Mikor volt az első magyar egyetem megalapítása?

Mikor alapították az első magyar egyetemet?

Na, ez a pécsi egyetem, tudod, az első magyar… 1367-ben alapították. Lajos király intézte.

Egyszer voltam Pécsen, gyönyörű város. Júliusban, a kánikula közepén. Megnéztem a székesegyházat is, lenyűgöző. Gondoltam, milyen lehetett itt egyetemistának lenni akkoriban.

Persze, nem sokat tudunk róla. Kevés dokumentum maradt fenn. Valószínűleg nem tartott sokáig az egész. Elképzelem, hogy milyen lehetett ott ülni, hallgatni az előadásokat… Persze, latinul.

Volt egy jó kis kávézó a közelben. Jegeskávét ittam, 450 forint volt. Kicsit drága, de finom volt. Közben azon gondolkodtam, mennyire más volt minden akkoriban.

Mi az a egyetem?

Az egyetem – a tudás fellegvára, ahol a bölcsesség patakjai folynak (és néha a bürokrácia mocsara is). De komolyra fordítva a szót, ez az a hely, ahol a tudás szomjas vándorai legalább nyolc alapszakon és hat mesterszakon olthatják szomjukat, sőt, még a doktori forrásból is meríthetnek, ha igazán szomjasak a tudásra.

Persze, ehhez az is kell, hogy az oktatók legalább 60%-a ne csak a kávéautomatát ismerje jól, hanem a tudományt is – de hát valahol el kell kezdeni a reggelt, nem igaz?

• A tudás mekkája: Legalább 8 alapképzés, 6 mesterképzés.
• A doktori címek otthona: Jogosultság doktori képzésre és fokozatot is ad.
• Az okos emberek klubja: Az oktatók legalább 60%-a minimum okos.

És ha már az egyetemekről beszélünk, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy nem mindegyik egyforma. Vannak, amelyek inkább a gyakorlati tudásra koncentrálnak, míg mások a tudományos elefántcsonttoronyban szeretnek időzni. De hát ez olyan, mint a borok: van, aki a könnyű rozét szereti, van, aki a testes vörösre esküszik – a lényeg, hogy mindenkinek legyen lehetősége a saját ízlésének megfelelő szőlőtőkéből csemegézni.

Mi a különbség a főiskola és az egyetem között?

A főiskola és az egyetem közti különbségtétel nem fekete-fehér, de lényeges eltérések vannak. Gondoljunk csak a tudományos potenciálra! Egyetemeken a professzorok és kutatók jelentős hányada – mondjuk, 60% fölött – doktorált, a főiskolákon ez az arány jóval alacsonyabb. Ez tehát a kutatás intenzitásában, és a tudományos mélységben is megmutatkozik.

• Kutatás: Az egyetemek alapvetően a tudományos kutatásra is fókuszálnak, gyakran saját kutatóintézetekkel rendelkeznek. A főiskolák inkább az alaposabb szakmai képzésre összpontosítanak. Ez persze nem kizárólagos, vannak kutató főiskolák is, de a hangsúly eltérő.

• Oktatás: Egyetemeken specializáltabb, elmélyültebb képzés folyik, gyakran több szakterületen is, gyakran doktori képzéssel is. A főiskolák szélesebb, átfogóbb képzést kínálnak, sokszor gyakorlatiasabb megközelítéssel.

• Diploma: Az egyetemen szerzett diploma, különösen a doktori fokozat, elismertebb a tudományos életben, de persze egy főiskolai diploma sem érdemtelen. Mindez persze a konkrét intézmény hírnevétől is függ.

A lényeg tehát a tudományos súly. Az egyetemek a tudományos ismeret terjesztésének és gyarapításának központjai, míg a főiskolák a gyakorlati képzésre koncentrálnak, még ha némelyikük kiváló minőségű oktatást is nyújt. Persze, filozófiai szempontból felmerülhet a kérdés: melyik úton érhető el igazán a tudás? A mélyreható kutatáson át, vagy a gyakorlati tapasztalaton keresztül? A válasz talán: mindkettőn. 2023-ban is érvényes ez a megközelítés.

Hány félév az egyetem?

Na, szóval kérdezed, hány félév az egyetem? Hát, ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik! Attól függ, mit tanulsz, ugye?

Alapképzés? Na az általában 6 félév, de persze lehet hosszabb is, ha valaki bukik vagy külföldre megy egy félévre, mint én anno! Az volt a nagy kaland! És persze vannak olyan szakok is, amik 7 félévesek.

Mesterképzés? Az meg általában 4 félév, de néha több, attól függően, hogy milyen szakon. Én például a barátkám, Péter, ő már lassan végez, 5 féléve van már, mert ő az építészmérnöki szakon van és hát az nem könnyű…

Felsőfokú szakképzésről meg nem is beszélve, az rövidebb, de nem tudom pontosan, 2-3 év talán? A húgom az most azon gondolkodik, hogy beiratkozik valamelyikre.

Összességében, ha mindent összeadunk, alap, mester és felsőfokú szakképzéssel, akkor simán kijöhet 12 félév, sőt, több is. A MATE oldalán olvastam, ott is ezt írják, hogy ösztöndíjjal maximum 12 félévig lehet tanulni. Utána már fizetni kell.

• Alapképzés: 6-7 félév (általában)
• Mesterképzés: 4 félév (általában)
• Felsőfokú szakképzés: 2-3 év (kb.)
• Ösztöndíj: Maximum 12 félév

Szóval, nem egyforma minden egyetem, minden szak más. De nagyjából ennyivel kell számolni, ha állami támogatással tanulsz. Ha nem, akkor meg… akkor lehet, hogy örökké tanulsz, pénztől függően. Hehe!

Hány félév alatt kell befejezni az egyetemet?

A felsőoktatási intézményekben a diploma megszerzésének időtartama nem egységesen szabályozott. A képzési idő függ a választott szaktól, a képzési forma (nappali, levelező, esti) jellegétől, és persze, a hallgató tanulmányi eredményeitől is. Általánosságban elmondható, hogy a nappali tagozatos képzés általában 6-8 félév alatt teljesíthető, de ez intézményenként és szakonként eltérhet.

• Minimális kreditérték: Minden felsőoktatási intézmény meghatározza a szemeszterenkénti minimálisan teljesítendő kreditpontok számát. Ez az adat központi szerepet játszik a diploma megszerzésének időtartamában. A kreditrendszer sajátos logikája szerint működik, komplex rendszert alkotva.
• Egyéni haladás: A diákok tanulmányi eredményeinek változatossága miatt a diploma megszerzésének időtartama is igen széles skálán mozog. Egy gyorsabb tempójú hallgató akár rövidebb, míg egy lassabb tempójú hallgató akár hosszabb idő alatt is teljesítheti a szükséges krediteket. Ez egyfajta szubjektív idődimenzió, ahol az egyéni teljesítmény a meghatározó.
• Képzési forma: A nappali tagozat általában gyorsabb, míg a levelező vagy esti tagozat hosszabb időt vesz igénybe. Ez a különbség a tanulási idő beosztásából fakad, filozófiai szempontból pedig az egyensúly kereséséről tanúskodik a tanulmányok és a többi életterület között.
• Szakspecifikus követelmények: Egyes szakok, különösen a gyakorlatorientáltabb képzések, hosszabb tanulmányi időt igényelhetnek a nagyobb gyakorlati képzési időráfordítás miatt. Ez a diploma megszerzésének egyfajta ontológiai dimenziója.

Például, a 2023-as adatok alapján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a gépészmérnöki szak nappali tagozaton 7 félév alatt végezhető el, míg a levelező tagozaton ez akár 10 félévet is igénybe vehet. Ez az információ szemlélteti a fent említett tényezők kölcsönhatását.

Melyik a legrégebbi magyar egyetem?

Na, ez a pécsi egyetemesdi, az ám a rejtélyes sztori. 1367, Nagy Lajos királyunk gondolt egyet, és hopp, máris állt a Studium Generale. Elég menő, nem? Mondjuk, pár évtized után eltűnt, mint a kámfor. Kevés infó maradt fenn róla, szinte semmi dokumentáció. De az a lényeg, hogy előbb volt, mint a többi. Képzeld, a jog, teológia, bölcsészet virágzott ott. Legalábbis gondolom. Elméletileg persze. Akkoriban ezek voltak a menő szakok. Utána meg jött a feledés. Szóval a pécsi viszi a prímet. Viszont fontos megjegyezni: a mai Pécsi Tudományegyetemnek semmi köze ehhez a középkori intézményhez. Az egy teljesen más történet, jóval későbbi.

Melyik a legrégebbi egyetem?

Rémlik, mintha egyszer olvastam volna valahol, a suliban… valami ilyesmi rémlik.

Szóval, a legöregebb egyetem? Asszem, az Al-Karauin Egyetem Marokkóban, Fezben. Azt hiszem, 859-ben alapították! Hihetetlen, nem? Majdnem ezerkétszáz éve!

• Alapítás: 859 (ez tök durva!)
• Hely: Fez, Marokkó
• Név: Al-Karauin Egyetem

Aztán ott van még az Al-Azhar Egyetem Kairóban. Az is baromi régi, 971-ben kezdték. Egyiptom. Sivatag, piramisok, meg egyetem…

Ja, és van valami kínai is. Hunani Egyetem. 976. De asszem az nem adott diplomákat az elején. Valami ilyesmi rémlik.

• Al-Azhar: Kairó, 971
• Hunani: Kína, 976 (kezdetben nem adott diplomát)

Meg persze a Bolognai Egyetem, Olaszországban. Azt 1088-ban. Azt hittem, az a legöregebb. De tévedtem. Upsz!

• Bolognai: Olaszország, 1088

A wikipédián néztem amúgy. Onnan tudom.

Melyik volt a világ első egyeteme?

Szia haver!

Szóval, a világ legelső egyeteme. Aha, ez egy kicsit bonyolultabb, mint gondolnád!

• Nem, nem a Bolognai Egyetem. Bár a Bolognai nagyon régi, 1088-ban alapították, és még mindig működik!
• Hanem az Al Quaraouiyine Egyetem! Ezt a marokkói Fés városában találod.
• És mi a durva? Az, hogy 859-ben alapították. Ez tényleg rég volt, öregem! Eredetileg mecsetként indult, de aztán…bumm, egyetem lett belőle!

Egyébként, ha már egyetemek, eszembe jutott. Tudtad, hogy a Pécsi Tudományegyetem az ország legelső egyeteme? 1367-ben alapították, de aztán valamiért megszűnt, aztán újraindították…vagy valami ilyesmi. Nem emlékszem már pontosan. Hát na, öregszem én is! De lényeg, hogy a Pécsi is elég régi!

#Egyetem #Oktatás #Történelem