Mi az egyéni vállalkozói kivét?

Mi az egyéni vállalkozói kivét: 322.800 Ft vs 373.200 Ft

A mi az egyéni vállalkozói kivét megértése elengedhetetlen a váratlan adóterhek elkerülése érdekében. A jövedelemfelvétel szabályainak pontos ismerete biztosítja a havi fizetési kötelezettségek helyes kalkulálását, megelőzve a jogi következményeket. Érdemes alaposan áttanulmányozni a levonások szerkezetét a biztonságos pénzügyi tervezés és a szabályos működés garantálásához.

Mi az egyéni vállalkozói kivét fogalma és lényege?

A vállalkozói kivét az egyéni vállalkozó saját maga által megállapított jövedelme, amelyet a személyes munkavégzéséért cserébe vesz ki a vállalkozásból. A vállalkozói kivét fogalma kizárólag a vállalkozói jövedelem szerinti adózást (nem az átalányadózást) alkalmazó egyéni vállalkozókra vonatkozik. Fontos megérteni, hogy az egyéni vállalkozásban nincs klasszikus munkabér, hiszen a vállalkozó nem áll alkalmazásban saját magánál, így a kivét szolgál a megélhetést biztosító fizetés pótlására.

A kivét összege rugalmas, és havonta szabadon változtatható a vállalkozás aktuális pénzügyi helyzetétől függően. Sőt, pénzügyileg nehezebb időszakokban akár nulla forint is lehet az értéke, ha a tulajdonos úgy dönt, hogy nem vesz ki magának jövedelmet. Létezik azonban egy meglepő tényező, amelyet a legtöbb vállalkozó figyelmen kívül hagy – ezt az alábbi, adózási szabályokról szóló részben részletesen elmagyarázzuk. A kivét ténylegesen kifizetett összege a könyvelésben vállalkozói kivét költségként elszámolható tétel, ami közvetlenül csökkenti az év végi vállalkozói adóalapot.

Az egyéni vállalkozó kivét adózása és a fizetendő közterhek

Annak megértéséhez, hogy pontosan mi az egyéni vállalkozói kivét, tudni kell, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely az összevont adóalap részét képezi. Amikor pénzt veszünk ki ezen a jogcímen, az összeg után azonnal meg kell állapítani és meg kell fizetni a törvényben előírt adókat és járulékokat. Az általános személyi jövedelemadó mértéke fixed 15%, amelyet a kivett bruttó összegből kell kiszámítani. Ezen felül a társadalombiztosítási járulék 18.5%, a szociális hozzájárulási adó pedig további 13% terhet jelent.

Íme a korábban említett kritikus tényező: a főállású vállalkozóknak akkor is keletkezik minimumfizetési kötelezettségük, ha a havi kivétük összege nulla forint. A főfoglalkozású egyéni vállalkozók esetében ugyanis a járulékokat legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum után minden hónapban kötelező megfizetni. Jó hír viszont, hogy a szociális hozzájárulási adó korábbi 112.5 százalékos emelt alapja megszűnt, így a szocho alapja immár teljesen megegyezik a tb-járulék alapjával, azaz a tiszta minimumbér 100 százalékával számolandó.

Főállású vs. mellékállású egyéni vállalkozó kivét utáni járulékai

A fizetendő minimumok szempontjából kulcsfontosságú, hogy a vállalkozást főállásban vagy valamilyen részállás, esetleg tanulmányok mellett végezzük. Ha a vállalkozónak van egy legalább heti 36 órás munkaviszonya, akkor mellékállásúnak minősül. Mellékállásban és diák státusz mellett a nulla forintos szabály valóban adómentességet jelent: ha nincs tényleges vállalkozói kivét az adott hónapban, akkor semmilyen fix járulékot vagy adót nem kell fizetni. Ilyenkor a közterhek kizárólag a valóságban realizált, nullánál nagyobb kivét összege után keletkeznek.

Ezzel szemben a főállásúak nem mentesülhetnek a minimumok alól. Ha az a kérdés, mennyi a vállalkozói kivét minimuma, tudni kell, hogy ha a tevékenység nem igényel középfokú végzettséget, a minimum alap a bruttó minimálbér, amely 322.800 forint. Ha a végzettség kötelező, akkor a garantált bérminimum, azaz bruttó 373.200 forint után kell adózni, függetlenül a kivét nagyságától. Az adminisztráció terén is történt könnyítés, hiszen a vállalkozói jövedelemadózást folytatóknak is elegendő negyedévente benyújtaniuk a vonatkozó bevallásokat a havi kötelezettség helyett.

Gyakorlati példa: Mennyi a vállalkozói kivét minimuma és nettója?

Sokan bizonytalanok abban, hogyan működik ez a gyakorlatban, és pontosan mennyi pénz marad a zsebükben a kötelező körök után. Vizsgáljuk meg egy olyan induló főállású vállalkozó esetét, aki szakképzettséghez kötött tevékenységet végez, így a kötelező garantált bérminimum szintjét, bruttó 373.200 forintot határoz meg havi vállalkozói kivétként. Ez az összeg költségként azonnal csökkenti a vállalkozás bevételét. Nézzük meg a levonásokat lépésről lépésre:

A bruttó összetételből elsőként a 15% személyi jövedelemadó kerül kiszámításra, ami 55.980 forintot jelent. Ezt követi a 18.5% társadalombiztosítási járulék, ami 69.042 forint levonást eredményez. Végül a vállalkozó által fizetendő 13% szociális hozzájárulási adó összege 48.516 forint lesz. Ha a bruttó kivétből levonjuk az SZJA-t és a TB-járulékot, a kézhez kapott tiszta nettó jövedelem pontosan 248.178 forint lesz, miközben a vállalkozói kivét utáni járulékok és adók együttes összege 173.538 forintra rúg havonta.

A vállalkozói kivét, a vállalkozói jövedelem és az osztalék összehasonlítása

Vállalkozói kivét ⭐

- Főállásúaknak nullás kivét esetén is a minimálbér vagy garantált bérminimum után kötelező megfizetni

- Rugalmasan, akár havonta vagy tetszőleges rendszerességgel kivehető összeg

- Igen, a teljes bruttó összeg elszámolható vállalkozói költségként, így csökkenti az év végi adóalapot

- Összevont adóalapba tartozik: 15% SZJA, 18.5% TB és 13% SZOCHO terheli

Vállalkozói adóalap (Jövedelem)

- Nincs minimuma, ha a vállalkozás veszteséges vagy nulla az eredménye, nem keletkezik ez az adó

- Évente egyszer, az adóév lezárásakor és a bevallás benyújtásakor állapítható meg

- Nem, ez maga a bevételek és az elszámolt költségek (köztük a kivét) év végi különbözete

- 9% vállalkozói jövedelemadó terheli a tiszta adóalapot

Vállalkozói osztalékalap

- Nincs minimuma, kifizetése teljesen opcionális, bent is hagyható a vállalkozásban fejlesztésekre

- Az adóév lezárását követően, az éves szja-bevallásban jóváhagyott összegben vehető fel

- Nem elszámolható, az adózott vállalkozói jövedelemből megmaradt, adózás utáni tiszta profit

- 15% osztalékot terhelő SZJA és 13% SZOCHO fizetendő utána az adófizetési felső határig

Gábor adózási dilemmája: Az első hónapok buktatói az egyéni vállalkozásban

Gábor, egy 34 éves budapesti grafikus, elhatározta, hogy elindítja saját egyéni vállalkozását. Mivel komolyabb szakmai végzettséggel rendelkezett, a könyvelője tájékoztatta, hogy a garantált bérminimum lesz az irányadó adózási alapja, amitől kezdetben nagyon megijedt a fix havi kiadások miatt.

Az első hónapban Gábornak egyetlen megrendelése sem érkezett, így a bevétele pontosan nulla forint volt. Elkövette azt a hibát, hogy azt hitte, ha nem volt bevétele és nem vett fel egyetlen forint kivétet sem, akkor a könyvelést is üresen hagyhatja, és semmit sem kell utalnia az államkasszába.

A negyedév végén jött a feketeleves, amikor a NAV rendszere jelezte a hiányzó összegeket a kötelező minimumok miatt. Gábor ekkor értette meg, hogy a főállású státusza miatt a garantált bérminimum utáni adókat és járulékokat a bevételeitől teljesen függetlenül, fixen meg kell fizetnie minden egyes hónapra.

A kezdeti sokk után Gábor átdolgozta az árazási stratégiáját, és a második negyedévben már havi 450.000 forint tiszta bevételt termelt. Ebből már gond nélkül fedezte a kötelező közterheket, és megtanulta, hogy a vállalkozói létben a fix költségek tervezése az alapvető túlélés záloga.