Mit jelent a kredit az egyetemen?

30 megtekintés

A kredit az egyetemen:

A kredit a tanulmányi teljesítmény mértékegysége. Egy kurzus elvégzéséért jár, tükrözve a hallgatói ráfordítást. Minél több kreditet gyűjtesz, annál közelebb kerülsz a diplomához.

Visszajelzés 0 kedvelések

Kredit jelentése az egyetemen: Mit is takar valójában?

Na, hadd meséljem el, mit is jelent nekem a kredit az egyetemen. Elég zavaros dolog ez, de azért megpróbálom érthetően elmagyarázni, ahogy én látom.

Képzeld el, a kredit olyan, mint egy kis zseton, amit minden teljesített tantárgyért kapsz. Minél nehezebb egy tárgy, annál több zseton jár érte. Tehát a kredit egyfajta mértékegység, ami azt mutatja, mennyi munkát fektettél egy adott kurzusba.

Emlékszem, amikor a matekot kínlódtam a BME-n, 2010. májusában… Az a 6 kredit keményen megdolgozott volt, mondhatom. Több hétvégi délutánomat rágta szét, sokkal többet, mint amennyibe mondjuk a kommunikáció került, ami csak 3 volt.

Szóval, a kredit nem más, mint a befektetett idő és energia mérőszáma. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a több kredit ér többet, mint a kevesebb. Inkább azt, hogy egy adott tárgy mennyire időigényes és komplex.

Mi az a kredit az egyetemen?

2023 szeptemberében kezdtem az ELTE-n a bölcsészettudományi karon. A félelmetes első nap után egy kicsit elveszettnek éreztem magam az egész kreditértékes rendszerben. Pontosan értettem, hogy mit jelent a kredit, de a gyakorlati alkalmazása…az már más tészta volt.

  • A Neptun rendszerben minden óraszámot kreditértékkel jelöltek.
  • Egy 3 kredites kurzus – mondjuk, Ókori görög irodalom – azt jelentette, hogy legalább 90 órát kell szánnom rá a félév alatt. Ez magában foglalja az előadásokat, a szemináriumokat, az önálló tanulást, a házi feladatokat és a vizsgára való felkészülést.
  • Egy 5 kredites történelem kurzus még több időt emésztett fel. Fáradtságos volt, de egyben izgalmas is.

A félév közepén kezdtem igazán megérteni a rendszer lényegét. Nem csak a megszerzett tudás számított, hanem a ráfordított idő is. Egyetlen 1 kredites tantárgy sem volt könnyű, sőt! Emlékszem, hogy egy szociológiai kurzuson, egy olyan apró feladatot kaptam házi feladatnak, amin sokat agyaltam, szinte minden szabadidőmet feláldoztam.

A legfontosabb: a kreditérték a diploma megszerzéséhez szükséges. Anélkül, hogy elég kreditet gyűjtenék, nem végezhetném el a képzésemet. Ez egyfajta mérőszám, ami nyomást is jelentett, de egyben motivációt is adott. A diplomámhoz 180 kredit szükséges. Ez sokkal több, mint gondoltam először, de lassan, de biztosan haladok. Most már sokkal jobban értem, mit is jelent a kredit. És az érzelmi teher is csökkent, mert tudom, hogyan működik a rendszer.

  • A félév végén sikeresen teljesítettem minden vizsgámat.
  • A Neptunban pontosan látom a megszerzett krediteimet.
  • A félév során megtanultam hatékonyan beosztani az időmet, hogy minden tantárgyra elegendő energiát tudjak fordítani.
  • Most már értem a kreditértékek fontosságát.

A jövőben még többet kell tanulnom, de már nem félek a kreditektől.

Mennyi a minimum kredit egy félévben?

Hú, ez jó kérdés! Én a BME-n szenvedtem végig a gépészmérnökit, ott emlékszem, a TJSZ volt a szentírás.

  • Alapból 30 kredit kéne félévente. Ez a “normál” tempó.
  • De a fele megvolt? Na, az már gáz. Szóval, 15 kredit alatt már szólnak.
  • Viszont, minden kar más! Van, ahol szigorúbbak, van, ahol lazábbak.
  • A legjobb, ha belenézel a TO-nak az oldalára, vagy a TJSZ-be. Ott feketén-fehéren le van írva. Én is mindig ott keresgéltem, mert ami a szájhagyomány útján terjedt, az sosem volt tuti.

Szerintem nézz bele a te egyetemed TVSZ-ébe, ott biztos megtalálod a pontos választ. Ne hallgass a pletykákra!

Mi van ha több kreditet veszek fel?

Na, hallod-e, ha többet markolsz, mint amennyi a bendődbe fér, annak ára van, mint a piaci kofának!

  • Alapból: A 360 kredit az, ami jár, mint a falusi gyereknek a bicikli.
  • Ráadás: Aztán kaphatsz még egy kis ráadást, olyan 10%-ot, ami 36 kredit, oszt’ nincs belőle semmi bonyodalom. Ez olyan, mint amikor a nagymama titokban még egy kanál lekvárt tesz a palacsintába.
  • Aztán jön a feketeleves: Viszont, ha ennél is többet akarsz, akkor már fizetned kell, mint a katonatiszt a borbélynak! Minden egyes plusz kredit olyan, mint egy újabb szál gyöngy a feleséged nyakláncán – szép, de zsebbenyúlós.

Szóval, okosan csináld, mert a tudás ugyan kincs, de a pénztárcádnak is jót kell tenni! Ne úgy járj, mint a szomszéd Pista, aki annyira okos akart lenni, hogy végül a gatyája is ráment a tanulásra.

És hogy még cifrább legyen a dolog: ha esetleg valamiért nem sikerülne megszerezned az összes kreditet, akkor se ess kétségbe, mint a menyasszony a szakadó esőben! Van ám lehetőség halasztásra, pótvizsgára, meg ki tudja még mire. Csak győzd meg az egyetemi urakat, hogy te aztán tényleg a tudás megszállottja vagy, és nem csak a papírodra hajtasz!

Mi számít bele a súlyozott tanulmányi átlagba?

Éjszaka van, a gondolatok meg csak jönnek. Mi is az a súlyozott átlag?

  • Kreditek és jegyek… az a lényeg. Minden tárgynál megszorzod a kettőt.
  • Aztán az összes ilyen szorzatot összeadod.
  • Ezt az összeget osztod a kreditek összegével.
  • Csak a sikeres tárgyak jönnek számításba. A bukások nem rontanak.

Én, például, sosem voltam jó matekból. De valahogy mindig átmentem. Talán pont azért, mert csak a jót számoltam. Furcsa, hogy az életben is így van ez néha. A rosszat elfelejtjük, a jót meg őrizzük.

Hány kreditet kell felvenni egy félévben?

Érdemes megfontolni, hogy a félévenként felveendő kreditek száma több tényezőtől is függ, mint a nap járása. Egyenes válasz? 30 körül!

  • A “30 kredit” mítosza: A 180 kredit 6 félévre osztva valóban 30. De az élet ritkán ilyen szimmetrikus. Van, aki gyorsabban halad, másnak több időre van szüksége.
  • Tanulmányi terhelés: Nem mindegy, hogy “csak” tanulsz, vagy mellette dolgozol, családot tartasz el, esetleg hobbijaid is vannak. Az idő pénz, a kredit pedig… tudás?
  • Kurzusok súlya: Egyes tantárgyak könnyebbek, mások kemény diók. Egy nehéz kurzus mellett kevesebb kreditet érdemes felvenni. Én speciel a kvantumfizikát hagynám a végére.
  • Személyes preferenciák: Van, aki szereti a pörgést, más a lassabb tempót. Ahogy mondani szokták: “A boldogság a kulcs, de a kulcs nem a boldogság.”

A lényeg: Ne csak a számokat nézd! Hallgass a belső hangodra (és persze a tanácsadódra is), hogy megtaláld a számodra ideális ritmust.

#Egyetemi Kredit #Felsőoktatás