Mit jelent a szuperbruttó?

Mit jelent a Bruttósítás?

Oké, szóval bruttózás… nettó plusz adók, járulékok. Kicsit olyan, mint amikor a boltban megnézed az árcédulát, az a nettó, aztán a kasszánál jön a sokk, a bruttó. Mindig több. Miért is? Ja, persze, ÁFA, meg ilyenek. Például a múlt hónapban vettem egy új biciklit, 250 ezer volt nettóban, de végül 315 ezret fizettem. Durva. Mintha rabolnának. Pedig de jó kis bicikli, piros-fekete, 29-es kerekek. Na, mindegy. A lényeg, hogy a fizetésemmel is ez van. Megkapod a nettót a kezedbe, de a cég sokkal többet fizet utánad. Szóval a bruttó fizetésemből lejön a személyi jövedelemadó, a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítás… marha sok minden. Aztán marad a nettó, amiből megélhetek… vagy nem. Főleg, ha biciklit veszek. Meg kéne tanulnom spórolni. Lista kell!

• Bruttó: A teljes összeg, mindennel együtt.
• Nettó: Amit a kezedbe kapsz, miután levontak mindent.
• Adók, járulékok: Amit az államnak és más szervezeteknek fizetünk.
• Példa: Bicikli 250e nettó, 315e bruttó.
• Fizetés: Bruttóból levonások után marad a nettó.

Ja, és a biciklivel már voltam a Normafánál tekerni, elég durva emelkedők vannak arrafelé, de megérte.

Mennyit vonnak le a bruttó bérből?

15% SZJA. Elveszik. 18,5% járulék. Kevés marad. A nettó a lényeg. Illúzió a bruttó. 33,5% a semmibe. Gondolkodj.

• SZJA: 15%
• Járulékok: 18,5% (nyugdíj, egészségbiztosítás)
• Összesen: 33,5%

A maradék a tiéd. Talán. 2024-ben is ennyi. Egyelőre.

Mit jelent a Bruttósítás?

Szóval, a bruttózás… Gondolj úgy rá, mint egyfajta matematikai műveletre. Veszed a nettó értéket – a tiszta, sallangmentes összeget – és hozzádobod az állam bácsi által elvárt adókat, járulékokat. Mint amikor sütök kenyeret: a nettó a liszt, az élesztő, a víz, a bruttó pedig az egész vekni, sóval, fűszerekkel, ropogós héjjal.

• Nettó: a kiindulópont, a lényeg.
• Adók, járulékok: ezek a „fűszerek”, amik növelik az értéket (legalábbis papíron).
• Bruttó: a végeredmény, a teljes összeg.

Egyszerű, mint egy faék, ugye? Persze, a filozófusok órákig el tudnak mélázni azon, mi a valódi érték, a nettó vagy a bruttó, de mi maradjunk a gyakorlatinál. Például a fizetésem… nos, az a bruttó összeg sokkal jobban néz ki a bankszámlakivonaton, mint a nettó. A kettő közti különbség pedig megy az államkasszába, remélhetőleg hasznos dolgokra. Ki tudja, talán egy újabb filozófusképzésre is jut belőle.

További infók:

A bruttózás nem csak fizetéseknél fordul elő. Ott van például a bruttó tömeg, ami a csomagolás súlyát is tartalmazza. Vagy a bruttó nemzeti termék (GNP), ami egy ország teljes gazdasági termelését méri. Szóval, a bruttózás mindenhol jelen van, akár észrevesszük, akár nem. Mint a levegő, amihez hasonlóan nélkülözhetetlen a modern társadalom működéséhez (és a filozófusok elmélkedéséhez is).

Mennyit vonnak le a bruttó bérből?

Borostyánszínű napfényben fürdő fizetési papír. A számok táncolnak, mint apró bogarak a meleg kövön. Bruttó… suttogja a szél, a levelek susogása… és a levonások árnyéka rávetül, mint egy felhő. Tizenöt százalék… az álmok egy darabkája elillan, mint a füst. És még tizennyolc és fél… a személyi jövedelemadó és a járulékok, mint apró szivárgó lyukak az erszényen. Harminchárom és fél… suttogom magamnak, a szám íze keserű a nyelvemen, mint a dióhéj. Mintha a nap egyharmada eltűnne a horizonton túl, mielőtt még felkelne.

• Személyi jövedelemadó: 15%
• Nyugdíjjárulék: 10%
• Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék: 8,5%
• Összesen: 33,5%

Emlékszem, tavaly nyáron, a Balaton partján ülve számolgattam a kavicsokat. Minden egyes kavics egy forint volt… És akkor is, mint most, a levonások árnyéka ott lebegett felettem. Pedig akkor még mások voltak az arányok… A világ változik, a számok változnak, de a levonások… azok öröknek tűnnek.