Mikor kell arányosítani a betegszabadságot?

1 napja 65 megtekintés

Amikor kell arányosítani a betegszabadságot kérdésre a válasz az, hogy teljes naptári év esetén évi 15 munkanap betegszabadság jár a Munka Törvénykönyve alapján. Ez a keret biztosított a keresőképtelenség idejére, amelyre a távolléti díj hetven százaléka illeti meg a dolgozót. Egész évben ugyanasnál a cégnél dolgozó személy ezzel nem kalkulál.

Hozzászólás 0 tetszik

Talán ezt is meg szeretnéd kérdezni?Több

Mikor kell arányosítani a betegszabadságot: 15 nap

Ismerje meg a betegszabadság szabályait, hogy elkerülje a tévedéseket és pontosan tiszta legyen a jogosultsága. A megfelelő tájékozódás biztosítja a dolgozók jogainak pontos követését a mikor kell arányosítani a betegszabadságot kérdéskörében.

Mikor kell arányosítani a betegszabadságot a munkaviszonyban?

A betegszabadságot év közben kezdődő vagy év közben megszűnő munkaviszony esetén is arányosan kell kiszámítani,^[1] míg a teljes évre járó keret más szabályok szerint alakul. Nem minden helyzetben kell tehát számolgatni, és a szabályok pontos ismerete sok félreértést elkerülhet a munkavállalók és a munkáltatók körében egyaránt. Érdemes tiszta vizet önteni a pohárba ezzel kapcsolatban, mert a gyakorlatban sokan összekeverik az év közbeni kezdést az év közbeni megszűnéssel.

Az alaphelyzet és a teljes évre járó napok

Teljes naptári év esetén minden munkavállalónak évi 15 munkanap betegszabadság jár a Munka Törvénykönyve alapján.^[3] Ezt a keretet a munkáltató biztosítja a keresőképtelenség idejére, amelyre a távolléti díj hetven százaléka illeti meg a dolgozót. Ha valaki egész évben ugyanasnál a cégnél dolgozik, ezzel a számmal nem kell különösebb módon kalkulálnia.

Év közben kezdődő munkaviszony szabályai

Ha a munkaviszony nem január 1-jén jön létre, hanem év közben, a 15 napos alapot az év fennmaradó naptári napjaihoz kell igazítani. A számítás során a munkaviszony kezdő napjától december 31-ig terjedő időszakot vetítjük össze az év összes napjával. Ebből adódóan a jogosultság napja egész számra kerekítve alakul ki, ami kevesebb lesz a teljes éves keretnél.

Mi a helyzet év közben megszűnő munkaviszony esetén?

Ha a munkaviszony január 1-jén már fennállt, de év közben szűnik meg, az arányosítást el kell végezni a jogosultság terhére. A dolgozónak ilyenkor a ténylegesen letöltött idővel arányos nap jár, függetlenül attól, hogy a munkaviszony az év melyik hónapjában ér véget. Ez egy olyan részlet, amivel kapcsolatban rengeteg a tévhit a munkahelyeken. ^[2]

Természetesen sokan azt hiszik, hogy ha szeptemberben mondanak fel, akkor a betegszabadságot is csak kilenc hónapra arányosan vehetik igénybe. Nem így van. Ha év elejétől a tiéd volt az állás, a teljes keret megillet, és a már kiadott vagy felhasznált napokat sem kell visszamenőleg arányosítani vagy visszavonni.

Gyakori tévhitek a betegszabadság számítása körül

A szabadsággal ellentétben a betegszabadság arányosítása év közbeni munkaviszony esetében a jogalkotó szigorúbb és egyben egyszerűbb logikát követett a megszűnést illetően. Sok munkavállaló attól tart, hogy ha év közben vált munkahelyet, a korábbi cégnél elhasznált betegszabadság napjait át kell vinnie vagy az új helyen levonják. Az új munkáltatónál a számítást kizárólag az új munkaviszony időtartamára eső napok határozzák meg.

A betegszabadság arányosításának összehasonlítása

A munkaviszony időbeni tartama alapvetően meghatározza a betegszabadság mértékét, de a kezdés és a megszűnés teljesen eltérő szabályok alá esik.

Év közben kezdődő munkaviszony

Az év fennmaradó naptári napjaira arányosan kell kiszámítani a 15 napos keretet.
A jogalkotói igazságosság biztosítása az év közepén belépő munkavállalók számára.
A teljes 15 napnál kevesebb munkanap jár a naptári évből hátralévő időarányosan.

Év közben megszűnő munkaviszony

Nincs szükség arányosításra, ha a munkaviszony január 1-jén már érvényben volt.
A már megkezdett naptári évben szerzett jogosultságok védelme a dolgozó számára.
A teljes 15 munkanap rendelkezésre áll az év során a kilépésig.

Látható, hogy míg a belépésnél szigorúan arányosítani kell a naptári napok alapján, a kilépésnél a jogszabály védi a munkavállalót, és nem veszi el a már biztosított napokat.

Ha további kérdései merültek fel, olvassa el ezt: Mikor jár a betegszabadság?

Péter esete az év közbeni váltással

Péter április 1-jén kezdett új munkaviszonyt egy budapesti logisztikai cégnél, miután az előző helyét március végén elhagyta.

Kicsit aggódott, hogy az év hátralévő részére mennyi betegszabadság illeti meg, mert hallott az arányosítás szabályáról.

A HR-es elmagyarázta neki, hogy mivel április elsejétől indult a viszony, a 15 napot az év utolsó kilenc hónapjára kell átszámolni.

Így Péter 11 munkanap betegszabadsággal gazdálkodhatott az év hátralévő részében, ami teljesen elegendőnek bizonyult a számára.

Zárás és fő pontok

Csak év közbeni kezdésnél van arányosítás

Ha a munkaviszony év közben indul, a 15 napos keretet a fennmaradó naptári napok arányában csökkenteni kell.

Év közbeni megszűnésnél teljes év jár

Ha január 1-jén már dolgoztál a cégnél, a kilépés évében a teljes 15 munkanap megillet, nincs arányos elvonás.

Különleges esetek

Jár-e a teljes betegszabadság, ha év közben szűnik meg a munkaviszonyom?

Igen, ha a munkaviszonyod január 1-jén már fennállt, a megszűnés időpontjától függetlenül a teljes 15 munkanap megillet, és semmit nem kell arányosan visszamenőleg elszámolni.

Hogyan kell kiszámítani a betegszabadságot év közbeni kezdésnél?

A számítás alapja a 15 munkanap, amelyet a munkaviszony kezdő napjától december 31-ig terjedő naptári napok arányában határozunk meg az év összes napjához viszonyítva.

El kell-e számolni a már felhasznált betegszabadságot év közbeni kilépéskor?

Nem, a már kiadott vagy felhasznált betegszabadsági napokat év közbeni megszűnés esetén nem kell visszamenőleg arányosítani vagy a munkavállalótól visszakövetelni.