Mikor indul a hagyatéki eljárás?

Miként kezdődik a hagyatéki eljárás folyamata?

Az örökség rendezése során sokakban felmerül a mikor indul a hagyatéki eljárás kérdése. A folyamat hivatalból történő elindítása az illetékes jegyző feladata, amely biztosítja az örökség rendezett átadását. A megfelelő tájékozottság segít az örökösöknek elkerülni a bizonytalanságot és tisztázni a szükséges teendőket az eljárás során.

Mikor indul a hagyatéki eljárás?

A hagyatéki eljárás hivatalból indul meg, amint az illetékes önkormányzati jegyző hitelt érdemlően értesül az örökhagyó haláláról. Ez a folyamat a legtöbb esetben a halottvizsgálati bizonyítvány vagy a holttá nyilvánító végzés beérkezését követően kezdődik el, és a halálesetet követő néhány hónapon belül lezajlik. ^[2]

Hogyan kezdődik az eljárás?

Az örökösöknek nem kell külön kezdeményezniük az eljárás indulását, mivel a hivatalok közötti adatszolgáltatás automatikus. A jegyző vagy a közjegyző összeírja az elhunyt vagyonát a hagyatéki leltár keretében, amelyhez bekéri a leendő örökösök adatait. Ez a leltározás kötelező, ha az örökhagyónak belföldön fekvő ingatlana, cégtulajdona vagy gépjárműve volt.

A hagyatéki eljárás menete és a tárgyalás

A leltár elkészítése után a jegyző átadja az ügyet az illetékes közjegyzőnek. A közjegyző kitűzi a hagyatéki tárgyalás időpontja értesítőt, amennyiben az a konkrét ügyben kötelező, vagy egyszerűsített végzéssel dönt az örökség átadása közjegyző által történő hitelesítéséről.

Mit tehetünk, ha előkerül egy elfeledett vagyon?

Amennyiben a hagyaték átadását követően derül fény korábban leltárba nem vett vagyontárgyakra, póthagyatéki eljárás menete kezdeményezhető. Ez egy utólagos folyamat, amely biztosítja, hogy minden örökölt érték a jogutódokhoz kerüljön.

Hagyatéki eljárás vs. Póthagyatéki eljárás

Rendes hagyatéki eljárás

- Teljes hagyaték összeírása

- Hivatalból indul

- Közvetlenül a halálesetet követően

Póthagyatéki eljárás

- Csak az utólag előkerült vagyontárgy

- Örökös kérelmére indul

- Az eljárás lezárása után bármikor

Katalin és az elfeledett részvények

Katalin két évvel édesanyja halála után talált egy régi papíralapú részvénycsomagot egy fiók mélyén. Az eredeti hagyatéki eljárás már lezárult, így tanácstalan volt.

Először azt hitte, már késő tenni valamit, és majdnem kidobta a dokumentumokat. Aztán beszélt egy ismerős ügyvéddel, aki említette a póthagyatéki lehetőséget.

Katalin beadta a kérelmet a közjegyzőhöz, aki lefolytatta a póthagyatéki eljárást, mivel a részvények értéke jelentős volt.

Néhány hónappal később a részvényeket átvezették az ő nevére. Megtanulta, hogy bármikor érdemes utána járni a felfedezett vagyontárgyaknak.