Mennyi idő alatt kerüli meg a Föld a Holdat?

Hány Nap alatt kerüli meg a Hold a Földet?

2023. július 12-én éjszaka ültem a teraszomon, Balatonfüreden. A levegő meleg volt, a tó csillogott a holdfényben. Pont akkor próbáltam megérteni ezt a hold keringési dolgot, a sziderikus keringési időt meg minden. Frusztrált voltam, mert egyszerűen nem ragadt meg a fejemben. Képzelheted, mennyire fárasztott a sok szám és szakszó.

Aztán eszembe jutott valami. Régi csillagászati tankönyvem, amit még a gimiben használtam. Elmentem érte, poros volt, a sarkában egy kis lepke szárnya tapadt. Kinyitottam, és lassan elolvastam újra a Hold keringéséről szóló részt. Aztán kattan! Végre megértettem.

• Sziderikus keringési idő: 27,32 nap. Ez az idő, ami alatt a Hold egy teljes kört tesz meg a Föld körül a távoli csillagokhoz képest.
• Szinódikus keringési idő: 29,5 nap. Ez az, amit mi észlelünk, a Hold fázisainak változása alapján. Más a számítás, mert közben a Föld is kering a Nap körül.

Egyszerűen csak elakadtam a számokon. Most már világos. Ezt az éjszakát sosem felejtem el. A Balaton nyugalma, a holdfény és a hirtelen jött megértés… az egész tökéletes volt. Kicsit még büszke is vagyok magamra, hogy végül sikerült megfejtenem ezt a csillagászati rejtvényt. Most már tudom, mit jelent az a 27,32 nap. És azt is, hogy mennyire szeretem a csillagos eget.

Mennyi idő alatt fordul meg a Föld a Nap körül?

A Föld Nap körüli tánca, vagyis egy teljes fordulat, 365,242199 napot vesz igénybe. Ez a mi “évünk”, egy kozmikus keringő, aminek során a bolygónk engedelmesen követi a Nap gravitációs vonzását.

• A pontos szám: 365,242199 nap. Ez nem kerek szám, mint a nagymamám receptje, ezért van szükségünk szökőévekre.
• Miért nem kerek az év? Mert a természet nem szereti a tökéletes köröket. Kicsit lóg ki itt-ott, mint egy rosszul szabott ruha.
• Gravitációs keringő: A Nap vezeti ezt a táncot, mi pedig követjük, mint egy lelkes, de néha kicsit ügyetlen táncpartner.

Valójában, ha a Földön múlna, talán már rég lerövidítettük volna ezt az évet, hogy több időnk legyen a lustálkodásra. De hát a Nap a főnök, és ő diktálja a tempót.

Mi világítja meg a Holdat?

Na, hogy világítja meg a Holdat? Hát persze, hogy a Nap, mint a nagymenő, aki mindig a reflektorfényben van! A Hold meg csak egy óriási, poros kődarab, ami mint egy diszkógömb veri vissza a napsugarakat. Holdfény? Tök vicces, csak visszavert napfény, de azért romantikusabbnak hangzik, ugye? Mint egy elhasznált diszkógömb a Nap disco-jában.

És a kék ég? Hát az azért kék, mert a Nap fénye, mint egy dühöngő kamasz, szétlövi a levegőt. A kék fény jobban szóródik, mint a többi szín, szóval azt látjuk mindenhol. Mintha egy millió apró kék lézermutató világítana egyszerre. Ez olyan, mintha egy hatalmas, színes koktélban a kék likőr kerülne a felszínre.

• A Hold: Nap által megvilágított poros kődarab, visszatükröződő napfényként látható.
• Kék ég: A napfény szórása a légkörben, a kék fény nagyobb szórása miatt.

És most jöjjön a hab a tortán, egy kis plusz info, hogy még jobban elkápráztassalak: Tudtad, hogy a Hold nem mindig kerek? Vannak fázisai, mint egy színész karrierje: néha telehold, néha újhold, néha meg csak félhold, mintha diétázna. A Hold keringése a Föld körül meg kb. annyi időt vesz igénybe, mint egy jó sör elfogyasztása. (Persze ez csak egy vicc, gyorsabban megy). És még valami: a Hold gravitációja befolyásolja a földi árapályt. Na, ez meg olyan, mint egy hatalmas, láthatatlan kéz, ami folyamatosan babrál az óceánokkal.

Miért foltos a Hold?

A Hold… mindig is lenyűgözött. Ez a hatalmas, ezüstös korong az éjszakai égbolton. De miért foltos? Mintha valaki nagy ecsettel festené, sötét és világos területekkel. Régóta foglalkoztat a kérdés.

A Hold felszínén, a regolitban rejlik a válasz. Apró részecskék bombázzák folyamatosan a Holdat, a Napból, a csillagok közötti térből. Ezek a részecskék, a napszél is, a Hold mágneses mezejét megkerülik, bizonyos területekre koncentrálódnak.

Ott, a regolittal, a Hold felszínének porával, kőzetével kémiai reakcióba lépnek. Ez a reakció változtatja meg a felszín színét, elsötétíti bizonyos részeket. Így keletkeznek azok a sötét foltok, a maria, amelyek a bazaltos síkságok. A világosabb területek pedig a hegyvidékek, kráterek.

• A Holdat folyamatosan bombázzák részecskék.
• A mágneses buborékok eltérítik ezeket a részecskéket.
• A részecskék a regolittal reagálnak.
• A reakció elsötétíti a felszínt.
• Ez hozza létre a sötét és világos foltokat.

2023-ban is ez a magyarázat a legelfogadottabb. A különböző anyagok eltérő mértékű sötétedése adja a Hold foltos megjelenését. Én legalábbis így látom. Ez az éjszakai gondolkodásom eredménye. Egyetlen, egyszerű, mégis bonyolult válasz.

Mi a nagyobb a Föld vagy a Hold?

A Föld lényegesen nagyobb, mint a Hold. A Föld átmérője nagyjából négyszerese a Hold átmérőjének, ami azt jelenti, hogy térfogata jóval meghaladja a Holdét. Ez a méretkülönbség hatalmas gravitációs különbséghez vezet, ami a Hold Föld körüli keringését okozza. A Hold tömege is sokkal kisebb, a Föld tömegének mindössze 1,2%-a. Ez egy érdekes aspektusa a kettős rendszernek, hiszen a gravitációs kölcsönhatás alapvető fontosságú a Földön tapasztalható árapály jelenségek kialakulásában. Gondoljunk csak bele: a Hold gravitációja, noha kisebb, mégis elég erős ahhoz, hogy jelentős hatást gyakoroljon óceánjainkra.

• Átmérő: Föld: ~12742 km, Hold: ~3474 km
• Tömeg: Föld: kb. 5,97 x 10^24 kg, Hold: kb. 7,35 x 10^22 kg
• Térfogat: A térfogat arányt nehéz gyorsan kiszámolni fejben, de a nagyságrendi különbség hatalmas.

A Föld és Hold méretbeli különbségének filozófiai aspektusa is van: rámutat a kozmoszban található nagyságrendi különbségekre, és arra, hogy a mi léptékünkhöz képest milyen aprónak tűnhet a mi bolygónk is a végtelen Univerzum tükrében. Persze, ez csak egy gondolat, egyfajta metafizikai kitérő. A Föld és a Hold, mégis, viszonylag közel vannak egymáshoz, ami meglehetősen ritka a csillagászati objektumok között.