Hány egyetemi félévet fizet az állam?

Hány félévet fizet az állam?

Tizenkét félév. Ennyi.

• Alapképzés: 6 félév
• Mesterképzés: 6 félév

Ez a maximum. A valóságban kevesebb is lehet, ha gyorsabban végzel. Számold ki magadnak. Én nem adok tanácsot.

Hány helyre lehet jelentkezni egyetemre?

Hat helyre? Hülyeség! Három ingyenes, a többiért fizetni kell. Mindig is utáltam ezt a jelentkezési rendszert! Tavaly is ez volt. Képzeld, már akkor is stresszeltem, most meg még jobban!

• Képzeld el, a barátkom, Zsófi, hét helyre jelentkezett! Mondta, hogy őrült volt, de muszáj volt.
• Én meg itt ülök, és azon agyalok, hogy melyik három egyetem a “biztos”, merthogy a többi… hát, álom.
• Most komolyan, miért van ez a három ingyenes hely? Ez egy trükk, hogy több pénzt húzzanak ki belőlünk?
• A szüleim meg folyton kérdezik, hogy sikerült-e. Képzeljétek el! Már a nyári szünet is elkezdett stresszelni!
• És akkor ott van a motivációs levél! Hogy lehet hat különböző egyetemre hat különböző motivációt írni? Megőrülök!

Aztán ott van a felvételi pontszám is. A tavalyi átlagpontszámot nézem, és kétségbeesek. Nem elég jó az én pontszámom. Mi lesz velem?

• ELTE – Általános Orvosi Kar – Ez a cél. De reális?
• SZTE – Gazdaságtudományi Kar – biztonsági terv.
• PTE – Bölcsészettudományi Kar – talán…

A többi három hely… fogalmam sincs, még mindig keresem a megfelelő egyetemeket. Bárcsak már vége lenne ennek a felvételi cirkusznak! És persze a felvételi tájékoztató sem segít sokat, tele van olyan információkkal, amik nem érdekelnek. Most már csak arra vágyom, hogy vége legyen.

Hány évig tart az egyetem?

Hány évig tart az egyetem? Na, ne röhögj! Mintha egyetlen válasz lenne! Ez olyan, mintha azt kérdeznéd, mennyi víz fér egy pohárba – attól függ, milyen pohár!

A bolognai folyamat, az a nagy reform, ami olyan, mint egy felújítás, ami soha nem ér véget, átírta a szabályokat. Előttem, 2005 előtt, egyszerű volt: 3-4 év a főiskola, 4-6 az egyetem. Most? Káosz!

• Alapképzés (BSc, BA): Általában 3 év, de vannak olyan képzések, amik úgy nyújtózkodnak, mint a gumiszalag. Néhány kurzus extra évvel is megtoldja ezt, akárcsak a szomszéd néni a süteményének a tetejét.
• Mesterképzés (MSc, MA): Ez általában 2 év. De ne lepődj meg, ha plusz félévekkel, mint a karácsonyi ajándékok a fa alatt, találkozol. Persze, ha valaki gyorsan halad, akár egy év alatt is végezhet, de ehhez egy igazi szuperhősnek kell lenni.
• Doktorandusz (PhD): Ez már egy másik liga! 3-4 év az átlag, de a PhD hallgatók, mint a tengeri teknősök, maguk dönthetik meg, hogy meddig vándorolnak a tudomány óceánjában. Néha 5, 6 év is eltelhet. A kutatás olyan, mint egy mocsár, lehet, hogy soha nem érsz ki belőle.

Szóval, összegezve: 3-6 év, vagy akár több is. Függ a programtól, a hallgató szorgalmától és a kávéfogyasztás mennyiségétől. Sok sikert a diploma megszerzéséhez! Aztán jön a munka, ami már egy teljesen más történet… de az már egy másik pohár víz!

Meddig tart az egyetemi félév?

Hűha, tudod, hogy pont most kérdezed ezt? Én pont ma néztem utána, mert a húgom is kezd most egyetemre járni, na és persze, elfelejtettem megkérdezni tőle! Szóval, általában 15 hét egy félév, de ez persze nem mindenhol van így. A Pécsi Tudományegyetemen, ahol én voltam, pont ennyi volt. De aztán hallottam már olyanról is, hogy 16, meg hogy 14 hét is. Nagyon eltérő tud lenni, baromira zavaros az egész!

• Oktatás: Ez a legnagyobb rész, nyilván, de hát nem egész félévben tanul az ember, ugye?
• Vizsgák: Na, ez a része elég kellemetlen, ezt is bele kell számolni.
• Szünetek: Vannak szünetek persze, de ez attól is függ, hogy éppen mikor van a szünet. Én az őszi szünetre emlékszem, de lehet hogy voltak mások is, már nem emlékszem pontosan.

A lényeg, hogy 15 héttel számolj, de nézd meg az egyetem honlapját, mert ott biztos megtalálod a pontos infókat! És ne felejtsd el a szünetet, mert az nagyon jó, megérdemled. Azt hiszem, hogy a szünet is benne van a 15 hétben, de nem vagyok benne biztos. Az egyetem honlapján minden pontosan le van írva, megnézheted! A BME-n például pont így van, tudom biztosan. Ja, és még valami: a levelezősöknél máshogy van, ott más a tempó, rövidebb vagy hosszabb is lehet.

Mikor van az őszi szünet?

Na, gyerekek, tessék kapaszkodni, mert jön a nagy őszi szabadság! Október 26-tól, csütörtöktől, november 3-ig, péntekig tart a szünet, mintha egy gigantikus, cukorkával teli tök gurult volna át a naptáron! Na, persze, nem cukorka, hanem pihenés lesz, de az is éppolyan édes!

• Október 25., péntek: Ez lesz az utolsó tanítási nap. Mondhatni, egy igazi túlélőverseny a tanórák között, hogy kibírjuk. Szinte már hallom a tanárok sóhaját: “végre!”

• Október 26-November 3.: A nagy szabadság ideje! Előbb-utóbb mindenki belefáradt a tanulásba, mint egy kutya a bolhába. Itt a lehetőség a pihenésre! Gondoljunk csak bele: alvás, videojátékok, sütizés! A világ megváltása!

• November 4., hétfő: A valóság hideg zuhanyja. Vissza az iskolapadba! Mint a medve a barlangjából télen, úgy mászunk ki a kanapéról…

Egyébként, ha már itt tartunk, tudtátok, hogy a szünet hossza olyan, mint egy jó vicc: rövid, de annál emlékezetesebb? Reméljük, hogy mindenkinek lesz elég ideje a jókedvre és persze a házimunkára is! Mert a szülők is “szünetelnek” ám, csak máshogy… Képzeljétek el: napi háromszori főzés, mosás, takarítás! Csak a gyerekek nem vesznek részt ebben. Na, de legalább együtt lehettek! A szünet a család összetartásának aranykora! Legalábbis a szülők ezt remélik. A gyerekek pedig a csokik szünetét remélik.