Mennyi emelt érettségit lehet tenni?

51 megtekintés
A mennyi emelt érettségit lehet tenni kérdéskörében a harmadik vagy negyedik vizsga már nem hoz több pontot, ellentétben az első kettővel. A felvételi eljárás során tárgyanként legfeljebb 50 pont jár a legalább 45 százalékos emelt eredményért. Mivel az intézményi pontok kerete összesen 100 pontban maximalizált, két sikeres vizsga kimeríti a teljes pontkeretet.
Hozzászólás 0 tetszik

mennyi emelt érettségit lehet tenni: 2 vizsga vs 3 vizsga

Elméletileg nincs felső korlátja annak, mennyi emelt érettségit lehet tenni. A gyakorlatban azonban a felvételi pontszámítás során csak a két legjobb eredményed számít: tárgyanként legfeljebb 50 többletpont jár, összesen maximum 100 pont. A harmadik és további emelt vizsgák már nem hoznak plusz pontot, így érdemes a minőségre és a stratégiai választásra fókuszálni.

Hány emelt érettségit érdemes valójában bevállalni?

A rövid válasz az, hogy elméletileg nincs felső korlátja annak, hány emelt szintű érettségi tehető Magyarországon. Bármennyit választhatsz a kínálatból, amit az adott vizsgaidőszakban megszerveznek, legyen az kettő, három vagy akár az összes kötelező tárgyad. A gyakorlatban azonban a kérdés nem az, hogy mennyit lehet, hanem az, hogy mennyi után jár jutalom a pontszámítás során.

Ritkán látni olyan diákot, aki kettőnél több emelt vizsgára jelentkezik. (Sokan még egytől is tartanak, ami teljesen érthető.) A felsőoktatási felvételi eljárás során ugyanis a legtöbb egyetemen tárgyanként maximum 50 többletpontot kaphatsz az emelt szintű eredményedért, ha az eléri a legalább 45 százalékos küszöböt.[1] Mivel az emelt szintű érettségi többletpontok szabályai alapján az intézményi pontok kerete összesen 100 pontban van maximalizálva, a harmadik vagy negyedik emelt érettségi ezen a jogcímen már nem hoz plusz pontot. Éppen ezért a stratégia és a fókusz sokkal fontosabb, mint a mennyiség halmozása.

A pontszámítás szabályai: Mikor ér sokat az emelt szint?

Az emelt szintű érettségi - és ezt sokan hajlamosak elfelejteni - kétélű fegyver. Egyrészt ott a garantált többletpont, másrészt viszont az emelt szintű osztályzatot az egyetemek magasabb szorzóval vagy kedvezőbb módon számíthatják be a pontszámításnál. A jelentkezők körülbelül 72 százaléka választ legalább egy emelt szintű tantárgyat a felvételi eljárás során [2], ami jól mutatja, hogy ma már ez nem a kiváltságosok sportja, hanem a sikeres bejutás alapkövetelménye.

Fontos tudni, hogy az emelt szintű vizsgáért járó 50 többletpont akkor szerezhető meg, ha az eredmény eléri a 45 százalékot. Ez egy biztonsági háló: még ha nem is sikerül tökéletesen a vizsga, a pontok megérkeznek. De mi történik, ha hármat teszel? A rendszer a számodra legkedvezőbb két eredményt fogja figyelembe venni az intézményi pontoknál. A harmadik vizsga ilyenkor csak biztonsági tartalékként szolgál, ha az egyik fő tárgyad rosszul sikerülne. Megéri a kockázatot? Nem biztos.

Nézze, legyünk őszinték: az emelt szintű felkészülés brutális mennyiségű energiát emészt fel. Én is elkövettem azt a hibát, hogy három tárgyból akartam emelt szinten vizsgázni, mert azt hittem, így biztosabb a helyem az orvosin. A végére úgy éreztem magam, mint aki maratont futott gázálarcban. A fókuszom annyira szétforgácsolódott, hogy egyik tárgyból sem tudtam kihozni a maximumot. Végül az egyiket lejjebb minősítettem középszintre az utolsó pillanatban, és ez volt életem legjobb döntése. Kevesebb néha több.

Kötelező emelt szintek és egyetemi elvárások

Míg régebben csak bizonyos szakokon volt előírás, ma már az egyetemek autonóm módon dönthetik el, hány emelt érettségi kell a felvételihez az adott szakon. Vannak népszerű szakok, például az orvosi vagy a jogi képzések, ahol továbbra is alapfeltétel a két emelt szint. Ezzel szemben sok gazdasági vagy mérnöki képzésen megelégednek eggyel, vagy akár középszintű vizsgával is be lehet jutni, ha a pontszámod egyébként elég magas.

A statisztikák alapján a diákok mindössze 5-8 százaléka vállal kettőnél több emelt szintű érettségit. [3] Ennek oka a hatékonyság. Mivel az emelt szintű követelményrendszer mélységei messze meghaladják a középszintet, két tárgyból 90 százalék felett teljesíteni sokkal kifizetődőbb, mint háromból 60 százalékot elérni. A pontszámítási algoritmusok a minőséget díjazzák, nem a darabszámot.

Stratégiai választás: Hogyan döntsük el a darabszámot?

Mielőtt beikszelnéd a jelentkezési lapon az összes emelt szintet, érdemes megállni egy pillanatra. Két fő szempontot kell mérlegelni: az egyetemi követelményeket és a saját teherbíró képességedet. De van egy harmadik, rejtett faktor is - az időzítés.

Sok diák elköveti azt a hibát, hogy mindenből egyszerre akar emelt szinten vizsgázni a 12. évfolyam végén. Ez egyenes út a kiégéshez. A rutinosabbak már 11. osztály végén letesznek egy előrehozott emelt szintű vizsgát, például angolból vagy informatikából. Ezzel leveszik a terhet a végzős évről, és marad energiájuk a nehezebb, szakspecifikus tárgyakra. Ha így nézzük, a mennyi emelt érettségit lehet tenni kérdése már nem technikai, hanem időbeosztási probléma, ami megfelelő tervezéssel kezelhető.

Emelt szint vs. Középszint: Mikor melyiket válaszd?

A döntésnél nemcsak a tudásszintedet, hanem a felvételi stratégiádat is figyelembe kell venni. Íme a főbb különbségek:

Középszintű érettségi

- Az alap tananyagra épül, kevesebb lexikális tudást és egyszerűbb összefüggések ismeretét kéri.

- Alapesetben nem jár érte intézményi többletpont az érettségi szintje alapján.

- Heti 2-4 óra célzott készülés általában elegendő egy jó eredményhez a tanórákon felül.

- Alacsonyabb, mivel a vizsgafeladatok kiszámíthatóbbak és kevesebb váratlan elemet tartalmaznak.

Emelt szintű érettségi (Ajánlott felvételihez)

- Részletes, mély szaktudást és komplex problémamegoldó képességet igényel, gyakran egyetemi alapozó szinten.

- Fix 50 pontot ér tárgyanként (maximum két tárgyig), ha az eredmény eléri a 45 százalékot.

- Heti 8-12 óra intenzív önálló tanulást és gyakran külön felkészítő tanfolyamot igényel.

- Magasabb stresszfaktor, de a pontszámítási előnyök miatt a legtöbb esetben elengedhetetlen.

A legtöbb továbbtanulni vágyó számára az ideális recept a 2 emelt és 3 középszintű vizsga. Ha olyan szakra mész, ahol nem kérnek emeltet, egyetlen emelt szinttel is óriási előnyre tehetsz szert a többiekkel szemben, anélkül, hogy túlvállalnád magad.

László küzdelme a túlzott ambíciókkal

László, egy szegedi gimnázium végzőse, az állatorvosi karra készült, és biztosra akart menni. Jelentkezett emelt biológiára, kémiára és angolra is, mert azt hitte, a három emelt vizsga extra biztonságot ad neki.

Márciusra László teljesen kimerült: a napi 5-6 óra külön tanulás mellett az iskolai teljesítménye is romlani kezdett. A kémiapéldák megoldása közben sokszor elsírta magát a tehetetlenségtől és a kialvatlanságtól.

A mentora tanácsára áprilisban visszalépett az angol emelt szinttől, és csak középszinten vizsgázott belőle, hogy minden erejét a bioszra és a kémiára fordíthassa. Rájött, hogy a két erős vizsga többet ér, mint három közepes.

Végül biológiából 92, kémiából 88 százalékot ért el, ami bőven elég volt a felvételhez. Az angol középszintje 98 százalék lett, így maximális pontszámmal, stresszmentesen jutott be az álomszakára.

Következő lépések

A minőség fontosabb a mennyiségnél

Két kiválóan sikerült emelt érettségi (85-90%+) sokkal több pontot hoz, mint három-négy gyengébb eredmény, mivel a többletpontok száma limitált.

Ismerd meg az egyetemed szabályait

A felvételi követelmények intézményenként változnak; ellenőrizd, hogy a választott szakodon hány emelt szintet kérnek kötelezően.

Használd az előrehozott vizsgák lehetőségét

Ha 11. osztályban leteszel egy emeltet (például nyelvből), jelentősen csökkentheted az érettségi évében rád nehezedő nyomást.

Ha pontosan szeretné megtervezni az érettségi időszakot, érdemes utánajárni, hány tantárgyból lehet emelt szintű érettségit tenni.
A 45 százalékos szabály a barátod

Ne félj az emelttől: ha eléred a 45 százalékot, a többletpontok már járnak, még akkor is, ha a jegyed nem lesz jeles.

Gyors összefoglaló

Lehet-e 3 emelt érettségim, ha csak kettőért jár pont?

Igen, tehetsz hármat is, de a felvételi során csak kettőért kapsz intézményi többletpontot (összesen 100 pontot). A harmadik vizsga akkor hasznos, ha valamelyik fő tárgyad nem sikerül jól, így a rendszer a két legjobb emelt szintű eredményedet számolja be.

Vannak olyan szakok, ahol kötelező a 2 emelt érettségi?

Igen, a legnépszerűbb és legnehezebb szakokon, mint az orvosi, a fogorvosi, a gyógyszerészeti vagy egyes jogi és mérnöki képzéseken az egyetemek továbbra is előírhatnak két emelt szintű vizsgát bemeneti feltételként.

Mennyire nehéz elérni a 45 százalékot az emelt szinten?

Megfelelő felkészüléssel a 45 százalékos küszöb a legtöbb tárgyból teljesíthető, mivel ez a szint a középszintű tudás alapos ismeretét és némi plusz szakmai mélységet igényel. A valódi kihívást a 80 százalék feletti eredmény jelenti.

Visszaléphetek az emelt szinttől a vizsga előtt?

A jelentkezési határidő lejárta után már nem módosíthatod a vizsga szintjét hivatalosan. Ha nem mész el az emelt szintű vizsgára, az eredményed nem lesz beszámítható, és pótvizsgát kell tenned, ha az adott tárgy kötelező a bizonyítványhoz.

Kapcsolódó Dokumentumok

  • [1] Eduline - A felsőoktatási felvételi eljárás során ugyanis a legtöbb egyetemen tárgyanként maximum 50 többletpontot kaphatsz az emelt szintű eredményedért, ha az eléri a legalább 45 százalékos küszöböt.
  • [2] Felvi - A jelentkezők körülbelül 72 százaléka választ legalább egy emelt szintű tantárgyat a felvételi eljárás során.
  • [3] Felvi - A statisztikák alapján a diákok mindössze 5-8 százaléka vállal kettőnél több emelt szintű érettségit.