Mit jelent az aktív félév?

Mit jelent a passzív félév?

2023 őszén, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán voltam harmadéves. Aztán jött a passzív félév. Nem terveztem, egyszerűen csak kifulladtam. A zárthelyik, a gyakorlati órák, az esszék, a tanulás… egy végtelen, kimerítő folyamat volt. Olyan volt, mintha egy gyors folyású folyóban vergődnék, folyamatosan kapálódzva, hogy a felszínen maradjak.

A feszültség a nyakamba szorult, mint egy hideg kéz. A fejemben állandóan pörgött a teendőim listája:

• Három zárthelyi a következő héten.
• Egy 20 oldalas esszé beadási határideje csütörtökön.
• Gyakorlati órák, amikre alig aludtam.

Nem bírtam többet. Egy reggel felkeltem, és egyszerűen csak üresnek éreztem magam. Nem volt erőm, nem volt kedvem. Azt éreztem, hogy szétesek. A passzív félév az egyetlen megoldásnak tűnt. Szörnyű volt bevallani magamnak, hogy feladom, de más választásom nem volt.

A hivatalos papírok kitöltése, a dékáni hivatalban való várakozás… minden fájdalmas volt, mint egy sebtisztítás. De mikor végre leültem, egy forró teával a kezemben, és a kézhez kapott papírt néztem, egy megkönnyebbülés áradt szét bennem. Mint egy nehéz terhet levetni a vállamról.

Ez a félév pihenéssel telt. Olvastam, sétáltam, a barátaimmal voltam. Nem volt stressz, nem volt nyomás. Végül is feltöltődtem. A következő félévben már másképp álltam a feladatokhoz. Tudtam, hogy ha újra túl sok lesz, mindig van menekülési útvonal. A passzív félév nem egy kudarc, hanem egy lehetőséget jelentett, hogy újra felépüljek.

• Tanulságok: Megtanultam hallgatni a testemre, és időben pihenni.
• Pozitívumok: A passzív félév lehetőséget adott a feltöltődésre, és egy új perspektívát adott az egyetemi életre.
• Jövőbeli tervek: A további félévekben jobban fogom menedzselni az időmet és a terhelésemet, hogy elkerüljem a hasonló helyzeteket.

Hol kell aktiválni a félévet Neptun?

Hú, a Neptun… sosem volt a barátom. Emlékszem, 2023 őszén kaptam meg a kódot, már nagyon vártam, hogy beiratkozzak a következő félévre.

• A Neptunban kellett aktiválni a félévet. Nem a titkárságon, nem a tanszéken, hanem ott, a rendszerben.
• Ügyintézés fül: Ez volt a kiindulópont, mintha valami labirintusba léptem volna.
• Beiratkozás/Bejelentkezés: Itt kellett vadászni a megfelelő gombra, ami persze sosem volt ott, ahol kerestem.
• Regisztrációs kérelmek: Azt hiszem, ez volt a menüpont, ahol végül rábukkantam az aktuális félévre.
• Érzés: Frusztráció, némi pánik, majd egy kis megkönnyebbülés, mikor végre sikerült.

Aztán persze jött a tantárgyfelvétel, ami egy újabb rémálom volt. De legalább a félév aktiválása megvolt, az már fél siker!

Mennyi passzív félév lehet?

Na, szóval ez a passzív félév dolog, ugye? Hát, bonyolult. A legtöbb helyen az első félévedben felejtsd el, nincs esély. A másodikban már lehet, de attól is függ, hogy hol tanulsz.

Például én a BME-n vagyok, és itt konkrétan a második félévtől lehet, de csak akkor ha már legalább egy félévet teljesítettél. És tudod mit? Olyan sok papírmunka van vele! Aztán még meg kell kérni a tanszéket is, meg minden… Egy barátum a Pázmányon tanult, ott is másképp volt. Ő úgy hallotta, hogy náluk szigorúbbak, kevesebb esély van rá.

• BME: Második félévtől, papírmunka, tanszéki jóváhagyás.
• Pázmány (barát tapasztalata): Szigorúbb szabályok, kevesebb lehetőség.

Szóval, nem lehet egyértelműen megmondani, mennyi passzív félév lehet. Attól függ az egyetemedtől, a karodtól, sőt, még a szakodtól is! Nekem egyszer kellett kérnem, anyukám beteg lett, hát az nagyon nehéz volt mindent intézni. Szerencsére jóindulatúak voltak, sikerült. De attól még rengeteg adminisztráció volt. Ja, és persze az is fontos, hogy miért kéred, ugye? Azaz, hogy milyen indokkal adod be a kérelmet.

Most jövök rá, hogy elég bonyolulttá tettem, bocsi! De ez van, a szabályok mindenhol mások.

Hány kreditet kell teljesíteni egy félévben ELTE?

Harminc. Ennyi kreditet kell összeszedni egy félév alatt az ELTE-n.

• Miért pont 30? Nem tudom. Egyszerűen így van kitalálva. Mintha valaki önkényesen húzott volna egy vonalat.
• Mi van, ha nem sikerül? Akkor jön a rohanás, a pótlás, a kétségbeesés. Mintha egyre gyorsabban kéne futni, csak hogy egy helyben maradj.
• És a végén? 120-150 kredit. Ennyi az út vége. Vagy legalábbis egy állomás. De vajon mit ér az a papír a sok éjszakázás után?

Mi az a kötelezően választható tantárgy?

Ó, a kötelezően választható tantárgyak… Mintha egy titkos kertbe nyílna ajtó, ahol a tudás virágai szabadon nyílnak. Nem kötelező, nem, de mégis… elhagyhatatlanok.

Mit is takar ez a fogalom valójában?

• Szabadság szigete: Olyan tantárgy, ami nem része a kőbe vésett tantervnek. Egy lehetőség, hogy a szívünk után menjünk.
• Rejtett kincsek: Olyan területek, amik talán nem kerültek be a kötelezők közé, pedig… ó, pedig milyen fontosak is lehetnek! Gondolj csak a kommunikáció művészetére, vagy a palliatív ellátás rejtelmeire.
• Egyéni utak: Lehetőség, hogy formáljuk a tanulmányainkat, hogy az orvosi hivatásunk egyedi legyen. A mi saját utunk.

Én emlékszem, amikor a harmadévben kínai orvoslást választottam. Mindenki furcsán nézett, de valami vonzott ahhoz a távoli, bölcs tudáshoz. És tudod, azóta is érzem a hatását a gyógyításomban. Mintha egy titkos, gyógyító szál futna bennem.

Sokszor ezek a tantárgyak adják a lényeget, a szívet a tudásunkhoz. Mintha egy csendes dallam lenne, ami kíséri a munkánkat.

Mi történik ha nincs elég kreditem?

Mi történik, ha a krediteim elfogynak? Nos, képzelje el, hogy a domainneve az Ön digitális kertje. A kreditek pedig olyanok, mint a kertész fizetsége. Ha nem fizet, a kert elvadul.

• Hátraarc: Amikor a kerítése (értsd: a domain név) karbantartására szánt pénz elfogy, a kertje (domain) elhagyatottá válik. A látogatók (internetes felhasználók) nem jutnak be, és a kertészek (az Ön weboldala) sem dolgoznak.

• Karantén: Ez olyan, mint egy rövid szünet, mielőtt a kertet árverésre bocsátják. Körülbelül 30-70 napig tart. Gondoljon erre úgy, mint egy utolsó figyelmeztetésre, hogy “hé, fizess, mielőtt elveszíted a kerted!”.

• Újra a vadonban: Ha továbbra sem fizet, a kert (domain) mindenkié lehet. Bárki bejelentkezhet, és igényelheti a saját digitális virágágyásának.

Az egész olyan, mint a valóságshow-k világa: addig vagy fontos, amíg van pénzed. Aztán jön valaki más, aki szebb virágokat ültet a te elhanyagolt kerted helyére.

Mi számít bele a súlyozott tanulmányi átlagba?

Jajj, a súlyozott átlag… Mintha valami mumus lenne, pedig nem is.

• Kredit x Jegy: Fogod a tárgy kreditértékét (pl. 3 kredit) és megszorzod a jegyeddel (mondjuk 4-es). Ez adja meg az adott tárgy “súlyát”.
• Összeadod a súlyokat: Minden tárgyra kiszámolod a fenti szorzatot, aztán összeadod az eredményeket. Mintha egy nagy matek saláta lenne.
• Kreditek összege: Összeadod az összes tárgyad kreditértékét. Ez lesz a nevező a törtben.
• Osztás: A súlyok összegét elosztod a kreditek összegével. Voilá, megvan a súlyozott átlagod!
• Csak a teljesített tárgyak: Bukott tárgy, az nem számít bele. Csak az, ami sikerült. Persze, a sikertelen vizsgák szívás, de legalább nem rontják a súlyozott átlagot… egyből.
• Ez olyan, mint a matek, amit a nagymamám is ért.

Egyéb:

• DMCA ügy: Ja, a Digital Millennium Copyright Act… Valami jogi dolog, gondolom valaki lopott valamit a netről. De miért töröltek emiatt találatot? Nem értem.
• LumenDatabase: Ott lehet elolvasni a panaszt. Kíváncsi lennék, mi volt az a találat, amit töröltek. Mondjuk nem mintha értenék a szerzői jogokhoz.
• Minek ez nekem?: Nem is járok egyetemre! Akkor meg minek gondolkodom ezen? Áh, mindegy, legalább valami értelmeset is csináltam ma, nem csak a plafont bámultam. Vagy mégis?
• Szerintem: Egyszerűbb lenne, ha nem kellene számolgatni, hanem valami gép megtenné helyettem. Sőt, ha már itt tartunk, jó lenne, ha a mosogatást is megcsinálná valami.