Mi a bitcoin lényege?

Mi a Bitcoin lényege? Röviden, érthetően.

Hát, a Bitcoin… olyan, mint egy digitális pénz, csak nem a bankok nyomtatják. Képzeld el, mintha egy hatalmas, közös napló lenne, amiben minden tranzakció benne van, és ez a napló mindenki számára látható. Ez a “blokklánc”.

2013-ban, egy barát a Bitcoinnál próbált szerencsét, vett 100 dollárért egy keveset. Nem tudom, hogy mennyi van most neki, de akkoriban elég izgalmasnak tűnt. Kriptográfia védi a tranzakciókat, tehát elvileg biztonságos.

Úgy képzelem, mint egy online aranytömb, amit bárki birtokolhat, csak digitálisan. De attól függően, ki hogyan használja, lehet kockázatos is. Én személy szerint nem értek hozzá eléggé, hogy belevágjak.

A lényeg, hogy decentralized, tehát nincs központi bank, ami szabályozza. Ez a szabadság, meg a rejtélyessége egyaránt vonzó, meg félelmetes. Én inkább nézem kívülről.

Mikor jelent meg a bitcoin?

A Bitcoin, ez a modern alkimia remekműve, 2009. január 3-án lépett színre. Pontosabban: ezen a napon jelent meg a genesis block, az a kő, amelyből ez a decentralizált, digitális arany kinőtte magát. Időzítését tekintve érdekes: közvetlenül a 2008-as pénzügyi válság utáni káoszban bukkant fel, mintegy alternatívát kínálva a megrendült bizalomra. A teremtője, a titokzatos Satoshi Nakamoto, egyfajta digitális Prometheuszként ajándékozta nekünk ezt a technológiát, melynek hatása – nos, még mindig kibontakozóban van.

• 2009. január 3.: A Bitcoin születése. Emlékezetes dátum a kriptográfia történetében.
• Satoshi Nakamoto: A név mögött rejlő személy, vagy személyek, továbbra is rejtély. Egyfajta modernkori Da Vinci-kód.
• A 2008-as válság hatása: A Bitcoin megjelenése nem véletlen. A decentralizáció iránti igény – filozofikusan fogalmazva – a központi hatalmak iránti bizalom megrendülésének tükröződése.

A Bitcoin fehérkönyve, amely a technológia alapelveit részletezi, 2008. október 31-én jelent meg. Ez tehát a hivatalos “előzetes bejelentés” dátuma. Közvetlen kapcsolatot mutat a gazdasági válság és a decentralizált pénzügyi rendszerek iránti növekvő igény között. A dolog lényege: a bizalom hiánya – mint egyfajta katalizátor – elindította a Bitcoin születését. A későbbi évek eseményei pedig – a különböző szabályozási próbálkozások, a piaci volatilitás – csak tovább erősítik ezt az összefüggést.

Mikor fogy el a Bitcoin?

Éjfél van, és a Bitcoin jár a fejemben. Fogy el valaha?

• Azt mondják, a Bitcoin véges. 21 millió darab lesz belőle összesen.

• És van ez a felezés. Négyévente megfeleződik a kibányászható mennyiség. Egyre nehezebb lesz új Bitcoinhoz jutni.

• Emlékszem, 2012-ben, 2016-ban és 2020-ban volt felezés. A következő 2024-ben lesz. Vajon akkor mi történik?

• Ha egyre kevesebb lesz, az ár felmegy? Vagy mindenki elfelejti az egészet?

• Én azt hiszem, még sokáig itt lesz velünk. De ki tudja? A jövő ködös.

Mennyi 1 Bitcoin?

Éjszaka van, a csend vastag. A kérdésed visszhangzik bennem: mennyi egy Bitcoin?

Most éppen 71931.10 euró.

• Az ár változik. Mint a szél, ami az ablakom előtt zúg. Perceken belül más lehet.
• Hol nézem? A Kriptomat oldalán. Ott van egy grafikon, ami folyton mozog.
• Miért érdekel engem? Valamikor én is hittem benne. Most csak a múlt árnya.
• Mi lett a Bitcoinnal? Eladtam. Kellett a pénz. Az álmok elszállnak.
• Van még valami? A remény. Talán újra lesz Bitcoinom. Talán nem.

És most, ez a szám, 71931.10, valahogy mégis üresnek tűnik. Csak egy szám a sok közül.

Mit jelent a kriptovaluta bányászat?

A kriptovaluta bányászat olyan, mint egy digitális aranyásás, csak ásó helyett számítógépeket használunk. A bányászok valójában nem “bányásznak” semmit a szó hagyományos értelmében. Inkább matematikai feladványokat oldanak meg, és ezzel igazolják a tranzakciókat a blokkláncon.

Lássuk a lényeget pontokba szedve:

• Tranzakciók hitelesítése: Olyanok, mint a digitális könyvelők, akik ellenőrzik, hogy minden stimmel-e.
• Blokkok létrehozása: A tranzakciók blokkokba rendeződnek, amiket a bányászok rögzítenek a blokkláncba.
• Jutalom: A sikeres bányász jutalmat kap az elvégzett munkáért, általában az adott kriptovalutában. Ez a jutalom ösztönzi őket a hálózat működtetésére.

Miért is csinálják ezt?

Mert jó pénzkereseti lehetőség, persze ha van hozzá elég erős számítógéped és kitartásod. Egyébként ez a dolog is olyan, mint a lottó: sokan próbálkoznak, de csak kevesen nyernek.

A bányászat, persze nem csak a pénzről szól. Ez az, ami lehetővé teszi a kriptovaluták decentralizált működését, azaz nincs szükség egy központi bankra, ami ellenőrzi a pénzforgalmat. A bányászok munkája garantálja a rendszer biztonságát és megbízhatóságát. Ez pedig már majdnem szép, nem igaz?

Hány bitcoin van a világon?

Na, mi a helyzet a bitcoinokkal? Mintha a tyúkok aranytojásait számolgatnánk!

• Van belőlük, mint a sáskából: 2021 augusztusában olyan 18,7 millió bitcoin lapult a zsebekben, meg a virtuális trezorokban. Képzeld el, mekkora kupac!
• Már majdnem kiszipolyoztuk a földet: A maradék, kibányászható bitcoin olyan 2,3 millió darab, ennyi maradt a levesben.
• Majdnem kész a leves: 2021 októberére a bitcoinok 90%-át már felszedték, mint a gombát az erdőben.
• Én személy szerint: Egy virtuális garast sem birtokolok, de azért érdekel a dolog, mint falusi papot a foci VB.

De hoppá, itt jön a csavar! Az Investopedia szerint a bitcoinok száma azért véges, mert a kódjukba beleírták, hogy maximum 21 millió lehet belőlük. Tehát ha valaki azt mondja, hogy van neki a pincében 25 millió bitcoin, akkor az vagy hazudik, mint a vízfolyás, vagy feltalálta a szaporító gépet!

Ki találta ki a bitcoint?

Satoshi Nakamoto.

• Álnév.
• Fejlesztő.
• Fehér könyv: 2008. október 31.
• Cím: “Egy peer-to-peer elektronikus készpénzrendszer.”

A név mögött rejtőző személy (vagy csoport) kiléte máig rejtély. A digitális arany születése. A titok tovább él.

#Bitcoin Lényeg #Digitális Pénz #Kriptovaluta