Mikortól jár a gyerek után járó szabadság?

Mikortól jár a gyerek után járó szabadság? Részletek és jogosultság

A mikortól jár a gyerek után járó szabadság fontos kérdés a szülők számára, mert jogszerű igényléssel kiegészíthetik éves szabadságukat. A szabadság helyes igénybevétele megakadályozza a félreértéseket és biztosítja a teljes juttatásokat. Érdemes megismerni a részleteket és feltételeket a jogosultság teljes kihasználásához.

A gyermek után járó szabadság kezdete és alapvető szabályai

A gyermek után járó pótszabadság mikortól jár megértése és érvényesítése a családos munkavállalók egyik legfontosabb munkaügyi kérdése, amelynek pontos időpontja és feltételei közvetlenül érintik a családi logisztikát és a pihenőidőt. A hatályos jogszabályok alapján a gyermek után járó szabadság a gyermek születésének évétől kezdődően illeti meg a szülőket. Ez azt jelenti, hogy nem kell megvárni a következő naptári évet, a jogosultság azonnal megnyílik, amint a gyermek világra jön.

A gyakorlatban a gyermekek után járó pótszabadság mértéke fixen meghatározott: egy gyermek után hány nap szabadság jár 1 gyerek után kérdésre válaszolva évi 2 munkanap, két gyermek után évi 4 munkanap, míg három vagy több gyermek nevelése esetén összesen évi 7 munkanap extra szabadság jár a szülőknek.^[1] Amennyiben a családban fogyatékkal élő gyermeket nevelnek, a pótszabadság mértéke gyermekenként további 2 munkanappal növekszik.^[2] Fontos kiemelni, hogy ez a keret mindkét szülőt külön-külön, teljes egészében megilleti, tehát nem kell megosztaniuk egymás között a napokat. A jogosultság addig áll fenn, amíg a gyermek be nem tölti a 16. életévét - pontosabban annak az évnek a legutolsó napjáig, amelyben a 16. születésnapját ünnepli.

Hogyan alakul az év közben született gyermek pótszabadsága?

Az egyik leggyakoribb félreértés a HR-osztályokon és a munkavállalók körében, hogy a késő ősszel vagy decemberben született csecsemők után csak időarányos pótszabadság járna a naptári évből hátralévő napok alapján. A valóságban az év közben született gyermek pótszabadság lehetőségeit tilos arányosítani a születés éve szerint. Teljesen mindegy, hogy a kisbaba január első napjaiban vagy éppen december 31-én jön világra, a szülőknek a születés évére a teljes 2 munkanap pótszabadság jár, feltéve, hogy a munkaviszonyuk az egész évben fennállt.

Emlékszem, amikor az első kisfiam november végén megszületett, a munkahelyi bérszámfejtőnk kapásból rávágta, hogy az évből hátralévő egy hónapra csak töredéknap járna, amit kerekítve el is felejthetek. Két napig bújtam a jogszabályokat és a kommentárokat, mire nagy nehezen, kissé feszült hangulatú egyeztetések árán sikerült elfogadtatnom velük, hogy a törvény nem enged mérlegelést: a teljes két nap jár. Azóta is sokszor látom ezt a hibát a környezetemben.

Az arányosítás szabálya kizárólag akkor lép életbe, ha maga a munkaviszony kezdődik vagy szűnik meg év közben. Ha valaki augusztusban vált munkahelyet, akkor az új helyen az évből hátralévő időre arányosan kapja meg a gyermek utáni napokat is, de magáért a tényért, mert a baba év közben született, nem érheti hátrány.

Ki jogosult a gyermek utáni pótszabadságra?

A jogszabályi definíciók pontos ismerete elengedhetetlen, mivel a modern családszerkezetek - elvált szülők, mozaikcsaládok, élettársi kapcsolatok - sokszor egyedi elbírálást igényelnek a munkaügyi nyilvántartásokban. A pótszabadság igénylése gyermek után a gyermeket saját háztartásában nevelő vagy gondozó szülő joga. Szülőnek tekintendő a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, valamint a szülővel együtt élő házastárs is. Az élettársak esetében a szabályozás szigorúbb: a szülővel együtt élő élettárs akkor válik jogosulttá, ha a gyermekkel életvitelszerűen közös háztartásban él, és az élettársi kapcsolatuk legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy ezt egy évnél régebbi közokirattal igazolni tudják.

Különélő vagy elvált szülők esetében a kulcsszó a közös háztartás és a nevelésben való tényleges részvétel. Ha a bíróság a gyermeket az egyik szülőnél helyezte el, fő szabály szerint az a szülő jogosult a pótszabadságra, akinél a gyermek lakik. Közös szülői felügyelet esetén, ha a gyermek felváltva él a szülőknél, mindkét fél igénnyel léphet fel a munkáltatójánál, ha igazolni tudja a közös háztartás megvalósulását. A munkáltatók a jogosultság igazolására a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatását, valamint egy céges nyilatkozat kitöltését kérik, amelyben a munkavállaló büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a gyermeket a saját háztartásában neveli.

Apaszabadság vs. gyermek utáni pótszabadság: a különbségek

Az újdonsült édesapák gyakran összekeverik az újszülöttek érkezésekor igénybe vehető rendkívüli szabadnapokat az általános, évente visszatérő gyermek utáni pótszabadsággal, pedig jogilag két teljesen elkülönülő intézményről van szó. A gyerek után járó szabadság apáknak egy egyszeri lehetőség, amely a gyermek születését vagy örökbefogadását követő negyedik hónap végéig jár az apának, fixen 10 munkanap időtartamban.^[3] Ezt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben köteles kiadni.

Fontos pénzügyi részlet, hogy az apaszabadság első 5 napjára a teljes távolléti díj jár, a 6. naptól a 10. napig terjedő időszakra viszont már csak a távolléti díj 40 százaléka fizetendő. Ezzel szemben a gyermek utáni pótszabadság minden egyes napjára a 100 százalékos távolléti díj jár a szülőnek.

Szabadságtípusok összehasonlítása gyermeknevelés esetén

Gyermek utáni pótszabadság

• Minden naptári évben újra jár a gyermek 16 éves koráig
• Gyermekek számától függően évente 2, 4 vagy 7 munkanap, plusz fogyatékosság esetén extra napok
• Minden kivehető napra a teljes, 100 százalékos távolléti díj jár
• A szülő rendelkezhet a kivétel időpontjáról, a munkáltatónak a kért időpontban kell biztosítania

Apasági szabadság

• Egyszeri alkalom közvetlenül a gyermek születése vagy örökbefogadása után
• Fixen 10 munkanap a gyermek születését követően
• Az első 5 napra 100 százalék, a 6-10. napra a távolléti díj 40 százaléka fizetendő
• A születést követő második hónap végéig kell kiadni, legfeljebb két részletben

Szülői szabadság

• A gyermek hároméves koráig felhasználható teljes keret, feltétele az egyéves munkaviszony
• Összesen 44 munkanap a gyermek hároméves koráig
• A távolléti díj 10 százaléka jár, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra kapott GYED vagy GYES összegével
• A munkáltató a kért időponthoz képest legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja fontos gazdasági okból

Péter küzdelme az év végi ikrek után járó szabadnapokért

Péter, egy budapesti logisztikai cégnél dolgozó 32 éves fuvarszervező, december 12-én vált kétszeres édesapává, amikor iker fiai megszülettek. A családi boldogságot gyorsan beárnyékolta a munkahelyi adminisztráció, mivel a HR-es közölte vele, hogy a decemberből hátralévő két hétre nem jár szabadnap.

Első körben Péter megpróbálta elfogadni a döntést, és kivett két nap fizetés nélküli szabadságot, hogy a feleségének segítsen a kórház után. A kialvatlanságtól égő szemekkel, a konyhában kávét főzve azonban úgy érezte, valami nincs rendjén ezzel a számítással.

Ahelyett, hogy annyiban hagyta volna, fellapozta a jogszabályokat. Ráébredt, hogy a gyermek utáni pótszabadságot tilos év közbeni születésnél arányosítani, így az ikrek után azonnal jár a teljes 4 munkanap a születés évére.

A kinyomtatott törvényi passzusokkal a kezében tért vissza a HR-re. A cég elnézést kért a tévedésért, Péter visszakapta a fizetését a korábbi napokra, és január elejéig otthon maradhatott a családjával, megtanulva, hogy a határozott fellépés azonnali eredményt hoz.