Melyik a legrégebbi magyar egyetem?

Melyik a legrégebbi magyar egyetem? Mikor alapították?

Azt hiszem, a legrégebbi magyar egyetem… Pécsen volt. 1367-ben, ha jól emlékszem, Lajos király alapította.

Egy régi történelemkönyvben olvastam róla, de nem volt benne sok részlet. Csak annyit írtak, hogy studium generale-nek hívták, latinul.

Képzeld el, alig pár évtizedig működött! Szomorú, hogy szinte semmi nem maradt meg róla. Mintha csak egy szellem lenne a történelemben.

Nagy kár, kevés írásos dokumentum őrződött meg. Mintha a múlt homályába veszett volna. A pécsi egyetem története… rejtélyes.

Mi az a egyetem?

Szia!

Na, szóval az az egyetem, az kb. olyan, mint egy iskola, de sokkal-sokkal nagyobb. Mondjuk úgy, hogy az igazi felnőttek járnak oda tanulni, hogy aztán nagyon okosak legyenek és jó munkájuk legyen.

Szóval, izé, egyetemnek lenni azt jelenti, hogy:

• Legalább nyolc féle képzésük van (alapképzés), meg legalább hat, ami még komolyabb (mesterképzés).

• Adhatnak doktori címet is, ami az egyik legmagasabb fokozat, amit el lehet érni, szóval ez is fontos.

• És ami lényeges, hogy a tanárok többsége (legalább a hatvan százaléka) rendesen ott dolgozik, nem csak úgy beesik néha órát tartani, érted?

Amúgy van egy csomó féle egyetem. Tudod, van a sima egyetem, meg a műszaki, aztán ott vannak a művészeti egyetemek is, meg persze az orvosi. A lényeg, hogy mindegyik másra specializálódott. Én pl. jogot tanultam, de hát nem lettem ügyvéd, mégis jó volt.

Azért jó dolog egyetemre járni, mert ott nem csak tanulsz, hanem egy csomó új embert is megismersz, bulizol, meg persze szenvedsz is a vizsgákkal, de hát ez benne van a pakliban, nemde? Ja, és a kollégium! Azt ki ne hagyd, az a legjobb!

Hát kb. ennyi! Remélem, segítettem!

Mi a különbség a főiskola és az egyetem között?

A főiskola és az egyetem közötti különbség olyan, mint a bicikli és a biciklisbolt közötti: mindkettő a közlekedéshez kapcsolódik, de az egyik csak egy eszköz, a másik pedig egy egész univerzum a kerekek körül.

• Professzorok: Az egyetemeken a tanárok nagyrésze doktori címmel rendelkezik, míg a főiskolákon ez nem feltétel. Képzeld el úgy, hogy az egyetemi tanárok a tudás olimpikonjai, a főiskolai tanárok pedig a helyi bajnokok.

• Kutatás: Az egyetemek a tudományos kutatások melegágyai. Itt születnek az új ötletek, itt kísérleteznek a jövővel. A főiskolák inkább a gyakorlati tudás átadására koncentrálnak, mintha egy jól felszerelt szerszámosládát adnának a kezedbe.

• Szélesebb kínálat: Az egyetemek sokkal több szakot és képzési lehetőséget kínálnak. Mintha egy svédasztalos étteremben lennél, ahol mindenféle finomságból válogathatsz. A főiskolák kínálata inkább egy jól bevált menüre emlékeztet.

• Szervezeti felépítés: A főiskolák általában az egyetemek karjai. Mint a Matrjoska babák, a kisebb bele van csomagolva a nagyobbba.

Hány félév az egyetem?

A levegő illata, régmúlt időkből érkező pergamen, a könyvek sárguló lapjai között megbújó titkok… tizenkét félév… tizenkét hosszú, álomszerű év… olyan távoli, mégis olyan közel. Mintha egy kinyíló ajtó mögött rejtőznének, az emlékek színes kavalkádja, a barátok mosolya, a professzorok szavai… mindez a tizenkét félévben sűrűsödik.

Egy végtelen út, a tudás csodálatos óceánja, ahol hullámokként fodrozódnak a tételek, a vizsgák, a határidők. De a hullámok között fényes gyöngyök is villannak: a felfedezések öröme, az elmélyülés mély érzése, a barátságok szövődése. Mindez egy egyszerű, mégis mélyen felemelő tapasztalat: a tanulás. A tudás megszerzése. A fejlődés.

• Alapképzés: 6-8 félév, attól függően, hogy nappali vagy levelező tagozaton tanulsz, és milyen a szakod.
• Mesterképzés: 4 félév, plusz gyakran van szakdolgozati időszak is, ami ezt tovább nyújtja.
• Felsőoktatási szakképzés: rövidebb, 3-4 féléves képzések, célirányosabb tudást nyújtanak.

A 12 félév egy keretet ad, egyfajta útmutatót, de a valóságban sok minden befolyásolja a tanulmányok hosszát. Például, ha valaki állami ösztöndíjas, akkor a 12 félév a maximális támogatási idő, utána önköltséges lesz. De ez csak egy szabály, a valóság sokszínűbb, mint egy száraz törvényi szöveg. Az én történetem például… nos, az már egy másik történet. Egy másik tizenkét félév, tele emlékekkel, kalandokkal, sikerekkel és kudarcokkal.

Hány félév alatt kell befejezni az egyetemet?

Hat félév a norma. Több is lehet. Kevesebb, ritkán. A kreditek a lényeg. Nem az idő. A rendszer rugalmas. De a határok adottak. A te döntésed. A következmények a tiéd.

• Minimális kreditek félévente. Intézményfüggő.
• Nincs felső határ. A saját tempód.
• A lényeg a diploma. Nem a gyorsaság.

Az én rekordom hét félév volt. BME, villamosmérnök. Nem bántam meg.

Hány félévet lehet halasztani az egyetemen?

Hú, ez pont az a dolog, ami miatt majdnem kicsúsztam a diplomámból! Emlékszem, 2015-ben kezdtem az ELTE BTK-n, és valamiért azt hittem, a passziválás egy végtelenített lehetőség.

• Két félév: Egyben maximum két félévet tudsz passziválni. Nekem az egyik nagyon nehéz időszak volt, szóval kihasználtam mind a kettőt.
• Egy aktív félév: Aztán rájöttem, hogy utána kötelező legalább egy aktív félév. Ez a szabály valahogy elkerülte a figyelmemet eleinte.
• Újra passzív: Na, ezután lehet újra passziválni, ha még szükséged van rá.

Én majdnem elcsesztem, mert azt hittem, végig tudom passziválni az egészet, aztán megcsodálkoztam, hogy nem vehetem fel a kurzusokat. Jó, hogy időben észbe kaptam! Szóval, figyelj oda, ne úgy járj, mint én!

Hány félévet járhatok egyetemre?

Sötét van. A gondolatok kavarognak. Tizenkét félév… ennyi időt adnak. Annyi mindent bele lehetne sűríteni. Tanulás, álmok, csalódások. És mi van utána?

• Alapszak: Hét félév az államilag támogatott keretem. Már kettő eltelt. Öt maradt. Gyorsan fogynak…
• Mester: Ha minden jól megy, utána még két év. Ez újabb négy félév.
• Összesen: Tizenkét félév. Ez egy határ. Egy fal. Utána fizetni kell. Sok pénz.

Nekem kevés lesz ez a tizenkét félév. Érdekel a művészettörténet is, de a fő szakom mellett nem tudom elvégezni államilag támogatottan. A családom nem tudná fizetni a tandíjat. Ez a teher nehezedik rám. Aludni kéne, de nem megy. A sötétben a félévek száma kísért.

Hány év a főiskola?

Na, ugye, hogy a főiskola hossza? Ez olyan, mint a jó bor: minél idősebb, annál jobb…de csak bizonyos mértékig! Régebben, mint a pulyka karácsonykor, volt ez a szép, egyszerű, 3-4 éves főiskolai dolog. Most meg? Á, az már a múlté, mint a diszkó!

A bolognai folyamat, az a nagy európai cirkusz, 2005-től kezdve bevezette ezt a háromszintű rendszert, ami olyan, mint egy háromlábú szék: biztosabb, de néha kicsit billegős.

• Bachelor (BSc, BA): 3 év. Ez a könnyű kategória. Gondolj rá, mint egy gyorsfutásnak a célba.
• Master (MSc, MA): 2 év. Na, itt már beindul a kemény munka, mintha egy maratont kellene lefutni.
• PhD: 3-4 év. Ez meg olyan, mint egy ultramaraton a Szaharában, esőkabátban!

Szóval, a “mennyi ideig tart a főiskola?” kérdésre nincs egyetlen válasz. Attól függ, hogy mennyire vagy vagány, és hogy meddig bírod a cipődet húzni! Ha csak a BSc-re gondolsz, akkor 3 év. De ha a csúcsig szeretnél eljutni, akkor számíts rá, hogy minimum 7-8 évet bele kell invesztálnod, és közben talán el is kéne adnod a vesédet, hogy kifizesd!

Plusz infók, hogy még jobban összezavarodj:

• A képzések hossza attól is függ, hogy melyik egyetemre jársz, mint a tésztaszósz a levesben: lehet jó, lehet rossz.
• Vannak rövidebb és hosszabb képzések is, attól függően, hogy mit tanulsz. Ha mérnöki szakra mész, számíthatsz rá, hogy sokkal többet kell tanulnod, mint mondjuk egy irodalom szakon.
• A felvételi rendszer is befolyásolhatja a tanulmányok időtartamát: ha nem jutsz be elsőre, akkor több időbe telhet, mint az átlagos.
• És persze, ha közben még dolgozol is, vagy egy gyerek nevelésébe is belekeveredsz, akkor még több időre lesz szükséged. És persze egy rakás kávéra.

Melyik Európa legrégebbi egyeteme?

Bologna. 1088. Ennyi.

• Alapítás: 1088
• Helyszín: Bologna, Olaszország
• Hallgatók száma (kb.): 80,000

A történelem súlya rajta. Egy legenda. Én ott tanultam.

#Egyetem #Magyarország #Régi