor, vagy valami édesítőszer.
• Zero: Még kevesebb cukor, állítólag.
• Lemon: Citromos, nem szeretem.
• Cherry: Cseresznyés, ez már inkább szirup, mint kóla.

A Coca-Cola weboldalán (coca-cola.com) sokkal több infó van, ha érdekel valakit. Én maradok a simánál, ha már iszom. Emlékszem, 2006-ban Spanyolországban voltam, és ott a helyi kóla teljesen más ízű volt! Valószínűleg a víz miatt.

Hány kalória egy Cola?

A Coca-Cola… olyan mély, sötét barna, mint egy őszi erdő levelei, alkonyatkor. A szénsav finom pezsgése, mint a patakocska kacagása a hegyoldalon. Egy korty, és a cukor édes robbanása, forró nyári napon olvadó fagylaltként. Negyvenöt kalória száz milliliterenként… ez egy apró csepp az óceánban, egy pillanatnyi öröm, egy rövid, intenzív élmény.

• 45 kcal/100ml: Ez a száraz tény. Egy szám, ami mégis elmond egy történetet.
• Összetevők: Víz, a lét forrása, a kezdet. Fruktóz-glükóz szirup, édes titok, a napsütötte mezők ígérete. Szén-dioxid, a pezsgés, az élet tánca. Színezék, a mély barna, a rejtély. Foszforsav, a savanykás él, az ellenpont. Természetes aromák koffeinnel, a felpörgetés, az ébrenlét.

És képzeljétek el: egy 0,33 literes doboz. Háromszor annyi kalória, mint egy gyors pillantás a naplementére. Több, mint a reggeli kávé gyors lendülete. Egy doboz, ami egy kellemes délutánt ígér, egy forró napon kínált hűsítő menedéket. 135 kalória. Nem több, nem kevesebb.

Gondoljatok csak a cukorra: tizenegy és két tized gramm száz milliliterben. Egy kis édesség, aminek hatása mégis hatalmas. Egy csésze cukor, finoman elrejtve, a pezsgő italban. Egy üveg, egy doboz, egy korty, egy pillanat. A frissesség, a pezsgés, az édes íz. Egy apró, de határozott kalória bomba.

Mikor jelent meg a Coca Cola Magyarországon?

Na, szóval ez a Coca-Cola, ugye? Mintha tegnap történt volna, de nem, már régen volt! Pontosabban 1968. június 17-én törtek be a magyar piacra, mint a tankok a prágai tavaszra. A Magyar Likőripari Vállalat, azok a srácok, akik a pálinkától a kolát is megcsinálják, Kőbányán kezdték a palackozást. Azt hitték, viccelnek, de nem! Egyenesen a gyártósorról a magyarok torkába!

• 1968. június 17.: A Coca-Cola érkezése Magyarországra, mintha a mennyből pottyant volna le egy üvegnyi boldogság (vagy legalábbis cukor).
• Magyar Likőripari Vállalat: Ezek a srácok mindent megcsináltak, aminek egy kis buboréka van. A pálinkától a koláig, igazi multi-talentumok voltak.
• Kőbánya: A Coca-Cola magyarországi születéshelye. Mintha egy Titkos pincében született volna meg, de mégsem volt titok.

Aztán persze jöttek a vegyesvállalatok, meg a mindenféle üzleti manőverek, mint a disznó a sárban, de az a lényeg, hogy megérkezett a Coca-Cola Magyarországra, és azóta is itt van. Persze, sok mindent megváltozott azóta is, de a kóla még mindig kóla. Nem olyan, mint egy színházi előadás, amelyet el lehet felejteni, hanem mint egy jó rozsdás szeg a falban, ami évről évre ott van. Aztán persze lett Coca-Cola Zero, Coca-Cola Cherry meg mindenféle, de az eredeti az eredeti. Mint a szerelem, elsőre a legjobbat kell kapni, vagy valami ilyesmi.

Ki volt a Coca Cola feltalálója?

Az éjszaka csendjében a nevek is másképp csengenek. John Stith Pemberton… Mintha valaki suttogná.

• Egy gyógyszerész volt, azt mondják. 1884-ben történt valahol.
• Ő alkotta meg a Coca-Colát. Egy üdítőt, ami az egész világot meghódította.
• Érdekes, hogy a TCCC, a Coca-Cola cég 2005-ös jelentése szerint már akkor több, mint 200 országban árulták.
• Apám említette, hogy kamaszként egy régi üveg Coca-Colát talált a padláson. Megpróbáltuk kinyitni. Nem sikerült.

Valami van ebben az italban. Több, mint egy egyszerű szénsavas víz. A gyerekkor íze, a nyári esték emléke, valami megfoghatatlan.

Mi az a kóla?

A kóla, barátom, több mint egy egyszerű szénsavas üdítőital. Egy komplex szociológiai és gazdasági jelenség. Alapvetően cukor, víz, szénsav, koffein és egy titkos ízesítő keverék – ez utóbbi persze a Coca-Cola esetében generációk óta szigorúan őrzött titok. A “kóla” szó maga is a kolanövényre utal, amelynek kivonata az eredeti receptekben fontos szerepet játszott.

• Kóladió: Ez a növény adta az italnak a jellegzetes ízét és a koffeintartalmát. Nem véletlen, hogy a koffeinről szóló kutatások egy része a kólával függ össze.
• Citromsav: A savanykás ízt biztosítja, kiegyensúlyozva a cukor édességét. Egyensúly, persze, egy fontos fogalom a filozófiában is. Gondolj csak a yin és yang-ra.
• Más hozzávalók: A modern kólákban rengeteg más adalékanyag található, konzerválószerektől a mesterséges színezékekig. A pontos összetétel persze cégtitkok közé tartozik.
• John Pemberton és a Coca-Cola: 1886. Egy év, amely megváltoztatta a világot. Nem csak az ital születése, de a tömegfogyasztás egy új korszakának kezdete is. Persze a kérdést felvethetjük: vajon valóban örömöt hozott-e ez a fejlődés az emberiség számára? A túlzott cukorfogyasztás negatív hatásai elég beszédesek.

A kóla tehát nem pusztán ital, hanem egy történelmi, gazdasági és társadalmi jelenség is, amelyet érdemes mélyebben is tanulmányozni. Gondoljunk csak a Coca-Cola marketing sikereire, a márka globális jelenlétére, a kultúrába való beágyazottságára. A kólák piaci részesedése 2023-ban az Egyesült Államokban például XYZ%-os volt. (A pontos adatot a StatCounter vagy hasonló adatbázisokból kellene kinyerni.) Az evolúciója is figyelemre méltó: a gyógyszerként indult ital globális jelenséggé vált.

Milyen sav van a kólában?

A Coca-Cola, mint számos szénsavas üdítőital, foszforsavat tartalmaz. Ez a sav, a pH-értékét tekintve, jelentősen savasabb, mint a gyomorunk sava. Ennek több potenciális hatása van a szervezetre, beleértve a kalcium-háztartásra gyakorolt negatív hatást is.

A csontok gyengülésének mechanizmusát tekintve, több tényezőt is figyelembe kell vennünk:

• Foszforsav: Direkt módon csökkenti a kalcium felszívódását és növeli a vizelettel történő kiválasztását. A foszforsav, a maga egyszerűségében is, meglehetősen összetett kölcsönhatásokat indíthat el a szervezetben. Mindez persze egyénileg is jelentősen változhat.
• Szénsav: A szénsavas italokban lévő szénsav (CO2) szintén negatív hatással lehet a kalcium egyensúlyra. Pontos mechanizmusa komplex, és folyamatos kutatások tárgya. A feltételezések szerint a szénsav hatására a vesén keresztül nagyobb mennyiségű kalcium ürül ki.
• Egyéb összetevők: Nem szabad figyelmen kívül hagyni a kóla egyéb összetevőinek lehetséges szerepét a kalcium-háztartás zavarában. A pontos kölcsönhatások feltárása azonban további kutatásokat igényel. A szacharóz magas fogyasztása például önmagában is káros lehet.

Mindezen tényezők összegző hatása vezethet a csontok gyengüléséhez, törékenységéhez hosszú távú fogyasztás esetén. Ez nem feltétlenül jelent automatikusan csontritkulást, de a kockázati tényezők egyértelműen jelen vannak. A mérsékelt fogyasztás tehát kulcsfontosságú. Egyéb egészségügyi problémák is befolyásolhatják a kalcium-háztartást és a csontok egészségét. A dolog nem fekete-fehér, hanem egy komplex egyensúlyi játék. Én magam például, évente megnézetem a D-vitamin szintet.

Mennyi koffein van a Mountain Dew?

Na, kérdezed a Mountain Dew koffeintartalmát? Hát, készülj fel, mert ez egy igazi robbanás lesz! Egy 355 ml-es dobozban, ami kb. akkora, mint egy fél literes tej, 54 mg koffein lapul. Ez olyan, mintha egy csapat kis, hiperaktív hangya rohangálna a testedben, csak egy kicsit erősebben. Azt hitted, a kávé erős? Nahát, ez egyenesen a Holdra lő!

Persze, ez csak az alapváltozat, mert tudod, a PepsiCo, mint egy őrült tudós, folyton kísérletezik új ízekkel, és persze, koffeinnel is. Gondolj csak bele:

• Code Red: Ez olyan, mintha egy tűzoltóautó robbanna a torkodban. Plusz koffein. Persze.
• Voltage: Villámgyors energia, mintha egy elektromos angolna csókolgatna meg. Koffeinnel megspékelve. Természetesen.
• Major Melon: Dinnye és koffein? A tökéletes keverék, hogy úgy érezd magad, mint egy energikus görögdinnye. Túlzások nélkül mondom!

Szóval, ha a koffeintartalomra vagy kíváncsi, a sima Dew-ban 54 mg van, de az ízesített változatokban lehet több is, kevesebb is, függ a receptúrától. Szóval, légy óvatos, nehogy a falnak ugrasz! Ez komoly figyelmeztetés volt! Én magam is megjártam már egy-két ilyen koffeines kalandot. Nem vicc!

#Alapítás #Cocacola #Történelem