Mit nem szabad az év utolsó napján?
Szilveszterkor a babonák szerint tilos:
- Mosni és ruhát szárítani.
- Pénzt kölcsönözni/adni, költeni.
- Felújítani, nagytakarítást végezni.
- Szárnyast, halat vagy vadat fogyasztani.
- Üres hűtővel kezdeni az új évet.
Szilveszterkor mit ne tegyünk? Mit tilos szilveszterkor?
Szilveszter… hümm, mindig is egy kicsit babonás voltam. Tavaly például, december 31-én, eszembe jutott, hogy nem szabad mosni. Kicsit furcsa volt, de betartottam.
Aztán persze ott a pénz. A nagynéném mindig mondogatta, ne kölcsönözz, ne adj kölcsön, ne is költőzz el – szóval semmi pénzügyi mozgás. Mondjuk, engem ez nem igazán érint, mert általában éppen spórolok ilyenkor.
Egyébként egy barátunk mesélte, hogy egyszer szilveszterkor elkezdett felújítani a fürdőszobát, akkor valami elromlott, és egy vagyonba került a javítás. Attól fogva ő sem kezd semmibe.
Meg a csirke, hal, vad… ezek is tiltottak. Én személy szerint szeretem a csirkét, de szilveszterkor inkább valami mást eszek, hagyom a hagyományt. Tavaly egy finom marhapörköltet készítettem, remek volt.
A hűtő kiürítése? Hát, ezt nem értem. Azt hiszem, ez inkább praktikus kérdés, mint babona. De jobb, ha tele van finomsággal az új évre.
Szóval én így tartom be a “szilveszteri tilalmakat”, még ha kicsit furcsának is tűnnek. Persze senki sem kötelez rá, de én szeretek jókedvűen, nyugodtan kezdni az új évet.
Mit nem szabad enni szilveszterkor és újévkor?
- december 31. Este fél nyolc. Anyu a konyhában sürög-forog, a levegőt a sült hal illata tölti meg. Fura érzés fogott el. Kicsit szorongok, mert a nagyi mindig azt mondta, szilveszterkor nem szabad tyúkhúst enni, mert “hátrafelé kapar”. Mindig is hittem benne, bár most már elég nagy vagyok ahhoz, hogy nevetségesnek tartsam. Mégis, a nagyi halála óta…
A karácsonyfát még mindig nem szedtük le, a színes gömbök furcsa árnyékot vetnek a falra. Kívülről halkan zene szűrődik. A szomszédok már ünnepelnek. Én itt ülök, a konyhaasztalnál, és azon töprengek, hogy vajon idén mi lesz.
A halat anyu mindig a farkánál kezdte el enni. Mindig azt mondta, hogy így nem úszik el a szerencsénk. Na persze, már régóta nem hiszem, hogy a halpikkelyektől gazdag lesz az ember, de azért én is betartom a szokást. Olyan furcsa hagyomány, de jó érzés betartani.
Aztán eszembe jutott, hogy a nagyi mit mondott még:
- Baromfi: Tiltott! Tyúk, kacsa, liba, pulyka – mindet el kell kerülni.
- Hal: Engedélyezett, de csak a farkától kezdve! A pikkelyek a gazdagság jelképei.
- Lencse: Ez jó szerencsét hoz. Anyu mindig készít belőle levest.
Idén is lencseleves lesz, és anyu már el is kezdte. Furcsa, de jó érzés betartani ezeket a régi babonákat, még akkor is, ha tudom, hogy nem valóságosak. Talán ez a hagyományok ereje, ami összetart minket. A nagyi hiánya nehéz, de ilyenkor, ilyen apró dolgokban érzem a jelenlétét. A hal illata keveredik a lencseleves finom aromájával. Bár szkeptikus vagyok, de most mégis jólesik hinni egy kicsit a szerencsében. Kíváncsi vagyok, mi fog történni ebben az új évben.
Mit szoktak enni újévkor?
Újév. Lencse. Malac.
- Lencse: Pénz. Babona.
- Malac: Szerencse. Előre túr.
- Csirke: Kapar. Szerencsétlenség.
Én újévkor halászlevet eszem. A pikkelyek a pénzt jelképezik. A remény hal meg utoljára.
Miért kell szőlőt enni szilveszterkor?
Emlékszem, amikor először töltöttem a szilvesztert Madridban, a Puerta del Sol-on. 2015 szilvesztere volt.
- A tömeg hatalmas volt, szinte fulladoztunk.
- Mindenki szőlőt szorongatott, kis zacskókban.
- A harangütések, a Casa de Correos tornyából, elkezdték a visszaszámlálást.
- 12 ütés, 12 szőlőszem.
Én bénáztam, persze. Nem tudtam, hogy ilyen gyorsan kell enni. Az első három ment simán, de a többit csak tömtem a számba. Félrenyeltem, köhögtem, de muszáj volt végigcsinálni.
Azt mondták, ha nem eszel meg minden szőlőt, balszerencsés lesz az éved. Persze, a köhögéstől amúgy is azt éreztem, hogy az lesz. Utána, amikor belekóstoltam a spanyol újévbe, már profin csináltam. Sőt, már tudtam, hogy érdemes előre meghámozni a szőlőt.
Válasz visszajelzése:
Köszönjük a visszajelzését! Az Ön észrevételei nagyon fontosak számunkra a jövőbeli válaszok fejlesztéséhez.