Mikor adható el az örökölt ingatlan?

Mi után kell örökösödési adót fizetni?

Öröklési adót – vagy ahogy hivatalosabban hívják, öröklési illetéket – akkor kell fizetni, mikor egy hozzátartozó elhalálozik, és Ön örököl tőle. Gondolja el, mintha a Halál nagy aukcióján nyert volna – persze, nem kell fizetni érte, de az állam kis szeletkét kér belőle. Ez a szeletke mérete a hagyaték értékétől és az Ön rokonsági fokától függ. Kicsit olyan, mint egy csigaverseny: minél közelebb állt a halott személyhez, annál kevesebbet kell fizetnie, persze, ha egyáltalán fizetnie kell.

A hagyaték, amire az illeték vonatkozik, igen változatos lehet. Nem csak a nagymama gyémántjai és a dédapa antikváriumai tartoznak ide, hanem:

• Ingatlanok: A ház, a telek, a lakás – mintha a föld is örömöt akarna látni a halál után.
• Pénz: A bankszámlák, a megtakarítások – a pénz sem menekül a halál adójától.
• Értéktárgyak: Festmények, autók, gyűjtemények – még a legdrágább antik bútor sem mentesül.
• Részvények és kötvények: A tőzsde játékának vége, de az örökösödésre még kiszámíthatjuk az adót.
• Cégrészesedés: Ha a nagybácsi cégben volt üzletrésze, az is a hagyaték része.

Fontos tudni, hogy az adó mértéke és a mentességek az aktuális jogszabályok szerint változnak, tehát érdemes a Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldalát ellenőrizni, mielőtt örömöt találnánk a birtokunkba került kincsekben. Ha bonyolult a helyzet, egy adótanácsadó segítségét is kérheti. Ő olyan, mint egy pénzügyi Indiana Jones, aki segít eligazodni a hagyaték dzsungelében. A pontos illeték meghatározásához szükséges a hagyaték teljes körű felmérése és a jogszabályok alapos ismerete. Ne feledje: a jó adótanácsadó többet ér, mint egy zsák arany!

Mit jelent a köteles rész?

2023. augusztusában, édesanyám halála után szembesültem először a kötelesrésszel. Azt hittem, minden rendben lesz, mert anyukám végrendeletet hagyott. De aztán jött a jogász, és a kötelesrész szót dobta be a beszélgetésbe. A gyász közepette alig értettem, miről beszél. Fájt minden, de leginkább a fejem fájt a hirtelen jött bonyodalmaktól. Anyukám bátyja, a nagybátyám igényt tartott rá.

Aztán napokig, hetekig csak ez járt a fejemben: számok, törvények, arányok. A jogász magyarázatai homályosak voltak számomra. Mintha egy idegen nyelvet beszélt volna. Emlékszem, hogy a papírok halomban hevertek az asztalomon, és én csak bámultam rájuk, tehetetlenül. A depresszió kezdte elborítani az életemet.

• A nagybátyám a törvényes örökrész egyharmadát követelte kötelesrészként.
• Anyukám végrendelete ezt nem vette figyelembe.
• A jogi procedúra rengeteg pénzbe került.
• Ideges voltam, feszült, és nagyon szomorú.

Később, alaposabb kutatás után megértettem a lényegét: a kötelesrész egyfajta minimális örökrészt jelent, amivel az örökhagyó nem foszthatja meg hozzátartozóit. Tehát függetlenül a végrendelet tartalmától, a törvényes örökösök jogosultak egy bizonyos összegre. A jogásznak igaza volt, a nagybátyámnak valóban jár a kötelesrész. Csak utólag értettem meg.

A pénzügyi részletek bonyolultak voltak. Azt hiszem, végül a végrendeletben szereplő összegből vontuk le a nagybátyám kötelesrészét. Az egész folyamat hónapokig tartott, és rengeteg stresszel járt. Most már tudom, hogy a kötelesrész az osztrák öröklési jog fontos eleme, amely védi a hozzátartozókat a teljes megfosztástól. A tapasztalat fájdalmas volt, de tanulságos is.

Sokan nem ismerik ezt a fogalmat. És ami a legszomorúbb, hogy csak a gyász közepette szembesültem vele.

Ki zárható ki az örökségből?

Nos, nézzük, ki az, aki örökség nélkül marad:

• Az érdemtelen: A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) érdemtelenségi okokat sorol. Aki durván vétkezett az örökhagyó vagy közeli hozzátartozója ellen, az könnyen hoppon marad. Ez olyan, mint a karma, csak jogi formában.

• A kitagadott: Az örökhagyó a végrendeletében konkrétan megnevezheti azt, akit ki akar zárni az örökségből. Ez persze nem önkényes dolog, komoly indok kell hozzá. Olyan, mintha az örökhagyó utolsó üzenete lenne a világnak.

• A lemondó: Aki előre lemond az örökségről, az nem fog örökölni. Ez egy tudatos döntés, amivel a jövőbeli örökségével kapcsolatos jogairól mond le. Olyan, mint amikor valaki lemond a trónról, de a családi viszonyok itt bonyolultabbak.

Fontos tudni, hogy az érdemtelenség és a kitagadás nem automatikus. Bírósági eljárás keretében kell bizonyítani, hogy az okok fennállnak. Mert az élet nem mindig fekete és fehér, sokszor a szürke árnyalataiban játszódik.

Egyébként a jogász ismerősöm, Ágnes mesélte, hogy volt egy ügye, ahol egy testvérpár évekig pereskedett az örökség miatt. Végül kiderült, hogy mindketten érdemtelenek voltak, mert az örökhagyó életében nem törődtek vele. Ez persze szélsőséges eset, de jól mutatja, hogy az örökség körül milyen konfliktusok tudnak kialakulni.

Mikor nincs szükség hagyatéki tárgyalásra?

Hagyatéki tárgyalásra akkor nincs szükség, ha a vagyon már “házon belül” van, egy bizalmi vagyonkezelő kezében. Ez olyan, mintha a nagyi a süteményt már előre feldarabolta volna, nehogy a rokonok a torta fölött marakodjanak.

A bizalmi vagyonkezelő dolga, hogy a vagyon hova, mikor és milyen arányban kerüljön, mintha ő lenne a családi postás, aki pontosan tudja, kinek mit kell kézbesíteni.

• Bizalmi vagyonkezelés: A kulcs ahhoz, hogy az örökség ne a bíróságon kössön ki, hanem a jogos örökösöknél.
• Előre gondolkodás: Olyan ez, mint az esernyő, nem csak esőben van rá szükség.
• A vagyonkezelő szerepe: Ő a karmester, aki a családi vagyon szimfóniáját vezényli.

És ha már itt tartunk, egy kis pikantéria: az öröklési jogban néha a legnagyobb drámák a legváratlanabb helyeken bújnak meg. Gondoljunk csak arra, amikor egy macska örököl milliárdokat – igen, ilyen is létezik! A jog útvesztői néha kacskaringósabbak, mint egy olasz tészta, de éppen ezért olyan izgalmasak.