Mi az a passzív hallgatói jogviszony?

Meddig tudok Passziváltatni?

A passziválás, ez a diákélet legszebb szünete. Olyan, mint a nyári szünet, csak épp nincs tanévkezdés-szorongás. Persze, azért érdemes okosan használni, nehogy a végén a “soha nem leszek kész” érzése kerítsen hatalmába.

Szóval, a lényeg:

• Egymás után: Maximum két félév, mint egy jól megérdemelt pihenő a maratonfutás közben. Két szusszanás, aztán vissza a pályára!
• Összesen: A passzivált félévek száma nem lehet több, mint a képzési időd fele. Ha mondjuk 8 féléves a képzésed, akkor összesen maximum 4 félévet passziválhatsz. Ez olyan, mint amikor a cukrászda pultjánál állsz: sok finomság van, de azért van egy határ, hogy mennyit ehetsz meg egyszerre.

Érdemes ezt a “passziválási keretet” okosan beosztani. Ne lődd el mindet rögtön az elején, hátha később jön egy váratlan “élethelyzet”.

Mit jelent az aktív vagy passzív tanulói jogviszony?

Jajj, a jogviszony… mindig keverem! Aktív, passzív… mintha egy valami sci-fi lenne. Na, de tudom azért a lényeget!

• Passzív: Ó, a halasztás! Emlékszem, mikor én is gondoltam rá. Semmi óra, semmi stressz, csak lófrálás. De hát, akkor mégsem tettem. Ugye, amikor nem jársz be, nem tanulsz, de még a nevendéged a táblán van, akkor vagy passzív. De mi van akkor, ha közben dolgozol? Számít az valamit? Hmmm…

• Aktív: Ez az, amikor nyomod a tantárgyakat, izzadsz a vizsgákon, és próbálod megérteni, mit akarnak a professzorok. Ez a “normális” állapot, nem? Én most aktív vagyok, de néha azt kívánom, bárcsak passzív lennék. Megéri ez egyáltalán?

Szóval, passzív = halasztás, pihenés, de még nem végleg elengedés. Aktív = pörgés, tanulás, néha sírás. Jól van ez így? Remélem, nem kevertem össze semmit. Ufff, egy kicsit zagyva lett ez a gondolatmenet.

Mit jelent az aktív félév?

Aktív a féléved, ha beiratkoztál és legalább egy tárgyat felvettél. Minden félév aktív az első után, amíg hallgató vagy.

• Beiratkozás: Kulcsfontosságú.
• Tárgyfelvétel: Legalább egy.
• Jogviszony: Fenn kell állnia.

Én például most a harmadik aktív félévemben vagyok, két tárgyat vettem fel, és jövő félévben is folytatom.

Mit jelent a passzív félév?

A sötét ablaküvegen át beszűrődő holdfényben ülök, és a passzív félév gondolata forog a fejemben. Nem egyszerű. Ez nem szabadság, hanem inkább… hiány. Hiányzó órarend, hiányzó feszültség, hiányzó cél. Csak egy üres hely a nappalokban.

Több mint puszta szünet. Nem arról szól, hogy pihenek. Inkább egy lebegés, egy sodródás a bizonytalanság tengerén. Nem hallgatói jogviszony. Ez egy különös érzés. Mintha kiestem volna a rendszerből. Nem tartozik hozzám már az egyetemi élet lüktetése.

Persze, vannak előnyei is. Pénzt takarítok meg. Időt nyertem.

• Pénzügyileg: nincsenek tandíjak, könyvek, utazás költségei. Ez jelentős megkönnyebbülés a családi büdzsében. Két hónapnyi tandíj, az több, mint amivel a nyáron tudtam keresni. Anyukám nagyon örült.

• Idő: de ezt hogy használjam fel? Elég nehéz. A tanulmányok hiánya hatalmas ürességet hagyott maga után. Próbáltam munkát vállalni, de nem kaptam többet, mint minimálbér. Rengeteg időm volt a családommal. Néha jólesett, néha túl sok volt.

• Egyetemi élet: Hiányzik a kampuszon való lét, a barátok, a zaj, a mozgalom. Hiányoznak a csoportos feladatok és az izgalom, amikor valamit sikerül elérni. Ezt nehéz pótolni.

A passzív félév egyfajta elakadás. Egy döntés, aminek a következményeit még mindig feldolgozom. 2023 őszén döntöttem így, mert túl sok minden volt egyszerre. Azt hiszem, szükségem volt egy kis időre, hogy magamra találjak. De vajon megtaláltam? Ez a kérdés még mindig nyitott.

Mi történik ha nincs elég kreditem?

Kevés kredit? Két félév. Harminc kredit alatt vég.

• Állami hely megszűnik.
• Egyetem kizár.
• Nem lehet felülírni a sorsot.

A szabályok nem engednek. A rendszer kegyetlen. Nincs helye a hibáknak. A cél adott. Elveszíted a lehetőséget. Újrakezdés máshol. A tudásért meg kell küzdeni. A siker ára magas.

Mit jelent a kredit az egyetemen?

Az egyetemi kredit lényegében a tanulmányi terhelés egysége. Gondolj rá úgy, mint egy építőkockára: egy kurzus sikeres teljesítése egy vagy több kreditpont megszerzésével jár. Ez a pontmennyiség a tananyag terjedelmét, a heti óraszámot és a ráfordítandó önálló tanulmányi időt tükrözi. Egy 5 kreditpontos kurzus például lényegesen több munkát igényel, mint egy 2 kreditpontos.

A kreditpontok összegződnek; a diploma megszerzéséhez egy meghatározott számú kreditpontot kell összegyűjtened. Ez az összeg a választott szaktól és az egyetem szabályzatától függ. Például, a Budapesti Corvinus Egyetemen a gazdaságtudományi alapszak elvégzéséhez általában 180 kreditpontra van szükség, ami átlagosan 6 félévet jelent.

Nézzük a dolgot egy kicsit másképp is: a kredit egyfajta mértékegység, amivel az egyetemi tanulmányok mennyiségét mérjük. A minőség már egy másik, sokkal filozofikusabb kérdés; az azonos kreditponttal rendelkező kurzusok is lehetnek könnyűek vagy nehezek, hasznosak vagy kevésbé hasznosak. Ez a szubjektív megítélés kérdése, ami függ a hallgató érdeklődésétől, képességeitől és a tanár oktatási módszerétől is.

• Kreditpontok és félévek: Egy félévben általában 30 kreditpont szerezhető be. Ez persze változó, egyetemtől, sőt a hallgató terhelhetőségétől is függ.
• Diploma megszerzés: A diploma megszerzéséhez szükséges kreditpontok száma a választott szaktól és egyetemtől függ. A szükséges kreditpontok számát az egyetem tanterve tartalmazza.
• Átlagos terhelés: Egy kreditpont nagyjából 25-30 óra tanulmányi időt feltételez (előadások, szemináriumok, önálló tanulás).

Egyéb fontos tudnivaló: a kreditpontok nem csak a kurzusok teljesítését jelentik, hanem egyes egyetemeken a szakdolgozat, a diplomamunka vagy egyéb kötelező feladatok is hozzájárulhatnak a végső kreditpont-összeghez. A pontos részleteket mindig az adott egyetem hallgatói tájékoztatójában lehet megtalálni.