Milyen okirat alapján állíthat ki a közjegyző végrehajtási záradékot?

Közjegyzői okirat végrehajtási záradék: gyorsítás

A milyen okirat alapján állíthat ki a közjegyző végrehajtási záradékot kérdéskör megértése alapvető fontosságú a hosszas jogi viták elkerülése érdekében. A vonatkozó szabályozás pontos ismerete megvédi a hitelezők érdekeit, és mentesít a felesleges adminisztrációs terhektől. Ismerje meg az alapvető tényeket, hogy a jövőben magabiztosan érvényesítse jogos követeléseit az eljárások során.

Mikor és milyen okirat alapján állíthat ki a közjegyző végrehajtási záradékot?

A jogi kérdések megítélése mindig az adott esettől és a szerződés pontos tartalmától függ, ezért nincs egyetlen, mindenre ráhúzható szabály. Általánosságban azonban elmondható, hogy a közjegyző végrehajtási záradékot kizárólag közjegyzői okiratba, más néven közokiratba foglalt követelés alapján állíthat ki.

Ehhez azonban több törvényi feltételnek együttesen kell teljesülnie. A követelésnek lejártnak vagy esedékesnek kell lennie. A közjegyzői okiratnak tartalmaznia kell a követelés pontos összegét, a jogcímet és a teljesítési határidőt. Továbbá az okiratban pontosan meg kell jelölni a kötelezettet, vagyis az adóst, és a jogosultat, tehát a hitelezőt.

Ezek a legfontosabb alapfeltételek, amelyek fennállása esetén a közjegyző vizsgálhatja a végrehajtási záradék kiállításának lehetőségét.

Emellett fontos megvizsgálni azt is, hogy az okirat megfelel-e a közvetlen végrehajthatóság törvényi követelményeinek, mert ezek hiánya akadályozhatja a végrehajtás megindítását.

Magánokirat vs. Közokirat: Miért nem elég a két tanús papír?

Sokan kérdezik, hogy nem elég-e a meglévő magánokirat, amit letöltöttek az internetről és két tanúval aláírattak. Őszintén szólva, a válasz egy határozott nem. A magánokiratból per lesz. A per pedig hosszú.

A közjegyzői okiratok alkalmazása számos esetben gyorsabb jogérvényesítést tehet lehetővé, mivel bizonyos feltételek fennállása esetén közvetlen végrehajtás alapjául szolgálhatnak. ^[2]

A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy egy egyszerű magánokirat nem biztosít elegendő alapot a közvetlen végrehajtáshoz. Ilyenkor a jogosultnak további eljárásokat kell kezdeményeznie, ami idő- és költségnövekedéssel járhat.

A közvetlen végrehajthatóság: A hiányzó láncszem

Itt van az a kritikus feltétel, amit korábban említettem: a kötelezettnek az okiratban kifejezetten vállalnia kell a kötelezettséget, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a követelés közvetlenül végrehajtható legyen.

A közjegyzői okirat - és ez sokakat meglep - önmagában még nem elég a gyors sikerhez. Hiába van pecsétes papírunk, ha abban az adós nem egyezik bele előre a közvetlen végrehajtásba. Ezt hívják tartozáselismerő nyilatkozatnak vagy egyoldalú kötelezettségvállalásnak.

A megfelelően előkészített okiratok esetében a végrehajtási eljárások nagy többsége akadálytalanul és gyorsan megindul, amint a fizetési határidő lejár. ^[3]

Költségek és tévhitek

A pereskedés elkerülésével a felek jellemzően jelentős összeget takaríthatnak meg perköltségek, illetékek és ügyvédi munkadíjak formájában. ^[4]

Amikor legközelebb szerződést köt, gondoljon a közjegyzői díjra úgy, mint egy biztosításra. Lehet, hogy sosem lesz rá szükség. De ha baj van, ez az egyetlen dolog, ami megvédi a vagyonát a hosszú, kimerítő jogi csatározásoktól.

Bírósági per vs. Közjegyzői végrehajtási záradék

A különbség a két eljárás között drámai. Míg az egyik egy hosszú bizonyítási folyamat, a másik egy gyors, adminisztratív lépés.

Közjegyzői végrehajtási záradék (Ajánlott)

Rendkívül gyors, a feltételek teljesülése esetén heteken belül megindul a végrehajtás

Előre kiszámítható, egyszeri közjegyzői díj a szerződéskötéskor

Nem szükséges pereskedés, az okirat önmagában bizonyító erejű

Nehezen támadható, mivel a közjegyző a jogszabályoknak megfelelően készíti el

Bírósági per (Magánokirat esetén)

Lassú és kiszámíthatatlan, gyakran egy-két évig is eltart a jogerős ítéletig

Magas perköltség, illetékek, és folyamatos ügyvédi munkadíjak

Hosszadalmas bizonyítási eljárás, tanúk meghallgatása szükséges

Az adós könnyebben tudja húzni az időt fellebbezésekkel és kifogásokkal

Gábor és a problémás bérlő esete

Gábor, egy budapesti lakástulajdonos, kiadta a lakását egy sima, internetről letölthető magánokirattal, amit két tanú írt alá. Amikor a bérlő nem fizetett három hónapig, Gábor azt hitte, azonnal kirakhatja, hiszen ott a szerződés.

Amikor a bérlő nem teljesítette a fizetési kötelezettségét, kiderült, hogy a magánokirat önmagában nem elegendő a közvetlen végrehajtáshoz. Emiatt a követelés érvényesítése hosszabb jogi eljárást igényelt.

Két évvel később, a következő bérlőnél már okosabb volt. Inkább kifizette a közjegyzői díjat, és egy egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot (kiköltözési nyilatkozatot) íratott alá a bérlővel, amelyben az kifejezetten hozzájárult a közvetlen végrehajtáshoz.

Amikor ez az új bérlő is csúszni kezdett a fizetéssel és nem akart kiköltözni, Gábor azonnal a közjegyzőhöz fordult. A végrehajtási záradékot heteken belül kiállították. A bérlő a végrehajtó első levelére azonnal csomagolt. Gábor megtanulta, hogy a tökéletes okirat nem kiadás, hanem befektetés.