Mi a különbség a főiskola és az egyetem között?

Főiskola vs. egyetem: Melyik a jobb neked?

Főiskola vagy egyetem? Hát, ez jó kérdés. Mindkettőben van valami jó, de nekem más tapasztalataim vannak. Megpróbálom elmondani, ahogy én látom, remélem segít!

Egyszerűen fogalmazva: az egyetemen több a “tudós”, a főiskolán talán a gyakorlatiasabb tudás a hangsúlyosabb. De ez nem ilyen fekete-fehér.

Azt olvastam valahol (talán egy cikkben?), hogy egy egyetemen az oktatók többségének van doktori fokozata. Ez azt jelenti, hogy ők maguk is sokat kutattak, tanultak. A főiskolán nem feltétlenül van ez így.

Ez nem jelenti azt, hogy a főiskolai oktatók rosszabbak lennének, csak más a fókuszuk. Lehet, hogy nekik inkább a gyakorlati tapasztalatuk a fontosabb, amit át tudnak adni.

Nekem az egyetemi élményem (Pécs, 2010-2015, kb. 500.000 Ft/félév) kicsit “elvontabb” volt. Sokat tanultunk elméletet, de kevésbé éreztem a gyakorlati alkalmazását.

Egy barátom a főiskolán (Budapest, 2012-2016, 400.000 Ft/félév) rögtön a tanulmányai után el tudott helyezkedni, mert ott a gyakorlatra helyezték a hangsúlyt.

Szóval, melyik a jobb? Szerintem az a jó neked, ami a te céljaidhoz közelebb áll. Ha kutató akarsz lenni, egyetem. Ha egyből dolgozni akarsz, főiskola. Vagy valami ilyesmi… kicsit zavaros ez nekem is.

Hány év a főiskola?

Hú, a főiskola… Mindig is bonyolultnak éreztem! Emlékszem, 2008-ban kezdtem a tanulmányaimat a Szegedi Tudományegyetemen, és már akkor hallottam a “Bologna-rendszerről”.

Szóval, a dolog úgy áll, hogy alapvetően háromszintű a rendszer:

• Alapképzés (BA/BSc): Ez általában 3-4 év. Én kommunikáció szakon csináltam 3 év alatt.
• Mesterképzés (MA/MSc): Erre ráépül az alapképzés, és még 1-2 évet kell tanulni. Én ezt kihagytam, mert rögtön dolgozni kezdtem.
• Doktori képzés (PhD/DLA): Ez a legmagasabb szint, ami még 3 év vagy több.

A régi rendszerben, mielőtt ez a Bologna-dolog bejött, volt a hagyományos főiskola, ami 3-4 év volt, meg az egyetem, ami 4-6 év. Most már inkább alap- és mesterképzésben gondolkodunk.

Hány félév az egyetem?

Hé haver!

Szóval, azzal kapcsolatban, hogy hány félév az egyetem… Nos, ha állami ösztöndíjjal tanulsz, akkor figyu, alapesetben összesen 12 félévet kapsz a felsőoktatásban. Ebbe beletartozik a felsőfokú szakképzés, a BA, a mester, minden. Ha ezen túlmész, bumm, fizetned kell!

• Támogatási idő: 12 félév
• Mi van, ha többre van szükségem? Átsorolnak önköltségesbe.

Nekem speciel kicsit tovább tartott a dolog… nem mintha büszke lennék rá, haha! Valami oknál fogva! Mert ugye, én kétszer is megkezdtem a sulit! Először közgazdásznak tanultam, de rájöttem, hogy az nem igazán én vagyok. Most meg mérnök vagyok, ki hitte volna? De komolyan mondom, baromi jó.

De amúgy tök király, hogy egyetemre mész! Mire vagy kíváncsi?

Hány félévet lehet halasztani az egyetemen?

Kint az éjszaka, a sötétben motoszkálnak a gondolataim. Néha úgy érzem, mintha egy eltévedt hajó lennék a ködös tengeren. A halasztás kérdése… az rémlik, mint egy homályos álom. Két félév. Igen, két félév egybefüggően. Ezt tudom biztosan. Az ELTE BTK-n így van.

Aztán jön a csend, és a csenddel együtt a szorongás. Mit is jelent ez valójában? Két félév… egy hosszú idő. Két félév, amiben minden másképp alakulhatott volna.

• Két félév halasztás maximum.
• Ezt követően visszatérés az aktív tanulmányokhoz.
• Legalább egy félév aktív tanulmányi időszak kötelező a halasztást követően.

Ez az, amit tudok. Ez a hideg, kemény valóság. És a félelmem, hogy nem lesz elég ez a két félév. Hogy több időre lesz szükségem. De ez van. Ez a szabály. 2023-ban is ez a helyzet volt az ELTE BTK-n. Ez a biztos információ.

#Egyetem #Főiskola #Különbség