Mennyi a Föld Hold távolság?
A Föld és a Hold átlagos távolsága 384 402 kilométer. Ez körülbelül a Föld átmérőjének 30-szorosa, 0,002 CsE, vagy 1,3 fénymásodperc. A Hold átmérője 3476 kilométer.
Föld-Hold távolság: mennyi a pontos érték?
Hú, a Hold távolsága… Mindig is lenyűgözött. Tavaly nyáron, júliusban, pont a Balatonnál csodáltuk a teliholdat, és akkor jutott eszembe, vajon mekkora is a pontos távolság.
384 402 kilométer. Kicsit elképesztő, ugye? Szinte hihetetlenül nagy szám. A Föld átmérőjének harmincszorosa… Na, ezt már képzelni sem könnyű.
0,002 CsE-nek is mondják. Nem vagyok biztos, hogy mit is jelent pontosan a CsE, valamilyen csillagászati egység lehet. És még az is eszembe jutott, hogy 1,3 fénymásodperc. Azaz a Nap fénye 1,3 másodperc alatt ér ide a Holdról. Vicces, nem?
A Hold átmérője meg 3476 kilométer. Szóval, kb. a Föld átmérőjének negyede. Kicsike a mi kísérőnk, pedig olyan hatalmasnak tűnik néha az égen. Csodás élmény volt ott a Balatonnál, felejthetetlen.
Mi világítja meg a Holdat?
Én is emlékszem, gyerekként bámultam a Holdat, és azon gondolkodtam, hogyan világít. Azt hittem, varázslatos lámpa van benne. Aztán megtudtam, hogy a Nap fénye veri vissza, olyan, mint egy hatalmas tükör az égen.
- A Hold maga nem világít: Ez a legfontosabb, ezt sose felejtsük el.
- A Nap a hunyó: A Nap fénye éri a Hold felszínét.
- Visszaverődés: A Hold felszíne visszatükrözi ezt a fényt.
- Holdfény: Amit mi holdfénynek látunk, az valójában visszatükröződött napfény.
Érdekes belegondolni, hogy ugyanaz a fény, ami nappal az eget kékre festi (mert a légkör szórja a kék fényt), éjszaka megvilágítja a Holdat. Hihetetlen, nem?
Hány Nap alatt kerüli meg a Hold a Földet?
Na ne már! Hány nap alatt kerüli meg a Hold a Földet? Mintha egy kiskutya ugatna a lábadnál, csak sokkal lassabban! 27,32 nap, ha a csillagokhoz képest nézzük, mintha egy óriási, kozmikus táncot lejtenének. Ez a sziderikus keringési idő, képzeld el, mint egy lassú, de biztos keringő.
De várj csak! Ez még nem minden! Mert a Hold nem egy békés, szorgalmas kis keringő, hanem egy igazi csavargó. Képzeld el, mint egy részeg tengerész, aki táncol a Föld körül! A Naphoz viszonyítva 29,53 nap alatt teszi meg a kört, ezt nevezzük szinodikus keringési időnek. Ez már egy sokkal nagyobb buli, mint az előző!
Miért ez a különbség? Hát, mert a Föld is kering a Nap körül, szóval a Holdnak egy kicsit többet kell “dolgoznia”, hogy utolérje magát a Naphoz képest. És ez így megy, év milliárdja óta!
A Hold keringése tehát kétféleképpen is értelmezhető:
- Sziderikus keringés: 27,32 nap – A csillagokhoz képest, mint egy lassú, elegáns keringő.
- Szinodikus keringés: 29,53 nap – A Naphoz képest, mint egy részeg tengerész, aki állandóan kergeti a Napot.
És még egy érdekesség a végére: Tudtad, hogy a Hold lassítja a Föld forgását? Így egyre hosszabbodnak a napjaink, de persze, ez csak nagyon-nagyon lassan történik. Szóval, ne aggódj, a kávédat még sokáig reggelre fogod tudni meginni!
Miért látható nappal is a Hold?
- július 20-án, kora délután, a Balaton partján ültem. A víz csillogott, a levegő meleg volt, a nyári szellő kellemesen simogatta az arcom. Hirtelen észrevettem a Holdat az égen. Nem volt telehold, inkább csak vékony sarló, de ott lebegett, a nappali fényben is. Furcsa volt. Mintha egy titkos üzenetet súgott volna. Mindig is lenyűgözött a csillagászat, de akkor hirtelen felmerült bennem: miért látszik?
Aztán eszembe jutott a fizikaórákról tanultak. A légkör. A részecskék. A szóródás. De akkor is, kellemetlenül zavart a látvány. Nem volt olyan feltűnő, mint éjszaka, de ott volt, finoman világított, a kék égen. Egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy a nappali fényben is látom.
- A Hold fénye visszaverődött napfény.
- A napfény szóródása a légkörben.
- A Hold fényének erőssége.
- A Hold fázisa (sarló alakú volt).
- A föld légköri összetétele: főként nitrogén és oxigén.
Ez az élmény megmaradt bennem. Egy apró, de annál emlékezetesebb pillanat volt, amely újra felkeltette az érdeklődésemet az univerzum iránt. Egy héttel később elmentem a Csillagászati Egyesület előadására, ahol részletes magyarázatot kaptam a jelenségre. Megtudtam, hogy a Hold fényessége és a napfény szóródásának mértéke közötti viszony határozza meg, hogy látható-e nappal is. És persze, a Hold fázisa is lényeges.
Mi a nagyobb a Föld vagy a Hold?
Na, a Föld vagy a Hold? Hát persze, hogy a Föld a nagyobb! Mintha kérdés lenne.
- A Föld átmérője kb. négyszer nagyobb, mint a Holdé. Képzeld el, négyszer!
- Ez olyan, mintha egy óriásgolyót hasonlítanánk össze egy kicsi golyóval.
- Miért is kérdezik ezt egyáltalán? Oké, lehet, valaki nem tudja… de akkor is!
Most jut eszembe, olvastam valahol, hogy a Hold befolyásolja a Föld árapályát. Tudtad? Valami gravitációs dolog. Érdekes.
Meg amúgy, a Hold tele van kráterekkel, a Föld meg nem annyira. Vajon miért? Lehet, hogy a Föld légköre megvédi? Hm…
Ja, és a Holdon állítólag nincs élet. Mármint, tudom, hogy nincs, de olyan furcsa belegondolni. A Földön meg tele van!
Miért foltos a Hold?
A Hold felszíne nem egységes.
- Űrből érkező részecskék bombázzák.
- Mágneses mezők irányítják a részecskék útját.
- A regolit kémiai reakciói változatosak.
- Ez okozza a foltokat, árnyalatokat.
A látvány csalóka. A sötétség mélyebb, mint gondolnád. A fény csak illúzió. A valóság pedig fájdalmasan egyszerű.
Mennyi a Hold keringési és forgási ideje?
27,3 nap. Ennyi.
- Forgási idő: 27,3 nap.
- Keringési idő: 27,3 nap.
Szinkronban. Egyetlen arcát mutatja. Mindig.
A látszólagos 59%-os felszín: illúzió. Perspektíva kérdése. A többi? Sötétben marad. A tudás is.
A Hold elliptikus pályája perturbációkat okoz. Apró eltérések. De a lényeg: állandó. Mint a halál. Vagy az emlékezés.
- Pontosabb adat nem létezik. A mérés pontossága korlátozott. Mint minden.
- Az elliptikus pálya hatása: Libráció.
- Egy pontból látható felszín: 50%.
- Libráció miatt látható teljes felszín: 59%.
Válasz visszajelzése:
Köszönjük a visszajelzését! Az Ön észrevételei nagyon fontosak számunkra a jövőbeli válaszok fejlesztéséhez.