Mi minősül rendszeres jövedelemnek?

Mi minősül rendszeres jövedelemnek? Fogalmi útmutató

A mi minősül rendszeres jövedelemnek pontos ismerete elengedhetetlen a különböző pénzügyi igénylések és hivatalos eljárások során. A téves értelmezés komoly kockázatokat hordoz, ezért a szabályok alapos vizsgálata kiemelt jelentőséggel bír. Tájékozódjon a részletekről a sikeres ügyintézés és a jogi biztonság fenntartása érdekében.

Mi számít rendszeres jövedelemnek a gyakorlatban?

A jogszabályok alapján mi minősül rendszeres jövedelemnek: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett, adóköteles bevétel minősül, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét. Ide tartozik az állandó munkabér és a táppénz, de az alkalmi jutalom nem.

Ez a definíció különösen fontos, ha hitelt vennél fel vagy családtámogatást igényelsz. A hazai hitelkérelmek jelentős részét utasítják el azért, mert a kérelmező bevétele nem felel meg a rendszeresség szigorú kritériumainak.^[1] Én is elkövettem ezt a hibát az első lakáshitelem felvételekor, amikor a változó bónuszaimra alapoztam a tervezést. Kellemetlen meglepetés volt.

A 3 hónapos szabály és a minimálbér kapcsolata

A rendszeresség nem csak egy üres jogi fogalom. Két feltételnek kell egyszerre teljesülnie. Az egyik az időtartam: minimum három egymást követő hónap. A másik pedig a pontos összeg.

A hazai gyakorlatban a bruttó minimálbér összege az a vízválasztó, ami meghatározza a jogosultságot. Ha a bevételed ez alatt van - még ha minden hónapban pontosan érkezik is - a hatóságok nem tekintik rendszeres jövedelemnek. Az adatok rámutatnak, hogy az ezen küszöb alatti bevételekből élők nagyobb eséllyel csúsznak meg a pénzügyi kötelezettségeikkel.^[2] A bankok emiatt rendkívül óvatosak.

Ez a kőkemény valóság.

Sokan azt hiszik, hogy a kézhez kapott nettó bér számít. Ez egy hatalmas tévhit. A jogszabályok - és a bankok legtöbbje is - mindig a bruttó összeget veszik alapul a küszöbök vizsgálatakor. Ha a bruttó béred eléri a törvényi limitet, rendben vagy.

Zavar a passzív és a külföldi jövedelmek körül

Mi a helyzet, ha kiadod a lakásod? Sokan kérdezik, hogy a bérbeadásból származó passzív jövedelem mi számít rendszeres jövedelemnek.

Itt jön a csavar. Csak akkor számít, ha azt hivatalosan, adózottan teszed, és a hatóságok felé le tudod igazolni az előző lezárt üzleti évre vonatkozó jövedelemigazolással. Legyünk őszinték. A zsebbe kapott bérleti díj a bankok és a jogrendszer szemében egyszerűen nem létezik, hiába kapod meg minden hónap elsején.

A rendszeres jövedelem igazolása még trükkösebb. Az osztrák vagy német munkabér teljesen elfogadható, de hivatalos fordítást és kinti hatósági igazolást kérnek. A dokumentáció beszerzése miatt a hitelügyintézési folyamat meghosszabbodik.^[3] Egy ismerősöm heteket vesztett ezen a bürokratikus körön, majdnem elbukta a kinézett lakást.

Gyakori buktatók: Családi pótlék és táppénz

A rendszeres jövedelem fogalma nem csak a bankoknál, hanem a családi pótlék folyósításánál is kritikus pont. Ha a gyermeked saját jogán rendszeres jövedelemmel rendelkezik - mondjuk elkezd dolgozni és a fizetése meghaladja a minimálbért három hónapon át -, elveszítheted a családi pótlékot.

Mi a helyzet a táppénzzel? Mivel adóköteles és folyamatos, a táppénz rendszeres jövedelemnek számít a jogszabályi definíció alapján. Viszont ha hitelt igényelsz, a legtöbb pénzintézet nem fogadja el elsődleges jövedelemként, ha épp tartós táppénzen vagy.

Kockázatosnak tartják a helyzetet.

Elfogadható és nem elfogadható jövedelemtípusok

Rendszeres jövedelemnek minősül (Elfogadott)

Élethosszig tartó, garantált állami kifizetés, amely maximálisan elfogadott.

Határozatlan idejű munkaszerződésből származó, minimálbért meghaladó állandó bér.

Ha folyamatos, legalább 3 hónapja tart és a havi összege eléri a minimálbért.

Jogszabály szerint rendszeres, de hitelfelvételnél a bankok korlátozásokkal kezelik.

Nem minősül rendszeres jövedelemnek (Elutasított)

Céges nyereségből származó éves kifizetés, amely évről évre változhat.

Egyszeri vagy rendszertelen kifizetés, hiába magas az összege.

Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő bevétel, mert nem garantált a folyamatossága.

Adózatlan, hivatalosan nem igazolható bevétel.

Gábor hitelfelvételi kálváriája

Gábor, egy 32 éves budapesti informatikus, lakáshitelt szeretett volna felvenni. Az alapfizetése mellett havi szinten komoly, de változó összegű projektprémiumokat kapott. Biztos volt benne, hogy a hitelkérelmét simán elfogadják.

A bankba érve jött a hidegzuhany. A hitelbíráló közölte, hogy a komoly összegű bónuszait nullának tekintik, mert a munkaszerződésében nem fix alapbérként szerepeltek. Gábor hitelkerete így a felére csökkent. Eléggé kétségbeesett.

Ekkor jött rá a megoldásra. Ahelyett, hogy másik bankhoz ment volna, beszélt a munkáltatójával, és a bónusz egy részét beépítették az állandó alapbérébe. Három hónapot kellett várnia az új feltételekkel, mielőtt újra próbálkozott.

Négy hónappal később a bank gond nélkül jóváhagyta a teljes hitelösszeget. Gábor megtanulta a legfontosabb leckét: a papírforma sokszor fontosabb a valós készpénznél a pénzügyi intézmények szemében.