Ki számít munkavállalónak?

Ki számít munkavállalónak: munkaviszony vs megbízás

Sokan bizonytalanok a ki számít munkavállalónak kérdésében a foglalkoztatási formák sokfélesége miatt. A munkaviszony és a megbízási szerződés jogi jellege lényegesen eltér, ezért alapvető a különbségek ismerete a kiszolgáltatott helyzetek elkerüléséhez. Ismerje meg a két szerződéstípus közötti jogi határokat, hogy elkerülje a téves besorolásból származó kockázatokat.

Ki számít munkavállalónak?

Munkavállalónak az a természetes személy minősül, aki munkaszerződés alapján, a munkáltató irányítása alatt, személyesen végez munkát ellenértékért. Ez a jogviszony alapvetően megkülönbözteti a munkavállalót az önálló vállalkozóktól, mivel a felek között alá-fölé rendeltségi viszony áll fenn.

A munkavállalói státusz alapvető ismérvei

A jogviszony fennállását négy fő szempont határozza meg, amelyek együttesen jelzik a munkaviszonyt. A személyes munkavégzés kötelezettsége azt jelenti, hogy a munkát nem adhatjuk át másnak, az a szerződött személyre vonatkozik. Emellett a munkáltató utasítási joga és a munkaszervezési hatásköre teszi lehetővé a munkavégzés ellenőrzését, ami egyértelműen elhatárolja a megbízási jogviszonyoktól.

Az ellenérték, azaz a rendszeres munkabér a munkavégzés szükségszerű ellentételezése. Fontos kiemelni, hogy a magyar jogrendben a munkavállaló fogalma Mt szerinti általános szabályai a 16. életévüket betöltött személyekre terjednek ki, bár bizonyos feltételekkel fiatalabbak is foglalkoztathatóak.

A munkaviszony és a megbízási jogviszony elhatárolása

Sok munkavállaló érzi bizonytalannak a helyzetét, amikor a munkaviszony vs megbízási szerződés közötti különbségekről van szó. Míg a megbízásnál az eredmény elérése a cél, a munkaviszonyban a rendelkezésre állás és az utasítások szerinti tevékenység az elsődleges. A gyakorlatban a munkáltatók olykor megbízási szerződéssel próbálják lefedni a valós munkaviszonyt, ami azonban jogilag visszás helyzetet szül.

Miért fontos tisztázni a munkavállalói státuszt?

A státusz egyértelműsítése alapvető garanciákat nyújt a feleknek. A munkavállalók számára a Munka Törvénykönyve olyan védelmet biztosít, mint a munkaidő-korlátok, a szabadságolás szabályai vagy a felmondási védelem, amelyek megbízási szerződés esetén nem illetnék meg őket. Ezen felül a munkaviszony ismérvei alapján a társadalombiztosítási jogviszony is szorosan ehhez kötődik.

Munkaviszony vs. Megbízási jogviszony

Munkaviszony

• A munkáltató folyamatosan irányítja és ellenőrzi a munkavégzést.
• Havi rendszerességgel fizetett munkabér.
• Szabadság, betegszabadság és egyéb munkajogi védelem.

Megbízási jogviszony

• A megbízott önállóan, saját belátása szerint végzi a feladatot.
• A teljesítéshez vagy eredményhez kötött megbízási díj.
• Nincs munkajogi védelem, a felek szabadon állapodnak meg.

Helyzetfelismerés: Munkaviszony vagy megbízás?

Péter, egy budapesti marketinges, egy projekt keretében kezdett dolgozni egy cégnél. A szerződése megbízásról szólt, de a főnöke napi szinten 9-től 17-ig az irodában várta és konkrét feladatokat osztott be.

Péter érezte, hogy a munka jellege inkább munkaviszony, de félt megszólalni, nehogy elveszítse a projektet. Azt tapasztalta, hogy hiába dolgozik sokat, nincs betegszabadsága.

Egy jogi tanácsadást követően rájött, hogy a napi 8 órás kötött munkaidő és az állandó utasítások a munkaviszony ismérvei, nem a megbízásé.

Végül a munkáltatóval tisztázta a státuszát, ami a szerződés munkaviszonnyá alakításához vezetett, így Péter megkapta a törvényes szabadságát és a biztos jogviszonyát.