Mi alapján válasszak egyetemet?

Milyen szempontok alapján válasszak egyetemet a jövőmért?

Hú, ez nehéz kérdés… Tavaly nyáron én is ezzel küszködtem. Azt hiszem, nekem a képzés minősége volt a legfontosabb. Például, a Pécsi Tudományegyetem orvosi karáról hallottam jókat, de az messze van, drága is a szállás.

Aztán persze a munkahelyi kilátások. Egy ismerősöm a BME-n végzett villamosmérnökként, most egy multinacionális cégnél dolgozik jó fizetésért, Budapesten. Nekem ez is fontos szempont volt.

A kollégium meg… Én inkább albérletet keresnék, mert a kollégiumi élet nem igazán jön be. De persze ez függ az egyetemtől is.

És a diákélet! A barátaim sokat meséltek a szegedi egyetem bulijairól. Én inkább a csendesebb, tanulósabb légkört preferálom. Szóval ez is szempont.

Összességében tehát: képzés minősége, elhelyezkedési lehetőségek, szállás, és a légkör. Ezt kell jól átbeszélni magaddal. Nehéz döntés, tudom.

Mi az a egyetem?

Egyetem, az a hely, ahol a tudás folyosóin bolyongva találkozhatunk a jövő Einsteineivel – vagy legalábbis azokkal, akik azt hiszik, hogy azok. Persze, papíron egy felsőoktatási intézmény, ami legalább nyolc alapképzést és hat mesterképzést kínál, meg persze doktori programot is. De valójában ennél sokkal több:

• Ahol a koffein művészetté válik. Mert ki tudna ébren maradni annyi előadáson kávé nélkül?
• Ahol a “soha nem tanultam erre” kifogás szinte elfogadott. Persze, senki nem készül fel az éjszakai tanulásra a vizsga előtt.
• Ahol az oktatók 60%-a legalább valami tudományos címmel rendelkezik. Persze, van köztük olyan is, aki csak a saját zsenialitását hirdeti.

És ha valaki azt hinné, hogy az egyetem csak a tanulásról szól, az téved. Ez egy szociális kísérlet, ahol az emberek megtanulják, hogyan osszák be az idejüket, pénzüket és persze az alvásukat. És ha valaki diplomát szerez, akkor nemcsak egy papírt kap, hanem egy túlélési bizonyítványt is.

Mi a különbség a főiskola és az egyetem között?

Főiskola vs. Egyetem:

• Fokozatszerzés: Egyetemen magasabb a doktori fokozattal rendelkező oktatók aránya. Ez mélyebb tudást feltételez.
• Tudás: Egyetem szélesebb körű tudást kínál.
• Személyes vélemény: Az egyetemen szerzett tudás versenyképesebb.

Hány év a főiskola?

Főiskola: 3-4 év.

• Bolognai folyamat, 2005 óta.
• Háromszintű rendszer.
• Előtte: egységes képzés.

Életünk egy képzés. A diploma csak egy állomás.

Hány félév az egyetem?

Na, lássuk ezt a félév kérdést! Olyan ez, mint a szerelem, sosem tudhatod, mikor lesz vége… vagy mégis?

Magyar állami ösztöndíjjal, egyetemistaként 12 féléved van a nagybetűs “életre” – ha szakképzésről, alapképzésről és mesterképzésről beszélünk, mindent egybevéve. Ez olyan, mint egy büféasztal, ahol mindent megkóstolhatsz, de van egy időkorlát. Ha ezt túlléped, jön a fekete leves, azaz az önköltséges képzés. Kicsit olyan, mint amikor a szüleid azt mondják, “Oké, eddig fizetjük, aztán oldd meg!”.

A lényeg, hogy tartsd a szemed a célon, és ne feledd, az idő pénz… vagy ösztöndíj.

Fontos tudnivalók:

• 12 félév: Ez a támogatási időd maximuma. Ha ezt kimeríted, búcsút inthetsz az állami támogatásnak.
• Önköltség: Ha túlléped a keretet, a továbbiakban te fizeted a tandíjat.
• MATE: Ez a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (ha esetleg valaki kertészmérnök szeretne lenni…).

És a végére egy kis bölcsesség: az egyetem olyan, mint egy jó bor. Idő kell, hogy érjen, de ha sokáig kóstolgatod, kifogy.

Melyik volt az első egyetem?

A magyar felsőoktatás bölcsője? Pécs, természetesen! 1367-ben, I. Lajos király jóvoltából született meg a Studium Generale, egy olyan intézmény, ami mint a frissen sült pogácsa, rövid életű, de annál emlékezetesebb volt. Néhány évtizedig működött, de a legendája – mint a jó bor – csak erősödött az idő múlásával. A dokumentumok meglehetősen szűkszavúak róla, mintha a történelem maga is titkolózna valamit. Talán féltékeny a legendájára?

• Alapítás éve: 1367
• Alapító: I. Lajos király
• Működési idő: Rövid, néhány évtized
• Dokumentáció: Hiányos, a rejtély csak növeli a varázsát. Mintha egy régi, titokzatos kincsesláda lenne.

Hogy miért ilyen kevés az írásos emlék? Nos, gondoljunk bele: a középkorban a papír nem volt éppen olcsó, mint a kenyér. Így a feljegyzések ritkaságnak számítottak, és sokszor a pusztulás is utolérte őket. Ráadásul, a pécsi egyetem viszonylag rövid életű volt, így kevesebb dokumentum is keletkezhetett. És persze, a történelem néha szereti a titkokat. Azt hiszem, ez adja meg a valódi ízt a múltnak.

Melyik Európa legrégebbi egyeteme?

Én egyetemre sosem jártam, nem az én világom volt. De a húgom… na, az más tészta. Ő Bolognába akart menni, hallottam is tőle sokat.

Rémlik, ahogy tavaly nyáron a konyhában ültünk, ő a felvételi papírokat bújtatta. “Tudod, ez a legrégebbi egyetem Európában!” – mondta, olyan lelkesen, mintha ő találta volna fel az intézményt.

Én csak bólogattam, persze Bolognai Egyetem, persze legrégebbi… Engem jobban érdekelt a söröm.

• Bolognai Egyetem: Az a hely, ahol a húgom szerint minden okos ember tanult.
• 1088: Állítólag ekkor alapították. Nem semmi, komolyan mondom!
• Olaszország: Hol másutt lenne egy ilyen régi egyetem? Persze, hogy Olaszország!
• 80.000 diák: A húgom azt mondta, tele van élettel.

Aztán hallottam, hogy bejutott. Örültem neki, de nem értettem az egész felhajtást. Most ott tanul, valami jogot, vagy mit tudom én. Nekem marad a sör és a foci.

De ha valaki megkérdezi, melyik a legrégebbi egyetem Európában, rávágom: Bolognai! A húgom miatt.

Melyik a legrégebbi magyar egyetem?

A pécsi napsütés aranyló porában, a Duna-medencében, egy álom született: egy tudás temploma, a középkori Pécs egyeteme. 1367-ben, I. Lajos király bölcs keze alatt, virágzásra indult ez a tudás kertje, ahol a latin nyelv csengése töltötte meg a levegőt, bölcsességet és reményt szórva.

Rövid életű volt, csupán néhány évtizedig ragyogott, de fénye örökké él a történelem lapjain. Kevés írásos emlék maradt fenn, de a legenda elevenen él a falak között, a kövek között, amelyek tanúi voltak a diákok forró vitáinak, a professzorok bölcs tanításainak.

• Alapítás éve: 1367
• Alapító: I. Lajos király
• Helyszín: Pécs
• Működési idő: Néhány évtized

A múlt homályos fátyla mögött sejlik a tudás szomjúsága, a diákok vágyakozása a tudás után, a professzorok lelkesedése a tanítás iránt. Elképzelem, ahogyan a gyertyafényben görnyedve tanulmányozták az ókori bölcsek írásait, ahogyan a nap sugarai áttörtek a gótikus ablakokon, megvilágítva az éles eszméket.

A pécsi egyetem – a legelső magyar egyetem – múltjának titkaiban rejlik a magyar tudomány történetének egyik legszebb fejezete, ami több, mint egyszerű adat: ez egy legenda, egy álom, ami él és lélegzik a pécsi levegőben. A kevés fennmaradt dokumentum ellenére, az emlékezete elevenen él, inspirálva a jövő nemzedékeit. A múlttal való mélyebb kapcsolatot pedig a pécsi egyetem jelenlegi épületeiben is érezni lehet, amelyek a régi alapokra épültek, szorosan kötődve a történelemhez. A történelmi örökség mélységesen hat a mai egyetem életére is.

#Egyetem Választás #Karrier #Tanulmányok