Miért jó a mesterképzés?

Miért jó a mesterképzés? Előnyök és munka

A miért jó a mesterképzés téma megismerése segít átlátni a karrierlehetőségeket és a jövőbeni bérelőnyöket. Az alapképzés utáni továbbtanulás megalapozza a szakmai előmenetelt és a versenyképességet. Érdemes feltárni a képzés nyújtotta előnyöket a megfelelő döntés meghozatalához.

Miért éri meg a mesterképzés az alapszak után?

A mesterképzés elvégzése az egyetem után vagy akár évekkel a munkaerőpiacra lépést követően is az egyik legbiztosabb módszer a szakmai szintlépésre. Szorosan kapcsolódik a legtöbb karriertervezési kérdéssel, de a továbbtanulási döntés mindig több tényezőtől, így a választott iparágtól és a személyes ambícióktól is függ. A tapasztalatok alapján a mesterdiploma megszerzése nem csupán elméleti tudást ad, hanem kézzelfogható anyagi és elhelyezkedési előnyöket is biztosít a hazai piacon.

A felsőoktatásban részt vevők körében végzett kutatások szerint a mesterdiplomával rendelkezők több mint 80 százaléka folyamatosan, még a gazdasági válságok vagy piaci átrendeződések időszakában is stabilan foglalkoztatott marad. Ez az arány lényegesen magasabb az alapszakot végzettekhez képest, ami egyértelműen jelzi a magasabb szintű végzettség válságállóságát. Ráadásul nemcsak a munkahely megtartása válik könnyebbé, hanem a kezdő pozíciók elnyerése is felgyorsul. A friss mesterdiplomások átlagosan alig 1,2 hónap alatt találnak maguknak megfelelő állást a munkaerőpiacon.

A képzés ideje alatt ráadásul nem kell lemondani a pénzügyi stabilitásról sem, hiszen a hazai egyetemeken tanulók jelentős része aktívan dolgozik a tanulmányai mellett. A legfrissebb felmérések alapján a gazdaságtudományi képzéseken részt vevő hallgatók 67 százaléka végez rendszeres munkát az egyetemi évek alatt, de a társadalomtudományi területeken is eléri a dolgozók aránya a 60 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a mesterszakos évek nem kieső időt, hanem a meglévő karrier tudatos építését és a szakmai hálózat bővítését jelentik.

A mesterdiploma fizetés terén nyújtott előnyei és a megtérülés

A továbbtanulást fontolgatók egyik legnagyobb dilemmája, hogy a plusz két év befektetett energia és az esetleges önköltséges képzés ára valóban visszahozza-e a ráfordított összeget. A számok magukért beszélnek: a megéri a mesterképzés kérdésére a válasz egyértelmű, hiszen a diploma szinte azonnali bérnövekedést eredményez az alapdiplomához képest. Az átfogó bérpiaci kutatások azt mutatják, hogy Magyarországon egy mesterdiploma megszerzése átlagosan havi 450.000 forintos kereseti előnyt jelenthet a középfokú végzettséghez képest, ami éves szinten milliós különbséget jelent.

Az alapszakos és a mesterszakos bérek közötti különbség különösen a magas hozzáadott értékű ágazatokban látványos. Bizonyos üzleti, informatikai vagy mérnöki területeken a mesterdiplomával rendelkező pályakezdők bruttó kezdő fizetése könnyen elérheti a 890.000 vagy akár a 930.000 forintot is havonta. De az olyan népszerű gazdasági területeken is, mint a pénzügy, a mesterdiplomások havi átlagkeresete eléri a havi 720.000 forintot. Ezek a fizetési szintek átlagosan harmadával haladják meg az alapszakos társaik bérét.

A tandíj megtérülési ideje emiatt meglepően rövid. Egy átlagos gazdaságtudományi vagy informatikai mesterszak önköltséges formában számított díja a diplomázást követő bértöbbletnek köszönhetően alig 10-12 hónap alatt teljes mértékben megtérül. Ha ehhez hozzáadjuk a képzés alatt elérhető vállalati ösztöndíjakat és akadémiai pályázatokat, a pénzügyi mérleg még kedvezőbbé válik.

Hogyan végezhető el a mesterképzés munka mellett?

Sokan azért halogatják a jelentkezést, mert attól tartanak, hogy a heti 40 órás állásuk és a kötelező egyetemi órák teljesen felőrlik a mindennapjaikat. Lássuk be, ez a kihívás nem egyszerű, és nem szabad alábecsülni a terhelést. De a modern felsőoktatási struktúra már teljesen a dolgozó felnőttek igényeire van szabva. A levelező, esti, valamint a rugalmas online vagy hibrid oktatási formák lehetővé teszik, hogy ne kelljen feladni a biztos havi jövedelmet a fejlődésért cserébe.

A levelező tagozatos képzések során az előadásokat és a konzultációkat jellemzően kétheti vagy havi rendszerességgel, péntek délutánonként és szombatonként tömbösítve tartják. Ez a menetrend mindössze néhány szabadnap feláldozását igényli a munkahelyen, amit a legtöbb támogató munkáltató tanulmányi szabadság formájában biztosít is. Az egyetemek ráadásul digitális tananyagokkal, rögzített előadásokkal és online konzultációs lehetőségekkel segítik a távoktatásban részt vevőket, így a felkészülés egyéni időbeosztás szerint, akár az esti órákban is hatékonyan végezhető.

A valódi kulcs azonban nem az egyetemen, hanem a munkahelyi rugalmasságban és a szigorú időmenedzsmentben rejlik. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a félév elején mindent egyszerre akarnak megoldani, majd a vizsgaidőszakban szembesülnek a felhalmozott lemaradással. A sikeres teljesítéshez elengedhetetlen a feladatok heti szintű tervezése és a határok meghúzása. De van egy fontos részlet, amit a legtöbb útmutató kihagy, és amit szinte mindenki elhibáz az első félévben: a túlvállalás - a részleteket és a megoldást a lenti, gyakorlati tapasztalatokat összegző szakaszban fejtem ki.

Melyik képzési formát válaszd a karrieredhez?

Levelező tagozat

Magas - a tananyag jelentős részét egyénileg, otthon kell feldolgozni

Tömbösített órák kéthetente vagy havonta, péntek délután és szombat egész nap

Kiválóan alkalmas heti 40 órás, fix munkaidős, teljes állású pozíciók mellé

Gyakorló szakemberekből álló csoporttársak, erős vállalati kapcsolatok hozhatók létre

Nappali tagozat (Rugalmas egyéni tanrenddel)

Közepes - a rendszeres egyetemi jelenlét folyamatos mederben tartja a haladást

Órák a hétköznapok folyamán elszórtan, de sokszor online vagy esti sávokban is

Részmunkaidő, kötetlen munkaidő vagy egyéni vállalkozás mellett tartható fenn

Közvetlenebb akadémiai jelenlét, egyetemi kutatócsoportok és pályázatok elérése

Péter útja: Karrierváltás és szintlépés a logisztikában

Péter, egy 27 éves budapesti logisztikai koordinátor, úgy érezte, hogy alapszakos diplomájával elért a karrierje plafonjára. Szeretett volna középvezetői pozícióba lépni, de a céges szabályzat ehhez magasabb szintű végzettséget írt elő. Jelentkezett levelező mesterképzésre, de az első hetekben teljesen eluralkodott rajta a pánik a sűrű teendők miatt.

Az első félév közepén Péter elkövetett egy komoly hibát: mind a 40 órás munkájában, mind a vizsgákra való felkészülésben maximális teljesítményt akart nyújtani alvás kárára. Ennek eredményeként a túlhajszoltságtól egy fontos munkahelyi projektben hibázott, és az első két részvizsgája is sikertelen lett, ami miatt majdnem ott hagyta az egészet.

A töréspont után Péter rájött, hogy a merev és tökéletes végrehajtás helyett rugalmasabb, de szigorúbb rendszert kell kialakítania. Leült a felettesével, megállapodott heti 4 óra tanulmányi kedvezményben, az egyetemen pedig a tankönyvek magolása helyett a gyakorlati esetpéldákra és a csoporttársakkal való közös projektmunkákra helyezte a hangsúlyt.

A mesterképzés 2 éve alatt Péter az egyetemi vállalati együttműködések révén közvetlen kapcsolatba került a cégcsoport felsővezetésével. A diploma megszerzése után azonnal kinevezték regionális logisztikai menedzserré, a fizetése bruttó 35 százalékkal emelkedett, és a befektetett tandíj összege kevesebb mint egy év alatt teljes mértékben megtérült.