Mikor jön létre a munkaviszony?

Mikor jön létre a munkaviszony? Határidők és jogok

Amikor jön létre a munkaviszony témaköre kulcsfontosságú minden dolgozó számára a jogi biztonság és a munkajogi védelem szempontjából. Érdemes pontosan megismerni a határidőket és a munkavállalót megillető jogokat, hogy elkerülje a hátrányos helyzetet.

Mikor jön létre a munkaviszony a magyar jog szerint?

A magyar jog szerint a munkaviszony munkaszerződés megkötése révén jön létre.^[1] A munkaszerződést a Munka Törvénykönyve szerint írásba kell foglalni. Ez a feltétel biztosítja, hogy mind a munkavállaló, mind a munkáltató tisztában legyen a jogaival és kötelezettségeivel. Néha úgy tűnik, mintha egy egyszerű kézfogás is elég lenne, de a valóságban a jogszabályok ennél sokkal szigorúbbak.

A munkaszerződés és a kötelező elemek

Munkaszerződés alatt a felek írásbeli megállapodását értjük, amelynek legalább a munkakört és az alapbért tartalmaznia kell. Ha ezek közül valamelyik hiányzik, a megállapodás nem tekinthető érvényes munkaszerződésnek. A felek természetesen további feltételeket is kiköthetnek, de a törvény ezt a kettőt írja elő abszolút minimumként.

A kezdőnap jelentősége

A munkaviszony kezdete a szerződésben megjelölt napon történik, ekkor kell a munkavállalónak ténylegesen munkába lépnie. Ha a felek ebben a szerződéskötéskor nem állapodtak meg külön, akkor a törvényerejénél fogva a szerződéskötést követő napon indul a viszony. Én is találkoztam olyan esettel, amikor a felek elfelejtették rögzíteni a pontos dátumot, és azonnal vitatkozni kezdtek azon, hogy mikortól jár a bér.

Mi történik, ha elmarad az írásbeliség?

A szerződést kötelező írásba foglalni, ám a gyakorlatban előfordul, hogy ez elmarad. Ha az írásba foglalás elmarad, az érvénytelenségre kizárólag a munkavállaló hivatkozhat, méghozzá a munkába lépést követő harminc napon belül.^[2] Ez a szabály a gyengébb fél, vagyis a dolgozó védelmét szolgálja a munkáltatói mulasztásokkal szemben.

Nói thật, sokan azt hiszik, hogy ha nincs papír, akkor nincs is munkaviszony létrejötte munka törvénykönyve alapján, és a fekete foglalkoztatás mögé bújnak. A törvény azonban védi azt, aki már elkezdett dolgozni, még akkor is, ha a bürokratikus lépések elmaradtak.

A munkaviszony létrejöttének kulcselemei

Az alábbiakban összegezzük a munkaviszony érvényességéhez szükséges legfontosabb tényezőket és azok jogi következményeit.

Írásbeli munkaszerződés

Kizárólag írásban érvényes

Csak a munkavállaló támadhatja meg 30 napon belül

Kötelezően tartalmazza a munkakört és az alapbért

Kezdőnap

Ekkor kell a munkavállalónak munkába lépnie

Ezen a napon jön létre ténylegesen a jogviszony

A szerződésben rögzített nap vagy a követő nap

Péter este: amikor elmaradt az írásbeli szerződés

Péter, egy 28 éves budapesti logisztikai ügyintéző, új állást kezdett egy raktárépületben. A főnöke azt mondta neki, hogy a szerződést ráérnek aláírni a próbaidő végén, de kezdjen azonnal.

Péter boldogan belevágott, de két hét múlva egy munkahelyi baleset érte, és a bérét sem kapta meg a hónap végén. Pánikba esett, mert nem volt a kezében semmilyen papír.

Ekkor fordult jogászhoz, aki elmagyarázta neki, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a munkába lépést követő 30 napon belül ő maga hivatkozhat az írásbeliség hiányából eredő érvénytelenségre.

A munkáltató gyorsan korrigálta a mulasztást, kifizette az elmaradt bért, és hivatalosan is megkötötték a szerződést, megkímélve Pétert a nagyobb anyagi veszteségtől.