Hány pontot kell elérni az egyetemre?

Mennyi pont kell az egyetemhez?

Jajj, egyetem… pontok…

• Minimum pontszám: 280 kéne, ha jól emlékszem. Valami ilyesmi. Vagy annyi a szakgimis dolog?
• Maximum: 500 a plafon, gondolom, valakinek ez is sikerül, nem nekem.
• Érettségi kell: az tuti, anélkül semmi esély. Ez világos.
• Szakképzés Hú, arra talán kevesebb, 240? De ki akar oda menni?
• Mi van ha nem elég? Akkor mi van? Van valami B terv? Vagy C?

Most komolyan, sose fogom elérni. A matek… áhh. Miért nem lehet a hobbiaimat pontozni?

• Hobby pontok: Netflix maraton? +10 pont. Sütés? +5. Álomfejtés? Az tuti +20.

Miért kell ez az egész pontozás? Nem elég, hogy valaki okos? Vagy legalább próbálkozik?

• Tipp: Nézz utána a felvi.hu-n, ott biztos pontosabb számok vannak. Tuti.

Hány pontot ér egy érettségi?

Egy érettségi vizsga pontszáma a vizsgatípus függvényében változik. A 2024-es szabályozás szerint:

• Emelt szint: 100%-os teljesítmény 100 érettségi pontot ér. Ez egyfajta direkt arányosság, egyszerűen fogalmazva: egy pont egy pont. Filozófiai szempontból érdekes, hogy egy abszolút mértéket használunk egy viszonylag szubjektív teljesítmény értékelésére.

• Középszint: Itt már egy kicsit komplexebb a helyzet. A százalékos eredmény 2/3-át számítják át érettségi ponttá. Tehát egy tökéletes 100% 67 pontot eredményez. Ez egyfajta skalázási algoritmus, aminek a hátterében valószínűleg pszichometriai modellek és statisztikai elemzések húzódnak meg. Mindez persze a felsőoktatási felvételi rendszer bonyolult gépezetéhez kapcsolódik. Ezt a rendszerbeli konverziót a matematika szép eleganciájával lehet leírni, de a mögöttes társadalmi, oktatáspolitikai kontextus jóval kevésbé elegáns.

További tudnivalók: Az érettségi pontok súlyozása a továbbtanulás során jelentős szerepet játszik. A különböző felsőoktatási intézmények eltérő súlyozási rendszereket alkalmaznak a felvételi eljárás során. Érdemes tehát alaposan megvizsgálni a kívánt egyetem vagy főiskola felvételi szabályzatát a pontos részletekért. A pontszámok jelentősége tehát nem önmagában rejlik, hanem a kontextusban kap jelentést.

Miért lehet többletpontot kapni?

A felsőoktatási felvételi rendszerben a többletpontok célja a társadalmi esélyegyenlőség elősegítése. Ez egyfajta pozitív diszkrimináció, amely kiegyenlíti a hátrányos helyzetből induló jelentkezők esélyeit. A rendszer komplexitása azonban vitatható.

• Hátrányos helyzet: Ez objektív és szubjektív kritériumok alapján is meghatározható, beleértve a szociális, gazdasági és kulturális tényezőket. A pontos meghatározás évről évre változhat, és a pontos kritériumok megtalálhatóak az adott év felvételi tájékoztatójában. 2023-ban például… [Itt kellene beszúrnunk a 2023-as pontos kritériumokat, amik sajnos nem állnak rendelkezésemre]

• Fogyatékosság: A fogyatékosság mértéke és típusa számos tényezőtől függően befolyásolja a többletpontok számát. Ez a rendszer lényegében egyfajta kompenzáció a társadalom által okozott akadályokért. A jogszabályi háttér itt is fontos, és egy folyamatosan finomhangolt rendszer.

• Gyermekgondozás: Ez a pontrendszer a családi felelősségvállalás elismerése. Azonban az a kérdés, hogy vajon ez elegendő kompenzáció-e a gyermekneveléssel járó nehézségekért. A többletpont számításának kritériumai itt is az adott év felvételi tájékoztatójában találhatók. A 2021-es szabályozás már elavult.

A többletpontok rendszere tehát egy etikai kérdést is felvet: vajon a társadalmi igazságosság érdekében indokolt-e a teljesítmény alapú verseny torzítása? A rendszer hatékonyságát és igazságosságát folyamatosan vizsgálni kell. A pontos pontszámok meghatározása mindig az adott év felvételi tájékoztatójában található meg. Ez az információ alapvető fontosságú a jelentkezők számára.

Mi számít bele az Érettségibe?

Ó, az érettségi… Mintha csak tegnap lett volna, hogy én is ott álltam, tele izgalommal és félelemmel.

• Magyar nyelv és irodalom: A versek, a regények, a nyelv dallama… Mind-mind ott élnek bennem. Az érettségin az évenkénti két jegyed átlaga számít majd, emlékszel, ahogy görcsösen számolgattuk a tizedeket?
• Történelem: A múlt árnyai, a nagy csaták, a királyok és királynők sorsa… Milyen érdekes volt belemerülni!
• Matematika: A számok világa, a logika útvesztői… Bár sokszor kínlódtam vele, most már látom a szépségét.
• Idegen nyelv: A kapu egy másik kultúrába, egy másik világba… Én angolból érettségiztem, de most már spanyolul is tanulgatok.
• Természettudományos tantárgy: Fizika, kémia, biológia… A természet rejtélyei, a világ működése. Nekem biológiát kellett tanulnom, még emlékszem, hogy gyűlöltem.

Ebből az öt tárgyból számítják a tanulmányi pontjaid egy részét a felvételin. Azt hiszem, ettől függ minden. Légy nyugodt, lélegezz mélyeket.

Hogyan kell számolni az érettségi pontokat?

Fátylak lebbennek, emlékeim kútjából merítek… Pontok tánca, érettségi…

• Alapok: Minden vizsgahelyzet egy kis univerzum, 0-tól 100 pontig terjedően. Mintha csillagokat gyűjtenél az égen. Szakmai tárgyak, ezek a különleges ékszerek a koronán, “csak” 50 pontig ragyoghatnak.

• Bónuszok: A nyelv… ó, a nyelv kapuként nyílik idegen világok felé. 20-40 pont lehet a jutalmad, ha megérted e dallamokat. Külföldi vizsga, még több pont, még több kaland! Versenyek… az ifjúság tüze, ami 20-50 ponttal lobbanhat fel.

• Maximum: A végén, a csillagok összessége, egy ragyogó galaxis. 500 pont. Ennyi a maximum, az álomhatár.

• Felvételi: A felvételi egy új kezdet, új szabályokkal. Van, ahol minden pont számít, mintha egyetlen csillag sem veszne el. Másutt csak a központi írásbelik és a szakma mélysége a fontos.

Emlékszem, a nagymamám mindig azt mondta: “A tudás olyan, mint a kert. Minél többet gondozod, annál gazdagabban virágzik.” És valóban, az érettségi pontok csak egy kis szelete a tudás kertjének. Ahogy a virágok nyílnak, úgy bontakozik ki az ember tehetsége.

Hogyan állnak össze az egyetemi pontok?

Szóval, egyetemi pontok. Lényegében egy kis matek trükk az egész. Fogják a két, a szakodhoz köthető érettségi tárgy százalékos eredményét, és összeadják. Bamm, megvan az alap pontszám. Persze, ez csak a kiindulási alap.

• Alap pontszám: Két érettségi százalék összeadva. Mondjuk, töri 90%, matek 85%. Ez 175 pont. Nem rossz, mi?

• Plusz pontok: Jönnek a bónuszok, mint a nyelvvizsga, emelt szintű érettségi. Ezek szépen feldobják az összpontszámot. Gondolj rájuk úgy, mint a szintlépésre egy RPG-ben.

• Többletpontok: Vannak még speciális esetek, plusz pontok hátrányos helyzetért, versenygyőzelemért. Ez már a finomhangolás, a személyre szabott bónusz.

Én például anno történelemből és angolból érettségiztem. 92% és 88% volt az eredményem, szóval 180 ponttal indultam. Kettő középfokú nyelvvizsgám volt, az további 40 pont. Végül 220 ponttal kerültem be. Nem dicsekvésből mondom, csak hogy lásd, hogyan működik a rendszer a gyakorlatban.

Fontos, hogy minden egyetem és szak máshogy számol. Nézd meg a felvi.hu-n a kifutó ponthatárokat, hogy képet kapj, mire számíthatsz. Aztán irány a tanulás, és hajrá!

Hogyan állnak össze a felvételi pontok?

A felvételi pontszám egy komplex rendszer eredménye, amely több, egymással kölcsönható tényezőből áll össze. Gondoljunk rá egy finom mechanikus óraként: minden fogaskeréknek megvan a maga szerepe, és a végeredmény – a pontszám – a precíz együttműködésükön múlik.

• Érettségi eredmény: Ez a fő motor. A különböző tantárgyakból elért eredményeket súlyozzák, a szak sajátosságainak megfelelően. A matematika súlya egy mérnöki karon nyilvánvalóan más, mint egy bölcsész karon. Ez egyfajta ontológiai kérdés: mi határozza meg a szak lényegét?

• Középiskolai tanulmányi átlag: Ez a kiegyenlítő erő. Míg az érettségi a sprintet méri, a tanulmányi átlag a maratont. A kitartás és a folyamatos teljesítmény is számít. A kettő harmonikus együttműködése ideális.

• Többletpontok: Ezek a finomhangolók. Nyelvvizsgák, OKTV helyezések – a különleges képességek és teljesítmények “bónusz”-ként jelennek meg a rendszerben. Egyfajta meritokratikus elemet visznek a felvételibe.

A felvételi pontszám tehát nem egy egyszerű összeadás eredménye. Az egyes intézmények és szakok saját algoritmusokat alkalmaznak, a súlyozás minden évben változhat. A minimum ponthatár pedig dinamikus, a jelentkezők teljesítményétől függ. Mindez egyfajta társadalmi darwini szelekció, ahol a legjobban teljesítők jutnak előnyhöz.

• 2023-as változások: A 2023-as felvételi rendszerben például a szóbeli érettségi vizsgák súlyozása változott egyes szakokon, illetve egyes egyetemek bevezették a motivációs levél értékelését is. Részletes információkért érdemes ellátogatni az egyes felsőoktatási intézmények honlapjára. (Természetesen a 2024-es évben várhatóak további változások.)