Milyen járulékokat kell fizetni?

Milyen járulékokat kell fizetni? Levonások mértéke

A munkabéreket terhelő közterhek ismerete elengedhetetlen a pontos nettó jövedelem tervezéséhez. Ha tudod, milyen járulékokat kell fizetni, elkerülheted a bérpapírral kapcsolatos meglepetéseket, és optimálisan érvényesítheted a különböző kedvezményeket. Ismerd meg a hivatalos levonások rendszerét a pénzügyi tudatosság érdekében.

Milyen járulékokat kell fizetni?

Magyarországon a munkabéreket terhelő fő járulék a 18,5%-os társadalomeddigi biztosítási helyett alkalmazott társadalombiztosítási (tb) járulék, amelyet a munkavállaló bruttó béréből vonnak le, míg a munkáltatót egy 13%-os^[4] szociális hozzájárulási adó szocho terheli. Bár a köznyelvben az adókat és járulékokat gyakran egy kalap alá veszik, a hivatalos levonások és céges terhek rendszere pontos szabályok szerint oszlik meg a felek között.

A munkavállalót terhelő levonások a bruttó bérből

Ezeket a tételeket a munkáltató automatikusan levonja a bruttó fizetésből, így a dolgozó már a csökkentett nettó összeget kapja kézhez a hónap végén. A rendszer nem bonyolult, de érdemes pontosan átlátni a részleteket, mielőtt rácsodálkoznánk a bérpapírra.

Társadalombiztosítási járulék (tb járulék): Ez a tétel 18,5%. Ez magában foglalja a korábbi nyugdíj-, egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékokat egyetlen egységes összegben. Személyi jövedelemadó (SZJA): Ez 15%. ^[3] Bár ez szigorúan véve adónak minősül, és nem járuléknak, közvetlenül csökkenti a bruttó bért. Az SZJA-t és a tb-járulékot különböző adókedvezmények - mint például a családi kedvezmény, a 25 év alattiak mentessége vagy a 30 év alatti anyák kedvezménye - jelentősen mérsékelhetik, így a nettó összeg magasabb lehet.

A munkáltatót terhelő plusz költségek a bruttó béren felül

Sok munkavállaló elfelejti, hogy a bruttó bér nem a cég teljes költsége. A kifizetőnek a bruttó béren felül saját zsebből kell megfizetnie az állam felé a szociális hozzájárulási adót (szocho), amelynek tb járulék mértéke vagy egyéb adóvonzata határozza meg a teljes összeget, melynek mértéke 13%. Ha valaki bruttó 400.000 forintot keres, a munkáltatónak ennél sokkal többe kerül a foglalkoztatása a szocho miatt.

Példák a kötelező legkisebb bérek levonásaira

Ha nincs semmilyen adókedvezményed, a bruttó bérből levont járulékok az alábbiak szerint alakulnak a kötelező legkisebb béreknél, feltéve, hogy az általános szabályok érvényesülnek.

Általános minimálbér és garantált bérminimum számokban

Az általános minimálbér bruttó 322 800 Ft, amelyből 59 718 Ft tb-járulék és 48 420 Ft SZJA levonás történik, így a minimálbér nettó kiszámítása során látható, hogy a nettó bér 214 662 Ft, míg a munkáltatói szocho 41 964 Ft. A garantált bérminimum szakmunkások számára bruttó 373 200 Ft, ebből 69 042 Ft a tb-járulék, 55 980 Ft az SZJA, a nettó bér pedig 248 178 Ft, a munkáltatói szocho pedig 48 516 Ft.

Speciális esetek: Egészségügyi szolgáltatási járulék és vállalkozók

Mi a helyzet akkor, ha valaki épp nem dolgozik? Ha valakinek nincsen biztosítási jogviszonya - például nem dolgozik, nem tanul és nem regisztrált álláskereső -, akkor saját magának kell fizetnie az egészségügyi ellátásért a fix 12 300 Ft/hó - azaz 410 Ft/nap - összeget, hogy kiderüljön, mennyi a tb járulék összege egyénileg, nehogy elvesszen az ellátásra való jogosultsága. Az egyéni vállalkozók helyzete más tészta. Az átalányadózó vagy tételes költségelszámolású vállalkozókra egyedi járulékfizetési alsó határok és szabályok vonatkoznak a mindenkori minimálbérhez mérten. Ha pontosan szeretnéd látni egy egyedi fizetés megoszlását, érdemes kiszámolnod egy online bérkalkulátor segítségével.

A béreket terhelő főbb közterhek összehasonlítása

Munkavállalói terhek

18,5% (nyugdíj-, egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci)

15% (személyi jövedelemadó, kedvezményekkel csökkenthető)

A munkáltató vonja le automatikusan a kifizetéskor

A munkavállaló bruttó bére

Munkáltatói terhek

13% szociális hozzájárulási adó

A foglalkoztatás utáni közterhek vállalása

A cég vagy kifizető saját zsebből, a bruttón felül

A munkavállalónak adott bruttó bér

Péter esete az első hivatalos munkabérével

Péter friss diplomásként kezdett dolgozni Budapesten egy Kft.-nél bruttó 400 000 forintos fizetéssel. Amikor megkapta az első bérpapírját, meglepődött, hogy a nettó összeg jelentősen alacsonyabb a vártnál.

Kezdetben azt hitte, valami hiba történt a számfejtésben, mert nem értette, hová tűnt a pénz közel egyharmada.

A HR-es kollégától hamar megtudta, hogy a bruttó bérből levonták a 18,5% tb-járulékot és a 15% SZJA-t, ami miatt a kézhez kapott összeg érezhetően kevesebb lett.

Ez az eset ráébresztette arra, hogy a jövőben minden állásajánlatnál a nettó bérre vagy a pontos levonásokra kell fókuszálnia, nem csupán a bruttó összegre.