Ki veheti igénybe a gyermekek után járó szabadságot?

Ki veheti igénybe a gyermekek után járó pótszabadságot?

ki veheti igénybe a gyermekek után járó pótszabadságot? A téves hiedelmek szerint a pótszabadság a gyermek születésnapján megszűnik. A valós szabályozás kedvezőbb a családok számára. A pontos mérték a gyermekek számától függ. A szabályok ismerete segít elkerülni a jogosultság elvesztését.

Kinek jár pontosan a gyermekek utáni pótszabadság?

A gyermekek után járó pótszabadságot a 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő szülő, örökbefogadó szülő, nevelőszülő vagy gyám veheti igénybe. A jogosultság megállapítása azonban a konkrét családi állapottól és az együttélési viszonyoktól is függ, így nem automatikus minden élethelyzetben.

A pótszabadság mértéke naptári évenként 1 gyermek után 2 munkanap, 2 gyermek után 4 munkanap, kettőnél több gyermek után pedig összesen 7 munkanap. A fogyatékos gyermek után járó pótszabadság esetében ez a keret gyermekenként további 2 nappal emelkedik.^[2] Ez a többletidő jelentős segítséget nyújt a családoknak a mindennapi teendők, iskolai szünetek megszervezésében.

Az életkori határ trükkjei és a 16. életév

Sokan tévesen úgy gondolják, hogy a kedvezmény pontosan a gyermek tizenhatodik születésnapján szűnik meg. A valóság ennél kedvezőbb - a hány éves korig jár a pótszabadság a gyermek után kérdésére a válasz az, hogy abban az évben jár utoljára, amelyben a gyermek betölti a 16. életévé^[3] t. Ha a gyermek januárban született, gyakorlatilag majdnem egy teljes naptári évet nyer a család. Ezt érdemes észben tartani.

Amikor először igényeltem ezt a szabadságot a nagyobbik fiam után, én is elszámoltam magam. Azt hittem, év közben, a születésnapján elveszítem a napokat. Szerencsére a HR osztály kijavított, és megnyugtatott, hogy december 31-ig felhasználhatom az éves keretet.

Mi a helyzet elvált vagy különélő szülők esetén?

Őszintén szólva, a mozaikcsaládok és a különélő szülők helyzete mindig bonyolultabb. A főszabály az, hogy a pótszabadság a gyermeket saját háztartásában nevelő szülőt illeti meg. De mi a kivétel? Az elvált szülők gyermek utáni pótszabadság eseteiben, ha a bíróság közös szülői felügyeletet állapított meg, és a gyermek egyenlő arányban él mindkét háztartásban, akkor mindkét szülő jogosult lehet a napokra.

Kizárólagos felügyelet esetén viszont csak az a szülő kapja meg a pótszabadságot, akinél a gyermeket hivatalosan elhelyezték. A gyerektartást fizető, de a nevelésben napi szinten részt nem vevő szülő - a jelenlegi gyakorlat szerint - nem tarthat igényt ezekre a napokra. Ez gyakran okoz feszültséget a munkahelyeken, amikor a munkavállaló szembesül a szigorú ténnyel.

Munkahelyváltás év közben: Mi történik a napokkal?

Ritkán beszélünk arról a helyzetről, amikor valaki év közben vált munkahelyet. Ilyenkor a gyermekek után járó pótszabadság - az alapszabadsághoz hasonlóan - időarányosan jár. Csak az adott időszakra.

Ha például egy gyermek után 2 nap pótszabadságra vagy jogosult, és július 1-jén váltasz munkahelyet, az előző helyen 1 napot, az új helyen szintén 1 napot vehetsz igénybe. Arra figyelj, hogy kilépéskor a korábbi munkáltató igazolást ad a már kivett napokról. Ezt a papírt mindenképpen add le az új helyen, különben nem tudják helyesen kiszámolni az éves keretedet.

A leggyakoribb adminisztrációs hibák és a nyilatkozat leadása

A munkáltató nem fogja automatikusan jóváírni ezeket a plusz napokat a szabadságkeretben. Minden naptári év elején a gyermek utáni pótszabadság igénylése során nyilatkozatot kell tenni a gyermekek számáról és adatairól. Tipikus hiba, hogy a munkavállalók egy része elfelejti leadni ezt a dokumentumot januárban. Ez komoly csúszást okozhat.

Bár a napok nem vesznek el, ha valaki csak szeptemberben eszmél rá a hiányra, a nyári szabadságolások tervezését jelentősen megnehezíti. A ki veheti igénybe a gyermekek után járó pótszabadságot kérdéskörében a legjobb gyakorlat, ha rögtön az év első munkanapján elintézzük ezt az apró adminisztrációt, és kitöltjük a szükséges formanyomtatványt.

Pótszabadság, Apasági és Szülői Szabadság Összehasonlítása

Gyermek utáni pótszabadság

- 1 gyermek: 2 nap, 2 gyermek: 4 nap, 3+ gyermek: 7 nap évente

- A gyermek születésétől a 16. életévének betöltése évének végéig, minden évben újraindul

- Mindkét szülőnek (ha közös háztartásban nevelik a gyermeket)

Apasági szabadság

- Alapesetben 5 munkanap, ikrek vagy koraszülött esetén 7 munkanap, egyszeri alkalommal

- A gyermek születését követő 2 hónapon belül vehető igénybe

- Kizárólag az édesapának

Szülői szabadság

- Összesen 44 munkanap a 3 év alatt

- A gyermek 3 éves koráig vehető igénybe

- Mindkét szülőnek, de feltétele a legalább 1 éves munkaviszony ugyanannál a munkáltatónál

Gábor esete a közös felügyelettel

Gábor, egy 35 éves elvált apa Budapesten, szerette volna kivenni a 2 nap pótszabadságát kislánya után, hogy elutazhassanak a tavaszi szünetben. Bár a kislány fele-fele arányban élt a szülőknél, a hivatalos lakcíme az édesanyjánál volt.

A cég HR osztálya első körben elutasította a kérelmet. Arra hivatkoztak, hogy a lakcímkártya szerint a gyermek nem Gábor háztartásában él, így az általános szabályok értelmében nem jár neki a többletszabadság.

Gábor napokig bosszankodott, mígnem utánaolvasott a jogszabályoknak, és rájött, hogy a bírósági végzés a kulcs. Bevitte a dokumentumot, amely egyértelműen bizonyította a közös szülői felügyeletet és a hivatalosan is megállapított váltott gondoskodást.

A munkáltató egy rövid jogi egyeztetés után jóváhagyta a kérelmet. Gábor tanult az esetből: azóta minden évben januárban leadja a bírósági határozat másolatát is a nyilatkozat mellé, megelőzve ezzel a felesleges vitákat és az adminisztrációs köröket.