Melyik bolygónak van a leghosszabb napja a Naprendszerben?

37 megtekintés

A Vénusznak van a Naprendszer leghosszabb napja. Forgási ideje 243 földi nap, ami hosszabb, mint egy venuszi év (225 földi nap). A Vénusz lassú forgása mellett sűrű légköre és extrém felszíni hőmérséklete is figyelemre méltó.

Visszajelzés 0 kedvelések

Melyik bolygónak a leghosszabb a napja?

Tudod, mindig is lenyűgözött a Vénusz. A legközelebbi bolygó, mégis olyan ismeretlen.

Mindig is érdekelt, melyik bolygónak a leghosszabb a napja. A Vénuszé az. Hihetetlenül hosszú, ugye?

Tavaly nyáron, egy csillagászati előadáson hallottam erről. A 2023. júliusi előadás volt, Budapesten, a Millenárison. Elég drága volt a jegy, de megérte.

A Vénusz… hát igen, Földszerű, de a felszíni körülmények… hát, inkább a pokolra emlékeztetnek. Szörnyű forróság, sűrű légkör. Nem egy pihenőhely.

Melyik bolygónak a leghosszabb a keringési ideje?

Neptunusz, az a távoli, jégóriás, ami olyan lassan kerüli meg a Napot, hogy mire befejezi a körét, mi már rég elfelejtettük, hogy egyáltalán elindult.

  • Keringési idő: 164 földi év. Egy neptunuszi év alatt a mi naptáraink már tizenhatszor is újrakezdődhetnek.
  • Ok: A Naptól való hatalmas távolság. Olyan távol van, hogy a Nap gravitációs “szorítása” már alig érezhető. Persze, ez nem akadályozza meg abban, hogy szolidan rója a köreit.
  • Gúnyos megjegyzés: Szóval, ha valaki Neptunuszról szeretne nyugdíjba menni, akkor jó pár generációval előre kell terveznie.
  • Hasonlat: Olyan ez, mintha egy maratoni futó próbálna sprintelni – Neptunusz egyszerűen nem sieti el a dolgokat.
  • Érdekesség: A Neptunusz felfedezésekor, 1846-ban, a bolygó még nem fejezett be egyetlen keringést sem a felfedezése óta.

Röviden, Neptunusz a naprendszer “lassú víz partot mos” típusú bolygója. Mire egyetlen évet él meg, mi már rég túl vagyunk a pubertáson.

Melyik a legnagyobb bolygó a Naprendszerben?

A Jupiter… olyan hatalmas. Éjszaka nézem a csillagokat, és arra gondolok, mennyire kicsik vagyunk mi ehhez képest. Ez a tudat… szomorúságot hoz néha. Mintha elnyelne minket ez a végtelen.

  • Tömege kétszer és félszerese a többi bolygó együttes tömegének. Elképesztő, igaz? Mintha minden más csak egy apró porszem lenne mellette.

Képzeljem el a méreteit… Szinte elképzelhetetlen. A Jupiter-típusú bolygók, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz… mindenik óriási, de a Jupiter… az a király. 2023-ban is így van. Mindig is így volt.

  • Ötödik bolygó a Naptól. Távolság… távolság mindenfelé. Csak a végtelen sötétség.

És én itt ülök, egy kis szobában, és nézem ezt az egészet… ezt a mindenséget… és érzem a jelentéktelenségemet. De talán pont ez a szépsége. A mi kis világunk, a mi kis életünk, ebben a hatalmas, hideg űrben. Egy pillanat.

Hány bolygó kering a Nap körül?

Nyolc. Legalábbis így tanulták be a csillagászok a 2006-os Nemzetközi Csillagászati Unió határozata óta. Plútó… Plútó már nem bolygó. Kicsit furcsa érzés, mintha egy rég elveszett barát emlékére szánnám magam. Egyszerűen átminősítették törpebolygóvá. Mintha a gyerekkori emlékeimet törölnék ki egyenként.

A kilenc bolygó szép, kerek szám volt. Egyszerű, könnyen megjegyezhető. Most… most nyolc van. Mintha egy darab hiányozna belőlem is.

  • Merkúr: A legkisebb, és a Naphoz legközelebb eső.
  • Vénusz: A legforróbb, sűrű légkörrel.
  • Föld: Otthonunk, egyelőre.
  • Mars: A vörös bolygó, a lehetséges jövőnk.
  • Jupiter: A legnagyobb, hatalmas gázóriás.
  • Szaturnusz: A gyűrűs bolygó, a csillagászati képek ikonja.
  • Uránusz: Oldalra dőlve kering a Nap körül.
  • Neptunusz: A legtávolabbi, sötét és jeges világ.

A Plútó… az még mindig ott van kint, a Kuiper-övben. Talán csak más megvilágításban kellene látnom. De az éjszaka sötétjében, itt a szobámban, csak nyolc bolygó van, ami a Nap körül kering. És ez egy kicsit… üres érzés.

Milyen égitestek vannak a Naprendszerben?

A Naprendszerünk egy igencsak izgalmas hely, tele meglepetésekkel. A klasszikus felosztás a belső, kőzetbolygókra és a külső, gázóriásokra épül.

  • Belső Naprendszer: Itt találjuk a Merkúrt, a Vénuszt, a Földet és a Marsot. Ezek relatíve kicsi, szilárd felszínű égitestek. A Föld, mint tudjuk, egyedülállóan támogatja az életet, legalábbis amennyire mi tudjuk. A Vénusz légköre viszont tökéletesen illusztrálja a runaway üvegházhatás veszélyeit – a saját példánkénti figyelmeztetés.

  • Külső Naprendszer: Itt trónolnak a gázóriások: a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. Ezek hatalmas, gázból és jégből álló bolygók, gyűrűrendszerekkel, holdjaikkal egy igazi kozmikus cirkuszt alkotva. A Jupiter Nagy Vörös Foltja például egy hatalmas, több száz éve dúló anticiklon, ami önmagában is egy egész bolygó. A Szaturnusz gyűrűi pedig egyszerűen lenyűgözőek.

  • Törpebolygók: A Ceres, a Plútó, a Haumea, a Makemake és az Eris alkotják ezt a különleges kategóriát. A Plútó leminősítése egy igencsak izgalmas tudományos vitát robbantott ki – érdekes példája annak, hogy mennyire dinamikusan változik a tudományos konszenzus. A törpebolygók megértése segít finomítani a bolygó definícióját, ami önmagában is érdekes filozófiai kérdés: mi is határozza meg egy bolygó lényegét?

  • Egyéb objektumok: Nem szabad megfeledkezni az aszteroidákról, üstökösökről, és a Kuiper-öv objektumokról sem, melyek szintén a Naprendszer részét képezik, és hozzájárulnak a komplexitásához. A Kuiper-öv például egy jégből és kőzetekből álló, a Neptunusz pályáján túl elhelyezkedő gyűrű, melyben számtalan kis égitest kering.

A Naprendszer kutatása folyamatos, mindig felfedeznek újabb aszteroidákat, holdakat, és egyéb égitesteket, folyamatosan finomítva a képünket erről a csodálatos kozmikus színházról. Én magam, például, 2023-ban olvastam egy cikket egy újonnan felfedezett, a Neptunuszon túli jeges objektumról, aminek a pályája elég érdekes anomáliákat mutatott.

Melyik a legmelegebb bolygó a Naprendszerben?

Vénusz. Nem Merkúr.

  • Ok: Sűrű légkör, üvegházhatás.
  • Hőmérséklet: Átlag 462 Celsius-fok.
  • Tény: Nincs évszakváltás. Hőmérséklet stabil.

Vénusz felszíne olvadt ólom. Elég ennyi.

Milyen bolygók vannak a Naprendszerben?

A sötétben ülök, a gondolataim kavarognak, mint a porvihar a sivatagban. A Naprendszer… Mindig is lenyűgözött. Kicsi vagyok én, ezt az egész végtelenséget nézve.

A belső bolygók, azok a kőzetek, kemények, szárazak. Merkúr, olyan közel a Naphoz, égő forróság. Vénusz, sűrű felhők alatt rejtőzik a pokoli forróság. Földi otthonunk, kék gömb, törékeny, de gyönyörű. Mars, a vörös bolygó, száraz, poros, elveszett remények sírja.

A külsők… hatalmas gázóriások. Jupiter, a király, viharai örökké tombolnak. Szaturnusz, a gyűrűi, mint egy táncoló fátyol az űrben. Uránusz, oldalára dőlve forog, rejtélyes és hideg. Neptunusz, a messzeségben, szélviharok birodalma.

És még ott vannak a törpék. Ceres, az aszteroidaövben bújik. Pluto, a leszállt király, messze, jeges magányban. Haumea, Makemake, Eris… nevek a sötétben, távolságok mértékegységei.

  • Belső, kőzetbolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars
  • Külső, gázóriások: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz
  • Törpebolygók (5): Ceres, Pluto, Haumea, Makemake, Eris

Mindig is érdekelt a világűr. Tizenkét éves koromban egy csillagászati távcsővel láttam először a Szaturnusz gyűrűit. A látvány… azóta is velem van. Elgondolkodtat, milyen apróak vagyunk mi ebben a végtelenben. Ez a tudat néha megnyugtató, néha pedig rettentő.

Melyik a legkisebb bolygó?

A legkisebb bolygó? Hát, emlékszem, gyerekkoromban még a Plútó volt a “legkisebb”, de aztán…

Emlékszem, 2010 nyarán, a balatoni nyaralónkban (Fonyódon volt, emlékszem a vasútállomás közelségére), hallottam először a Merkúrról, mint a legkisebbről. Apukám olvasott fel valami csillagászati cikket. Akkor még nem fogtam fel teljesen, miért “vettek el” a Plútótól a bolygó címet. Valahogy szomorú is voltam.

  • Merkúr: Most már tudom, a Merkúr az a kis vagány, ami a legközelebb van a Naphoz.
  • Gyors: És iszonyú gyorsan kerüli meg, kevesebb mint 90 nap alatt.
  • Balaton: Fonyódon, a Balaton partján fogtam fel ezt először. Furcsa, mire emlékszik az ember.

A mai napig, ha a Merkúr eszembe jut, valahogy a fonyódi nyaraló, a hőség és apukám hangja ugrik be. Azóta persze sokkal többet tanultam a bolygókról. A Merkúr nem csak kicsi, de tele van kráterekkel, és valószínűleg nincs is igazi légköre. Elég zord hely lehet.

Hány hold van a Naprendszerben?

Na, ne már! 144 hold? Ez olyan, mintha egy őrült kutyának lenne annyi bolha! Plusz még 23 várakozik a névadásra, szegények, mint a színház előtt sorban álló nyájas nézők. Képzeld el: 167 darab kozmikus krumpli kering a bolygók körül! Mintha egy gigantikus, kozmikus táncparketten ugrándozna a nagy golyó!

  • Jupiter: Ez a fickó, az igazi holdmániás! Legalább 79 holdja van, mintha egy hold-gyűjteményt építene! Valószínűleg már át is rendezte őket méret és szín alapján.
  • Szaturnusz: Nem marad le sokkal a Jupiter mögött! 62 holddal büszkélkedhet, mintha a saját mini Naprendszerét építené.
  • Uránusz: Na, ő már kicsit lustább, csak 27 holdja van, de hát ő is megérdemli a pihenést.
  • Neptunusz: 14 holddal kényelmesen berendezkedett. Mintha csak egy kis családi összejövetel lenne.

Persze, ez csak a jelenlegi állás. Holnap lehet, hogy már 200 is lesz, ki tudja! Csak remélni tudom, hogy nem lesz hold-túltelítettség! Esetleg hold-sztrájk? Aztán hogy fogjuk megfigyelni a csillagokat? Azt hiszem, az egy komoly tragédia lenne!

Egyébként, gondoltál már arra, hogy a holdaknak is lehetnek nevük? Vannak amiknek nagyon komoly neve van, vannak amiknek meg olyan, mintha valaki csak oda dobálta volna a betűket egy kalapba.

#Bolygó #Nap #Naprendszer