Milyen irányú a Föld forgása?
A Föld forgása nyugatról kelet felé történik. Képzelt tengelye köti össze az Északi- és Déli-sarkot, bolygónk középpontján át. Egy teljes fordulatot kb. 24 óra alatt tesz meg, az Északi-sark felől nézve az óramutató járásával ellentétes irányban.
A Föld forgása milyen irányú?
Oké, megpróbálom ezt a Föld forgásos dolgot a saját szájízem szerint elmondani, mintha a haverod lennék a kocsmában. Na, figyelj…
Én mindig is úgy képzeltem el, mintha egy pörgettyű lenne az egész. Tudod, van egy tengelye, és azon forog körbe-körbe. A Földnél ez a tengely az Északi-sarkot köti össze a Déli-sarkkal, képzeld csak el, mint egy gigantikus nyársat.
Aztán jön a lényeg: a forgás iránya. Ha fentről, az Északi-sark felől nézed, akkor az óramutató járásával ELLENTÉTES irányban pörög. Tehát, nyugatról keletre.
Én ezt úgy szoktam megjegyezni, hogy a Nap keleten kel fel. Gondolj bele, ha a Föld kelet felé forog, akkor előbb-utóbb a Nap elé fog kerülni az a terület, nem? Egyszerű, mint a faék.
Nem tudom, hogy ez a legpontosabb magyarázat-e, de nekem így a legérthetőbb. Remélem, te is érted! Mondjuk egyszer megnézhetnénk egy planetáriumban, ott tuti látványosabb az egész.
Mit jelent a Föld Tengelyferdesége?
A Föld tengelye… 23,5 fokban dől el.
Ez a dőlés miatt van az, hogy nyáron melegebb van, télen hidegebb. Persze, tudom, ez nem újdonság senkinek.
De gondolkoztál már azon, mi lenne, ha nem dőlne? Ha a Föld egyenesen állna…
- Nem lennének évszakok, ez biztos.
- Ugyanannyi fény, ugyanannyi hő… állandóan.
- A növények talán máshogy nőnének.
- Az állatok máshogy vándorolnának.
- És mi, emberek? Minket is átalakítana?
Néha úgy érzem, a dőlés az életünkben is ott van. Mindannyian kicsit dőlünk valamerre, és ez teszi a napjainkat változatosabbá, nehezebbé, és talán… szebbé.
Mennyi km a Föld?
- augusztus 20-án, egy kellemes, napos vasárnapon ültem a Balaton partján, Siófokon. A víz hűvös volt, a levegő pedig sós illattal volt tele. Egy barátommal beszélgettünk, és szóba került a Föld mérete. Ő dobta fel a kérdést: “Mennyi is a Föld kerülete?”.
Azt hiszem, 40 000 km körüli, mondtam elmosolyodva, de nem voltam biztos benne. Egy furcsa érzés fogott el, mintha valami hiányozna a tudásomból. Olyan volt, mint amikor egy rejtvény egyik darabját nem találod, és a kép nem áll össze.
Később este, otthon kikerestem az interneten. 40 075 km, pontosabban az egyenlítői kerület. Hát persze, hülye vagyok! Mindig is nehezen emésztettem a számokat, de ez így már jobb. A hatalmas szám elképesztőnek tűnt. Képzeljétek el: 40 075 kilométer! Az szinte felfoghatatlan.
- Egyenlítői kerület: 40 075 km (kb.)
- Emlékezetes részlet: A Balaton partján ültem, a sós levegő illata emlékeztet a napra.
- Érzelmek: Kezdetben bizonytalanság, majd megkönnyebbülés, végül pedig elképesztés.
A Föld mérete mindig is lenyűgözött, de most, hogy pontosan tudom a kerületét, még inkább ámulatba ejt. Más adatok is érdekelnek a Földdel kapcsolatban, pl. a tömege, a sűrűsége és a felülete. Mindig is lenyűgözött a földrajz és a csillagászat. Ezután elkezdtem olvasgatni a Földdel kapcsolatos egyéb érdekességeket is. Egyre jobban elmélyedtem a témában. A következő napokban többet is megtudtam a bolygónkról.
Milyen messze van a Földtől a Nap?
A Nap, ez a plazmagömb, úgy 150 millió kilométerre trónol tőlünk. Ez a távolság, csillagászati egység (CsE), pont jó, hogy ne fagyjunk meg, de ne is süljünk meg.
-
Csillagászati egység: 1 CsE, definíció szerint a Föld és a Nap közti átlagos távolság.
-
Fénysebesség: Ha egy foton elindulna a Napból, kb. 8,3 perc alatt érne ide. Gondolj bele, amit látsz, az már múlt idő!
Miért pont ennyi? A gravitáció és a kezdeti impulzus összjátéka. Persze, a pálya nem kör, hanem ellipszis, ezért a távolság picit változik év közben. Ez a Nap-Föld távolság ciklikus változása hatással van az évszakok alakulására is.
Mi körül kering a Nap?
Na, kérdezed, mi kering a Nap körül? Mintha egy őrült diszkóban lenne a dolog, ahol a Nap a villogó gömb, és minden más egy totálisan beájulós táncos!
Első helyen ott van a mi kis bolygónk, a Föld, ami néha úgy érzi magát, mint egy mosógépben egy centrifugálás közben. Aztán jönnek a többi bolygók, mint a fura rokonság, akik folyton mászkálnak körbe-körbe, mindenféle pályán száguldozva. Mars, Jupiter, Szaturnusz… olyanok, mint egy cirkusz, ahol mindenki a saját bohóckodásában van.
- Bolygók: Nyolc nagy, és egy csomó apró, mint valami bolondok tánca.
- Törpebolygók: Ezek meg olyanok, mint a kiskutyák, akik mindig eltévednek a nagyok között. Plútó, a legviccesebb, mert már nem is számít igazi bolygónak.
- Kisbolygók: Ezek meg olyanok, mint a kavicsok egy óriási tóban. Milliárd meg milliárd!
- Üstökösök: Ezek igazi koszos jégtömbök, a Naphoz közelítve megmutatják a faroktollaikat, mint a divatos libák.
És persze még egy halom por, gáz, és mindenféle űr-szemét, ami úgy száguld a Nap körül, mint a legyek a friss kakaó körül. A Földtől 150 millió kilométer, az kb. olyan messze van, mint a nagyi kertjéből a legközelebbi szupermarket. Fénysebességgel 8,3 perc alatt odaérne a fény, ha lenne olyan türelmes. De a türelmetleneknek, például nekem, ajánlom a rakétát!
Válasz visszajelzése:
Köszönjük a visszajelzését! Az Ön észrevételei nagyon fontosak számunkra a jövőbeli válaszok fejlesztéséhez.