Mit vonnak le a munkavállaló bruttó béréből?

Bruttó bérlevonások 2026: SZJA, TB, kedvezmény, letiltás

2026-ban a bruttó bérből a 15% személyi jövedelemadót (SZJA) és a 18,5% társadalombiztosítási (TB) járulékot vonják le kötelezően. Ezek együtt a bruttó bér 33,5%-át teszik ki. Emellett adókedvezmények (pl. családi adókedvezmény) csökkenthetik a levonásokat, míg végrehajtási letiltás esetén a nettó bér további részét is elvonhatják a szabályok szerint.

Milyen kötelező levonások vannak a bruttó bérből 2026-ban?

A munkavállaló bruttó béréből 2026-ban két fő kötelező levonás történik: a személyi jövedelemadó (SZJA) és a társadalombiztosítási (TB) járulék. Kedvezmények nélkül ez a két tétel együttesen a bruttó bér 33,5%-át teszi ki, ami azt jelenti, hogy a munkavállaló a bruttó bére 66,5%-át kapja kézhez nettó bérként.

Ez a levonás a munkáltató által automatikusan történik, így a munkavállaló már a nettó összeget kapja meg a bankszámlájára. Fontos különbséget tenni a munkavállalót terhelő levonások és a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) között, ami a bruttó béren felüli teher, és nem csökkenti a munkavállaló által kézhez kapott összeget(citation:1)(citation:4).

Személyi jövedelemadó (SZJA) 2026-ban

A személyi jövedelemadó mértéke 2026-ban is változatlanul 15%. Ez egykulcsos adó, ami azt jelenti, hogy a jövedelem nagyságától függetlenül mindenki a bruttó bére 15%-át fizeti be adóként. Az SZJA-t a munkáltató vonja le közvetlenül a bérből, így a munkavállalónak nincs külön teendője az adó megfizetésével kapcsolatban(citation:3)(citation:5).

Társadalombiztosítási (TB) járulék 2026-ban

A TB-járulék 2026-ban is a bruttó bér 18,5%-a. Ez a járulék három részből tevődik össze: 10% nyugdíjjárulék, 7% egészségbiztosítási járulék (amely 4% pénzbeli és 3% természetbeni ellátásra megy), valamint 1,5% munkaerő-piaci járulék. Ennek a járuléknak a befizetése jogosít az állami egészségügyi ellátásokra, a nyugdíjra, valamint a táppénzre és a családi támogatásokra(citation:1)(citation:4).

Mennyi a nettó bér 2026-ban? Számítási példák

A nettó bér kiszámításához a bruttó bérből bruttó bérből le kell vonni a 15% SZJA-t és a 18,5% TB-járulékot. Egy egyszerű példán keresztül: 400 000 Ft bruttó bér esetén a fizetendő SZJA 60 000 Ft, a TB-járulék pedig 74 000 Ft, így a nettó bér 266 000 Ft. Ez azt jelenti, hogy 1000 Ft bruttó bérből 665 Ft marad a munkavállalónál(citation:5).

A 2026-os minimálbér és garantált bérminimum is meghatározza az alsó határokat. A minimálbér bruttó 322 800 Ft, amelyből a nettó 214 662 Ft. A garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) bruttó 373 200 Ft, nettója pedig 248 178 Ft. Ezek az összegek a kötelezően kifizetendő legkisebb béreket jelentik teljes munkaidős foglalkoztatás esetén(citation:7).

Milyen adókedvezmények csökkenthetik a levonásokat?

A munkavállalók különböző adókedvezményekkel csökkenthetik a bérükből levont összegeket. A legjelentősebb a családi adókedvezmény: egy gyermek után havi 20 000 Ft, két gyermek után gyermekenként 40 000 Ft, három vagy több gyermek után gyermekenként 66 000 Ft adókedvezmény vehető igénybe.^[10] Fontos, hogy ezt a kedvezményt nemcsak az SZJA-ból, hanem a TB-járulékból is lehet érvényesíteni(citation:3)(citation:5).

2026-tól újabb kedvezmény lépett életbe: a 40 év alatti, kétgyermekes anyák teljes SZJA-mentességet kapnak a munkával szerzett jövedelmük után. Ez a kedvezmény 2027-től az 50 év alatti, 2028-tól a 60 év alatti, majd 2029-től valamennyi kétgyermekes édesanyára kiterjed. Továbbra is él a 25 év alattiak SZJA-mentessége, valamint a három vagy több gyermeket nevelő anyák teljes adómentessége(citation:3).

Fizetésletiltás 2026-ban: mennyit vonhatnak le a nettó bérből?

A fizetésletiltás szabályai 2026-ban is a nettó bérhez igazodnak. Általános esetben a nettó bér legfeljebb 33%-a vonható le, kivételes esetekben (tartásdíj, jogalap nélkül felvett bér, vagy több letiltás együttes fennállása esetén) ez az arány 50%-ra emelkedhet. A letiltás alapja ^[8] mindig a nettó bér, amely a kötelező adók és járulékok levonása után fennmaradó összeg(citation:6)(citation:8).

A törvény védi a nettó bér egy részét: a minimálbér nettó összegének 60%-a nem vonható le. 2026-ban ez a védett összeg 128 797 Ft. Ez azt jelenti, hogy ennyi pénznek mindenképpen a munkavállalónál kell maradnia havonta, függetlenül a letiltásoktól. Ezen felül a 200 000 Ft feletti nettó bérrész korlátozás nélkül végrehajtható, vagyis a magasabb jövedelműeknél a letiltás mértéke akár a teljes 200 000 Ft feletti részt is érintheti(citation:6)(citation:9).

2025 júliusa óta fontos változás, hogy a családi adókedvezmény összege mentes a letiltás alól. Ez azt jelenti, hogy a nettó bérben a családi kedvezmény miatt keletkező többletet a munkavállaló teljes egészében megkapja, az nem vonható el a végrehajtás során. Ez a mentesség azokra az eljárásokra vonatkozik, amelyek 2025. július 1-je után indultak(citation:9).

Gyakran összekevert tételek: munkáltatói terhek vs. munkavállalói levonások

Sokan összetévesztik a munkavállalót terhelő levonásokat a munkáltató által fizetendő közterhekkel. A munkáltató a bruttó bér kifizetésén felül 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) fizet. Ez a teher nem csökkenti a munkavállaló bruttó bérét, hanem a munkáltató teljes bérköltségét növeli. Például egy 400 000 Ft bruttó bér esetén a munkáltató teljes költsége 452 000 Ft, mivel a szocho további 52 000 Ft-ot tesz ki(citation:4)(citation:5).

A munkavállaló nettó bérének meghatározásakor tehát csak a 15% SZJA és a 18,5% TB-járulék számít. A szocho, a szakképzési hozzájárulás (amit 2022 óta nem kell fizetni), valamint a cafeteria és más juttatások adózása már más elbírálás alá esnek, és nem vonódnak le közvetlenül a havi bruttó bérből(citation:1).

Mit kell tudni a munkáltatói előleg levonásáról?

A munkáltatói előleg nem kötelező levonás, hanem a munkavállaló és a munkáltató közötti megállapodáson alapul. A munkavállaló kérheti, hogy a munkáltató előleget adjon a következő havi béréből, amelyet a későbbi bérkifizetésekből vonnak le. Ennek mértékére nincs törvényi korlát, amennyiben a munkavállaló önkéntesen hozzájárul, és a levonás nem sérti a letiltásokra vonatkozó védelmi szabályokat (azaz a nettó bérből a kötelező letiltások és az előleg levonása után is meg kell maradnia a védett összegnek)(citation:8).

Összehasonlítás: Általános munkavállaló vs. Letiltással érintett munkavállaló

Általános munkavállaló (nincs letiltás)

1. 134 000 Ft (33,5%)
2. 60 000 Ft (a bruttó bér 15%-a)
3. 266 000 Ft
4. 74 000 Ft (a bruttó bér 18,5%-a)

Letiltással érintett munkavállaló

1. A nettó bér 33%-a (kb. 87 780 Ft)
2. 134 000 Ft (kötelező adók és járulékok)
3. 128 797 Ft + (266 000 - 128 797 - 87 780) = kb. 178 217 Ft
4. 128 797 Ft (nem vonható le)

Kovács Péter esete: Hogyan változott a nettó bére a 2026-os szabályokkal?

Kovács Péter 28 éves, Budapesten dolgozik grafikusként. Bruttó havi bére 450 000 Ft. 2025-ben a nettója 299 250 Ft volt (a 33,5%-os levonás után). 2026-ban a bruttó bére nem változott, de mivel 2026 januárjától már nem jogosult a 25 év alattiak kedvezményére, a nettója 299 250 Ft maradt.

Péter azonban 2025 végén vásárolt egy lakást, és 2026 januárjától igénybe veszi az első házasok kedvezményét. Ez havi 5 000 Ft adókedvezményt jelent, így a nettó bére 304 250 Ft-ra nőtt. A növekedés nem volt automatikus – Péternek nyilatkoznia kellett a munkáltatójánál a kedvezmény igénybevételéről.

Márciusban Péter fizetési nehézségek miatt késett egy hiteltörlesztéssel, amit a bank végrehajtónak adott át. A végrehajtó letiltást helyezett kilátásba a nettó bérére. Péter megijedt, de a könyvelője elmagyarázta, hogy a védett összeg 2026-ban 128 797 Ft, a 304 250 Ft-os nettója 33%-a pedig kb. 100 402 Ft, így a letiltás után is kb. 203 848 Ft-ja marad – a védett összegnél jóval több.

Végül Péter egyezséget kötött a bankkal, és elkerülte a letiltást. A történet tanulsága: a 2026-os szabályok szerint a védett összeg emelkedése miatt a letiltások kevésbé sújtják az alacsonyabb keresetűeket, de a magasabb jövedelműeknél a 200 000 Ft feletti rész teljesen elvonható, ha a végrehajtó él ezzel a lehetőséggel.