Meddig terhelhető a fizetés?

Meddig terhelhető a fizetés? A magyar adórendszer és a jövedelememelkedés határai

A fizetés terhelhetőségének kérdése egyre aktuálisabb a folyamatosan változó magyar adórendszerben. A 2020-as évek eleje óta több jelentős változás is érintette a jövedelemadózást és a társadalombiztosítási járulékokat, befolyásolva azt, hogy a bruttó fizetésből mennyi marad a dolgozó kezében. A minimálbér folyamatos emelése mellett a személyi jövedelemadó kulcsainak és a jövedelemhatárok módosítása is komoly hatással van a nettó jövedelemre. Ebben a cikkben áttekintjük a legfontosabb változásokat, és megvizsgáljuk, hogy ezek hogyan befolyásolják a fizetés terhelhetőségét.

2020. január 1-jétől a személyi jövedelemadó (SZJA) felső kulcsa 16%-ról 15%-ra csökkent, a magasabb jövedelműek számára jelentős kedvezményt biztosítva. Ugyanekkor a 15%-os adókulcs határa a bruttó 2 millió forintról 2,5 millió forintra emelkedett, így több ember részesülhetett ebben a kedvezményes adózási rendszerben. Ez a változás a magasabb jövedelműek számára érzékelhetően csökkentette a fizetés terhelhetőségét.

2021-ben újabb jelentős lépés történt a minimálbér emelésével. A bruttó minimálbér 167.400 forintról 195.000 forintra, a nettó pedig 120.200 forintról 133.450 forintra nőtt. Ez a változás elsősorban az alacsonyabb jövedelműeket érintette pozitívan, bár a nettó emelkedés mértéke nem tükrözi teljesen a bruttó emelkedést a járulékok miatt.

2022-ben két fontos változás is történt. Először is, a közterhek mértéke kissé csökkent: a munkáltatói terhek 15,5%-ra, a munkavállalói terhek pedig 13%-ra módosultak. Másodszor, a kedvezményes, 15%-os SZJA-kulcs határa a bruttó 2,5 millió forintról 3 millió forintra emelkedett. Ez utóbbi ismét a magasabb jövedelműek számára jelentett előnyt, csökkentve a terhelést.

A legutóbbi, 2023. január 1-jei változás a minimálbér további emelkedését hozta magával. A bruttó minimálbér 232.000 forintra, a nettó pedig 158.530 forintra emelkedett. Ez a jelentős emelkedés ismét az alacsonyabb jövedelműeket érintette pozitívan, de továbbra is fennáll a kérdés, hogy a bruttó és nettó emelkedés aránya mennyire tükrözi a valós jövedelemnövekedést.

Összességében elmondható, hogy az elmúlt években a magyar adórendszerben bekövetkezett változások – a minimálbér emelése és a személyi jövedelemadó kedvezményes kulcsának kiterjesztése – pozitív hatással voltak a fizetés terhelhetőségére, de a hatás mértéke jövedelemszinttől függően változó. A magasabb jövedelműek számára a személyi jövedelemadó csökkentése és a kedvezményes kulcs határának emelése jelentett nagyobb könnyebbséget, míg az alacsonyabb jövedelműek számára a minimálbér emelése volt jelentősebb. A jövőbeli változások további elemzést igényelnek annak érdekében, hogy pontos képet kapjunk a fizetés terhelhetőségének alakulásáról. Fontos figyelembe venni a folyamatosan változó gazdasági környezetet és az infláció hatását is.