Milyen gyorsan nő az akác?

Milyen gyorsan nő az akác? Homokos vs tápanyagdús talaj

Az akácfa ültetése és növekedése komoly odafigyelést igényel a gazdáktól. A milyen gyorsan nő az akác folyamat megértése segít a szakszerű erdőgazdálkodásban. A fejlődési szakaszok ismerete elengedhetetlen a sikeres kitermeléshez. Ismerje meg az erdőtelepítés szabályait a felesleges anyagi veszteségek elkerülése érdekében.

Milyen gyorsan nő az akác valójában?

A kérdés, hogy pontosan milyen gyorsan nő az akác, kulcsfontosságú a modern erdőgazdálkodásban, hiszen ez a fafaj határozza meg a hazai keménylombos faanyag-kitermelés jelentős részét. A fehér akác fejlődési üteme rendkívül dinamikus, ám ez a folyamat nem lineáris, hanem erősen korfüggő és talajérzékeny. A gyors növekedés és a korai vágásforduló miatt az akác az egyik leggyorsabban megtérülő erdészeti befektetés.

A növekedési erély magasságát tekintve a második és ötödik évek idején tetőzik, ekkor ideális körülmények között akár évi 2 métert is nyúlhat a fa. Ezzel szemben a törzsvastagság növekedése egy kicsit később, a nyolc-tízéves korban éri el a maximumát, amikor az éves évgyűrűszélesség-gyarapodás megközelíti a 7-10 millimétert. Húszéves kor felett a magassági növekedés látványosan lelassul, harmincöt éves kor után pedig szinte teljesen elenyészővé válik.

A fehér akác növekedése homokon és más talajtípusokon

Sokan aggódnak amiatt, hogy a laza vagy száraz homokos talaj teljesen lefékezi a fa fejlődését. Az akác növekedési üteme ugyan elmarad a folyóparti, humuszos optimális talajokétól, de a fehér akác növekedése homokon még mindig kiemelkedő a többi kemény lombos fafajhoz képest. Ennek oka a rendkívül agresszív és mélyre hatoló gyökérzet, amely képes megkötni a futóhomokot is.

A homokos vidékeken, mint amilyen az Alföld bizonyos részei, az éves növekedés elmaradhat a kötöttebb talajokétól, de a fa szárazságtűrése miatt a vegetációs időszakban így is stabilan fejlődik. Az első 4-6 évben azonban komoly odafigyelést igényel a csemeték gondozása, mert a gyom konkurenciája vagy az extrém aszály az első egy-két évben még visszavetheti a gyökérfejlődést. De van egy komoly csapda ebben a folyamatban, amit a kezdő ültetők rendszeresen elhibáznak, és amiről a következő fejezetben részletesen lerántom a leplet.

Mennyi idő alatt nő meg az akác a kitermelésig?

Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amit az előbb említettem: a kitermelhetőség és a törzsátmérő elérésének titkához. Sokan azt hiszik, hogy az akácot évtizedekig kell dédelgetni, mielőtt hasznot hajtana. Nos, ez tévedés.

A tűzifának szánt állományok esetében az akácfa vágásforduló ideje meglepően rövid, mindössze 10-15 év, amikor a törzs eléri a nagyjából 15 centiméteres átmérőt és a 12-15 méteres magasságot. Ekkor a fa már kiváló fűtőértékkel bír, és gazdaságosan kitermelhető. A komolyabb ipari faanyaghoz, például oszlopokhoz vagy bányafához viszont hosszabb időre van szükség.

A végleges, teljes körű erdészeti kitermelés és a véghasználat ideje átlagosan 31 év körül alakul Magyarországon. A minőségi rönkátmérő eléréséhez a klasszikus vágásforduló 35-45 év között mozog, ezután az állomány fenntartása már nem hoz érdemi fatömeg-növekedést, sőt a faanyag minősége is romlásnak indulhat. Ritkítani a sűrű ültetést érdemes 3-4 évente.

Az akácfa növekedési szakaszainak összehasonlítása

Fiatal kor (1-5 év)

• Rendkívül intenzív, a csúcsidőszakban évente akár a 2 métert is elérheti
• Magas, az első 4-6 évben intenzív tisztítást és gyomirtást igényel
• Még minimális, a fa a gyökérzet és a hajtások tömegének növelésére fókuszál

Középkor (8-15 év) ⭐

• Mérséklődik, a korona kezd terebélyesedni és beáll a végleges állománymagasság
• Közepes, a 3-4 évente esedékes ritkítások és gyérítések ideje ez
• Ekkor a legnagyobb, az éves gyűrűszélesség elérheti a 7-10 millimétert

Idős kor (30 év felett)

• Elenyésző mértékű, a fa szinte teljesen megáll a nyúlásban
• Alacsony, az állomány már a végső kitermelésre, a véghasználatra vár
• Lelassul, az éves gyűrűszélesség-növekedés 1-1,5 milliméterre csökken

Hajdúsági gazdálkodás: Sándor harca a futóhomokkal

Sándor, egy 45 éves családi gazdálkodó a Hajdúságban, elhatározta, hogy egy gyenge minőségű, kopár homokos területét akáccal telepíti be tűzifa céljából. Tartott a lassú növekedéstől a szárazság miatt.

Az első évben sima csemetéket rakott le, de nem végzett visszavágást. A kora nyári kánikula és a laza talaj miatt a kis fák fele kiszáradt, a megmaradtak alig nőttek.

Erdész tanácsára a második évben a pótolt állományt tőben elvágta. Rájött, hogy a gyökérzet megerősítése az első, nem a korai hajtások magassága.

A visszavágott állomány a harmadik évben robbanásszerűen megindult. A tizedik évre Sándor fái elérték a 15 centiméteres átmérőt, így megkezdhette az első sikeres tűzifa-kitermelést.