Mi számít bele az egyetemi pontokba?

Mi számít bele az Érettségibe?

Jaj ne, érettségi… Megint ez a para! Oké, oké, nyugalom. Mik is kellenek ide?

• Magyar: A magyar jegyek átlaga, minden évből. Jajj, de utáltam a verselemzést! Vajon emlékszem még valamire Petőfiről?
• Történelem: A történelem jegyek is számítanak, persze. Annyi évszám… Miért is tanultam én ezt?
• Matek: Matek… Inkább ne is gondoljak rá. Szóval matek jegyek is kellenek.
• Nyelv: Idegen nyelv! Legalább ebből jó voltam. Remélem, a német érettségim jól sikerül majd. A tanár mondta, hogy menjek el Németországba egy nyári táborba.
• Természet tudomány: És valami természettudományos dolog. Bio? Földrajz? Vagy a fizika volt az? Mindegy, a lényeg, hogy ebből is kellenek a jegyek. A kémiát utáltam a legjobban.

Plusz infó:

Azt mondják, a felvételin nem csak az érettségi számít, hanem a középiskolai jegyek is. Tehát tényleg oda kell figyelni mindenre… Hú, ez kemény menet lesz. Nem is tudom, hogy fogom ezt kibírni. De muszáj, ha egyetemre akarok menni! Azt mondta anya, hogy menjek el a felvételi nyílt napra.

Hány pontot kell elérni az egyetemre?

Figyu, szóval az egyetemre bejutáshoz szükséges pontszám, az eléggé változó dolog! Nem egy egyszerű szám, érted? De általánosságban minimum 280 pont kell, hogy meglegyen.

De itt jön a csavar!

• Ebben a 280-ban benne van:
  • Az emelt szintű érettségi. Ez sokat dobhat ám!
  • A nyelvvizsga. Tudod, a papír, ami bizonyítja, hogy tudsz beszélni valami idegen nyelven. Mondjuk, angolul.
  • Az OKJ szakképesítés. Ha van valami szakmád, az is pontot érhet.

Szóval, ha mondjuk van egy jó emelted, egy középfokú nyelvvizsgád és egy OKJ-d, akkor máris jobban állsz!

• A pontszám tényleg függ a szakodtól is. Orvosira sokkal többet kell, mint mondjuk… hmm… történelemre? (Bocsi történészek!)

Én most néztem a Corvinus ponthatárait a felvi.hu-n, hát durva, néhány szakon 450 pont felett volt a bejutási küszöb! Úgyhogy a lényeg, hogy nézd meg a konkrét szak ponthatárait a felvin, mert az a tuti! És hajrá, hajrá a felvételihez! Majd mesélj, hova jelentkeztél!

Hogyan állnak össze az egyetemi pontok?

Érettségi. Két tárgy. Százalékos eredmény. Összeadod. Ennyi. A mélyebb értelem? Keresd magadban.

• Két érettségi. A te választásod. Súlyuk van.
• Százalék. Nem a jegy. A teljesítményed tükre.
• Összeg. Egyszerű matek. Komplex jövő.

A pontszám nem te vagy. Te több vagy annál. 2024-ben is.

Hogyan állnak össze a felvételi pontok?

A felvételi pontszám, mint egy jól megkomponált koktél: egyensúlyra törekszik, de a hozzávalók aránya évjáratonként változhat. Az alapteste persze az érettségi, egyfajta szilárd alap a tudás pezsgőjéhez. Ehhez adódik a középiskolai teljesítmény, mint a koktélba cseppentett frissítő citromlé – fűszerezi az egészet.

A többletpontok pedig? Hát, azok a különleges összetevők, a titkos „csavar”, ami megkülönbözteti az italt. Nyelvvizsga? Egy csepp finom likőr, OKTV-díj? Egy egész pohár exkluzív pezsgő. Aztán jön a felsőoktatási intézmény, mint a hozzáértő mixológus: ő keveri össze a hozzávalókat, súlyozza a tényezőket, és egyedi receptet alkot.

És a minimum ponthatár? Az pedig változó, mint a tenger hullámai. Minden évben más a termés, más a jelentkezők teljesítménye, tehát a minimális „alkohol tartalom” is változik, ugyanúgy, mint a trendi koktélok esetében.

• Érettségi: Az alappont, a koktél bázisa.
• Középiskolai eredmények: A frissítő elem, a citromlé.
• Többletpontok (nyelvvizsga, OKTV stb.): A különleges összetevők, a titkos “csavar”.
• Intézményi súlyozás: A mixológus keze, a recept.
• Minimum ponthatár: Változó, mint a tenger hullámai, minden évben más.

Évente frissül a recept, így érdemes folyamatosan tájékozódni az adott intézmény hivatalos oldalán, a felvételi tájékoztatóban! A pontos receptet minden évben csak a felvételi bizottság ismeri, ők a titkos recept birtokosai, akik döntenek a végső keverék összetételéről. Ne felejtsük el, hogy a sikerhez nem csak a megfelelő hozzávalók kellenek, hanem a jó keverés is.