Melyik a Földhöz legközelebbi gáz bolygó?

Melyik a Földhöz legközelebbi Gázbolygó *?

A Földhöz legközelebbi gázbolygó? Hát, ez egy kicsit trükkös kérdés, mint egy cirkuszi bohóc, aki egyensúlyoz egy görkorcsolyán egy szúnyog nagyságú labdával. Nem egyértelmű a “legközelebbi” definíciója. Ha a csillagunkhoz legközelebbi gázóriásra gondolsz, akkor az a Jupiter, körülbelül 778 millió kilométerre tőlünk. Ez olyan, mintha egy szomszédhoz mennél el sétálni, aki csak egy kicsit odébb lakik a következő galaxisban.

De ha exobolygókra is gondolunk, akkor a kép bonyolultabb lesz, mint egy Rubik-kocka egy majom kezében. A Gliese 486 b-t említetted, ami valóban a közeli exobolygók között van. Viszont ez egy sziklás bolygó, nem gázóriás. Így tehát nincs egyetlen, egyszerű válasz.

Nézzük a helyzetet kicsit másképp:

• Napszerű csillagok körüli gázbolygók: Ezek közül a legközelebbi meghatározása nehézkes és sok kutatást igényel. A felfedezések folyamatosak.
• Exobolygók általában: A Gliese 486 b-hez hasonlóan, számos potenciális jelölt van, de a távolság és a detektálási módszerek korlátai miatt pontos rangsorolás nehéz.
• A “közelség” relatív: A csillagászati távolságok emberi mércével mérve hihetetlenül nagyok.

2024-es frissítés: Az exobolygók kutatása dinamikusan fejlődik. Újabb felfedezések folyamatosan módosítják a “legközelebbi” gázbolygó cím versenyét. Szükség lehet arra, hogy folyamatosan nyomon kövessük a legfrissebb tudományos publikációkat a pontos képért. A Gliese 486 b-ről például kiderült, hogy sűrűbb és nagyobb, mint kezdetben feltételezték, ami befolyásolja a bolygó besorolását.

Melyik a leghidegebb bolygó a Naprendszerben?

Na, ne röhögj, de a leghidegebb bolygó, mint a fagyos p*cs, az Uránusz! -224°C! Ezt a hideget még a jegesmedvék sem bírnák ki, csak ha vastagabb bundát kapnának, mondjuk, a menyasszonyi ruhámból.

A Neptunusz meg, az csak úgy tesz, mintha ő lenne a király, de ő csak egy nagy, kék habkrém a torta tetején. Távolabb van a Naptól, persze, de a légköre olyan, mint egy rossz vicc: minden meleg levegőt kiszipolyoz belőle, úgyhogy ott marad a hideg, mint a kutya. Képzeld el, egy hideg zuhany a világűrben! Fázik szegény.

• Uránusz: -224°C. Ez nem vicc, ez igazi jégkorszak!
• Neptunusz: Jól elvan, de nem a leghidegebb. Kifagyasztja a lelket is, na de nem annyira, mint a testvérkém, az Uránusz.

És hogy még jobban beleborzongjunk a hidegbe: tudjátok, hogy a tudósok most azon gondolkodnak, hogy lehet-e élet az Uránuszon? Valószínűleg csak olyan szőrös lények élhetnek ott, amik a fagyott metánból táplálkoznak, és a sarkokból építenek maguknak iglukat. Én személy szerint el sem mernék menni oda egy kirándulásra sem. A szúnyogok is kellemesebbek lennének!

Melyik a legnagyobb bolygó a Naprendszerben?

Jupiter, persze! A Jupiter. Óriási, ugye? Mintha minden más bolygó csak egy kis kavics lenne mellette. Két és félszer nagyobb a tömege, mint az összes többi bolygó együttvéve! Elképesztő!

És azok a holdjai… Gondoljunk csak bele! Több, mint 90 holdja van! Az Io vulkanikusan aktív, a Europa jeges felszíne alatt talán óceán van… Érdekes, nem? Mindig is érdekelt a űr.

Más bolygók? Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz… Mindegyik óriás, de a Jupiter… az igazi király. Külső bolygók, mondják. Jó, rendben.

De miért pont Jupiternek nevezték el? Valami római istenség volt, ugye? Na, mindegy.

• Főbb pont: A Jupiter a Naprendszer legnagyobb bolygója.
• Tömeg: Tömege 2,5-szöröse az összes többi bolygó együttes tömegének.
• Holdak: Több mint 90 holdja van.
• Besorolás: Külső bolygó, óriásbolygó.
• A Jupiter és a többi óriásbolygó: Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz.

Ma voltam a planetáriumban a lányommal, és egész úton a Jupiter-ről beszélgettünk. Most már otthon vagyunk, fáradt vagyok. Le kell feküdnöm. A Jupiter viszont biztos nem fáradt, az biztos. Vagy de? Azt hiszem, ez egy jó kérdés. Holnap utánanézek.

Milyen bolygók vannak a Naprendszerben?

A Naprendszerünk, ez a kozmikus színház, nyolc bolygóval büszkélkedhet, ha a hagyományos definíciót vesszük alapul. A szomszédságunkban, a Nap közelében, négy kőzetbolygó kering: Merkúr, Vénusz, a mi Földünk és a Mars. Ezek a sűrű, sziklás testek viszonylag kicsik.

A külső tartományban viszont a gázóriások uralkodnak: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz. Ezek hatalmas gázgömbök, a Jupiter például 1300 Földnyi tömeggel rendelkezik. Igazán lenyűgöző látvány!

De a történet itt nem ér véget. A Nemzetközi Csillagászati Unió 2006-ban bevezette a törpebolygó fogalmát, mely kibővítette a bolygó-definíciót. Így, a Pluto mellett, a Ceres, Haumea, Makemake és Eris is helyet kapott a Naprendszer családjában. A Pluto leminősítése akkortájt felháborodást váltott ki, de a tudomány fejlődik, a definíciók finomodnak. A “bolygó” fogalma maga is egy folyamatosan fejlődő filozófiai kérdés.

• Belső kőzetbolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars
• Külső gázóriások: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz
• Törpebolygók (kiválasztott példák): Ceres, Pluto (egykori kilencedik bolygó), Haumea, Makemake, Eris

Egyébként, az aszteroidaöv a Mars és a Jupiter között rejt magában számtalan kisebb égitestet, melyek vizsgálata is folyamatosan bővíti ismereteinket a Naprendszer keletkezéséről és fejlődéséről. Mindez persze csak egy pillanatkép a Naprendszer dinamikus folyamatairól. A gravitáció, mint egy láthatatlan karmester, irányítja a táncot, a bolygók pályái pedig folyamatosan finomodnak. A Naprendszer egy örökké változó rendszer, melynek tanulmányozása végtelenül izgalmas.