Mikor kötelező a könyvvizsgálat?

44 megtekintés
Alapesetben minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak mikor kötelező a könyvvizsgálat kérdésében kötelező eljárnia. Mentességet kap az a vállalkozás, amelynél két egymást követő évben a nettó árbevétel nem haladja meg a 600 millió forintot, és az átlagos foglalkoztatotti létszám nem lépi túl az 50 főt. Ha ezen mutatók átlépik az értékhatárt, a beszámoló hitelesítése kötelező. A tulajdonosok 25 százalékos írásbeli követelése vagy a létesítő okirat rendelkezése esetén a vállalkozás méretétől függetlenül könyvvizsgáló választása szükséges.
Hozzászólás 0 tetszik

Mikor kötelező a könyvvizsgálat? Értékhatárok

A vállalkozásoknak ismerniük kell a mikor kötelező a könyvvizsgálat szabályozását, hogy elkerüljék a jogszabályi megfelelés hiányából adódó kockázatokat. A kötelezettség áttekintése biztosítja a beszámolók hitelességét és a cégek tulajdonosi elvárásainak megfelelő működését. Érdemes alaposan átnézni a vonatkozó feltételeket, hogy elkerülje az esetleges későbbi szankciókat és megfeleljen a törvényi előírásoknak a gazdálkodás során.

Mikor kötelező a könyvvizsgálat?

A könyvvizsgálat szükségessége gyakran felmerülő kérdés a vállalkozásoknál. Lehet, hogy cége épp most lépi át a növekedési határokat, vagy tulajdonosként egyszerűen látni szeretné a pénzügyi folyamatok hitelességét.
A szabályozás nem egységes, így a válasz függ a cég méretétől, tevékenységi körét és a tulajdonosi döntésektől.

A könyvvizsgálat általános értékhatárai

Alapesetben minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak könyvvizsgálatot kell végeztetnie, kivéve, ha két egymást követő üzleti évben az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a nettó árbevétel nem haladja meg a 600 millió forintot, és a foglalkoztatottak száma átlagosan nem lépi túl az 50 főt.

Ha a mutatók ennél magasabbak, a beszámoló hitelesítése kötelezővé válik. Nem mindegy azonban, hogyan számoljuk az átlagot. A két év átlagának vizsgálata során a megelőző két év adatait kell figyelembe venni, ami sokaknak fejtörést okoz az évközi változások miatt.

Kivételes esetek: Amikor az értékhatár nem számít

Vannak helyzetek, amikor a fent említett értékhatárok figyelmen kívül hagyhatók, mert a jogszabályok külön előírják a vizsgálatot.
Ilyen például, ha a vállalkozás anyavállalat vagy leányvállalat, mivel a konszolidációba bevont cégek számára a beszámoló hitelessége kritikus fontosságú. A pénzintézetek, biztosítók, befektetési alapok, valamint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók számára a könyvvizsgálat jogszabályi kötelezettség, mérettől függetlenül.

Civil szervezetek és tulajdonosi indítványok

Bizonyos civil szervezeteknél akkor válik kötelezővé a vizsgálat, ha a vállalkozási tevékenységből származó árbevétel a megelőző két év átlagában meghaladja a 300 millió forintot.
Emellett a tulajdonosoknak is van mozgástere: ha a cég tagjainak legalább 25 százaléka írásban követeli, vagy a létesítő okirat kifejezetten tartalmazza ezt az elvárást, akkor a cégmérettől függetlenül könyvvizsgálót kell választani.

Könyvvizsgálati kötelezettség összehasonlítása

A könyvvizsgálat szükségessége több szemponttól is függhet, nem csupán a méretadatoktól.

Alapvető KKV

• 600 millió forint alatt mentesülhet

• 50 fő alatti átlagos létszám

• Csak akkor kötelező, ha a limiteket túllépik

Speciális cégek

• Pénzügyi intézmény, biztosító

• Minden esetben kötelező

• Nem alkalmazható

Míg a kisebb vállalkozásoknál a gazdasági adatok döntenek, a speciális pénzügyi szektorban a jogszabályi megfelelés elsődleges. A tulajdonosi akarat minden esetben felülírhatja a mentességi szabályokat.

A mentesség elérése és a hirtelen növekedés dilemmája

Péter, egy növekvő informatikai szolgáltató cég tulajdonosa, hosszú évekig mentesült a kötelező könyvvizsgálat alól, mivel árbevétele stabilan 400 millió forint körül mozgott.

A harmadik évben azonban egy váratlan projekt miatt az árbevétele 750 millió forintra ugrott, bár a létszáma 45 fő maradt. Péter eleinte megijedt a többletköltségektől.

Szakértő segítségével átnézte a szabályokat, és rájött, hogy a kötelezettség a megelőző két év átlagát nézi. A korábbi két év átlaga még mindig 600 millió alatt maradt, így abban az évben még mentességet élvezett.

Ez a haladék lehetőséget adott arra, hogy felkészüljön a könyvvizsgálati folyamatra, rendszerezze pénzügyi kimutatásait, így a következő évben már zökkenőmentesen tudott megfelelni a törvényi előírásoknak.

Kivételek

Hogyan kell számolni az 50 fős létszámhatárt?

A foglalkoztatottak létszámát az adott üzleti év átlagos statisztikai létszámának megfelelően kell meghatározni. Ebbe beletartoznak a teljes munkaidős és a részmunkaidős alkalmazottak is, átlagolva az év egészére.

Mi történik, ha nem végzem el a kötelező könyvvizsgálatot?

A kötelező könyvvizsgálat elmulasztása súlyos jogkövetkezményekkel járhat. A hatóságok mulasztási bírságot szabhatnak ki, a beszámolót pedig nem helyezik letétbe, ami ellehetetlenítheti a pályázatokon való részvételt.

Ha további információra van szüksége, nézze meg Mikor nem kötelező a könyvvizsgálat?

A tulajdonosi indítvány minden esetben kötelező?

Igen, ha a létesítő okirat előírja, vagy a tulajdonosok 25%-a írásban kéri, a könyvvizsgálatot el kell végeztetni. Ekkor a cég mérete, az árbevétel vagy a létszám nem releváns.

A legfontosabb eredmény

Kettős mentesség

A könyvvizsgálati mentesség akkor érvényes, ha az árbevétel és a foglalkoztatotti létszám is a határérték alatt marad két egymást követő évben.

Kivételes szektorok

A pénzintézetek és konszolidációba bevont cégek számára a vizsgálat akkor is kötelező, ha egyébként megfelelnek a méretbeli mentességi feltételeknek.

Tulajdonosi hatáskör

A tulajdonosok 25%-os arányú kezdeményezése bármelyik vállalkozást könyvvizsgálatra kötelezheti, függetlenül annak pénzügyi teljesítményétől.

Ez a tartalom tájékoztató jellegű, és nem minősül hivatalos jogi vagy könyvviteli tanácsadásnak. A jogszabályok változhatnak, és az egyedi üzleti helyzetek jelentősen eltérhetnek. Könyvvizsgálati kötelezettségével kapcsolatban minden esetben konzultáljon könyvelőjével vagy könyvvizsgálójával.