Ki az adószámos magánszemély?
Adószámos magánszemély: 15% SZJA és 13% szocho
Az adószámos magánszemély jelentése kulcsfontosságú annak felismeréséhez, hogy minden forint jövedelem után adófizetési kötelezettség áll fenn. A téves tájékozódás súlyos anyagi következményeket okoz, mivel nincs adómentes sáv. Érdemes részletesen megismerkedni a szabályozással, hogy pontosan tudd, milyen terhek várnak rád. Ez segít elkerülni a felesleges büntetéseket és jogi problémákat.
Ki az adószámos magánszemély és mikor van rá szükséged?
Az adószámos magánszemély jelentése és adózása fix mértékű közterhek megfizetését vonja maga után. Az adózó minden megszerzett jövedelme után 15 százalék személyi jövedelemadót fizet. Bizonyos esetekben 13 százalék szociális hozzájárulási adó terheli a bevételt a biztosítási jogviszony függvényében.[2] Adómentességi határ nem létezik, így az adókötelezettség minden forint jövedelemre és minden bevételtípusra kiterjed.
Sokan azt hiszik, hogy egy kis mellékes jövedelemhez rögtön céget vagy egyéni vállalkozást kell alapítani. Hatalmas tévedés. Az adószámos státusz pontosan az olyan élethelyzetekre lett kitalálva, amikor rendszeres, de nem feltétlenül üzletszerű jövedelmet szerzel. Ilyen például a hosszú távú ingatlan bérbeadás, esetleg valamilyen szellemi szabadfoglalkozás, mint a cikkírás vagy a korrepetálás.
Őszintén szólva, én is hónapokig halogattam a kiváltását, mert egyszerűen rettegtem a hivatali bürokráciától. Aztán utánanéztem a következményeknek. Ha bejelentés nélkül kapnak el, a mulasztási bírság magánszemélyek esetében jellemzően eléri a 200 ezer forintot.[3] Ez a kockázat egyszerűen nem éri meg, főleg, hogy az igénylés ma már teljesen online elintézhető néhány perc alatt.
Mikor kötelező a 13 százalékos szocho fizetése?
A 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett egy másik teher is felmerülhet. Ez a szocho. Ha a jövedelmed eléri a minimálbér 30 százalékát egy adott hónapban, akkor a 15 százalék SZJA mellett 13 százalék szociális hozzájárulási adót is fizetned kell.[4] Persze vannak kivételek.
A legfontosabb könnyebbség az ingatlanpiacot érinti. Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után ma már egyáltalán nem kell szochót fizetni, ami óriási megtakarítást jelent a lakáskiadóknak. Ha viszont szellemi szabadfoglalkozásként például fordítást vállalsz, és a bevételed meghaladja a mentességi határt, számolnod kell ezzel a plusz teherrel is.
Költségelszámolás: A 10 százalékos szabály vs tételes elszámolás
A bevételeiddel szemben költségeket is elszámolhatsz, ami csökkenti a fizetendő adó alapját. Két fő módszer közül választhatsz. A 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén a bevételed 90 százaléka után fizetsz adót, cserébe semmilyen számlát nem kell gyűjtögetned az év során.[5] Ez messze a legkényelmesebb út.
A tételes költségelszámolás - és a legtöbb kezdő pontosan itt hibázik - papíron sokkal jobban hangzik, de a valóságban sokszor csapda. Én is azt hittem kezdetben, hogy minden apróságot leírhatok az adóból. Valójában csak a tevékenységhez szorosan kapcsolódó, nevedre szóló számlával igazolt kiadások számolhatók el. Egy lakáskiadásnál egy nagyobb felújítási számla megéri a fáradtságot, de kisebb tevékenységeknél a blokkok havi szintű gyűjtögetése több időt és energiát visz el, mint amennyit pénzben spórolsz vele.
Hogyan lehetek adószámos magánszemély? Útmutató az ONYA-hoz
A folyamat elméletileg gyors, de a valóság tartogathat kisebb meglepetéseket. Nem kell személyesen sorban állnod a hivatalban, mindent elintézhetsz az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás, röviden ONYA felületén keresztül. A rendszer ügyfélkapus azonosítás után azonnal beenged.
A 24T101 nevű formanyomtatványt kell megkeresni és kitölteni. Elsőre eléggé ijesztő. Amikor először próbáltam beküldeni, véletlenül áfás státuszt jelöltem meg az alanyi adómentesség helyett. Ez egy klasszikus kezdő hiba. Két napig tartott, mire egy ügyintéző segítségével visszacsináltuk az egészet.
A legfontosabb alapszabály: hacsak nincs kifejezett nyomós okod rá, évi 12 millió forintos bevételig mindig az alanyi adómentességet válaszd.[6] Így nem kell áfát felszámítanod a számláidon, és ami ennél is fontosabb, megkíméled magad a bonyolult áfabevallások elkészítésétől.
Adószámos magánszemély vs Egyéni vállalkozó: Melyiket válaszd?
A bizonytalanság az egyéni vállalkozó és az adószámos magánszemély közötti különbségben a leggyakoribb akadály az indulásnál. Lássuk a legfontosabb eltéréseket.⭐ Adószámos magánszemély (Kezdőknek ajánlott)
• Nagyon alacsony, évente egyszer az SZJA bevallásban kell feltüntetni.
• Kiegészítő, eseti jellegű munkák vagy passzív jövedelem, például bérbeadás.
• Általában nem indokolt, a 10 százalékos költséghányaddal önállóan is könnyen intézhető.
• Nincs kamarai tagdíj és nem kell helyi iparűzési adót fizetni.
Egyéni vállalkozó
• Magasabb, választott adózási formától függően akár havi bevallási kötelezettség is felmerülhet.
• Rendszeres, üzletszerű, tartós profitorientált tevékenység.
• Erősen ajánlott, a bonyolultabb szabályok miatt a szakértői segítség szinte elengedhetetlen.
• Évi 5000 forint kamarai tagdíj és önkormányzattól függő helyi iparűzési adó kötelező.
Ha csak évi néhány számlát állítasz ki, vagy egy lakást adsz bérbe, az adószámos lét a nyerő választás a nulla fix költség miatt. Amint a tevékenységed rendszeressé, fő jövedelemforrássá válik, át kell térned a hivatalos egyéni vállalkozói formára.Lakáskiadás Budapesten: Péter tanulópénze
Péter, egy 42 éves budapesti mérnök, megörökölt egy panellakást, amit havi 180 ezer forintért adott bérbe. Mivel korábban sosem volt dolga az adóhivatallal, egyből egyéni vállalkozást akart indítani, hogy biztosan mindent szabályosan csináljon.
Felkeresett egy könyvelőt, majd szembesült a valósággal. A kötelező kamarai tagdíj, a helyi iparűzési adó és a havi 15-20 ezer forintos könyvelői díj azonnal elvitte volna a bérleti díj jelentős részét. Péter teljesen elkedvetlenedett, és azon gondolkodott, hogy inkább üresen hagyja a lakást.
Egy ingatlanos Facebook csoportban olvasva jött rá a megoldásra. Kiderült, hogy hosszú távú bérbeadáshoz az adószámos opció is tökéletesen elegendő, amivel mentesül a felesleges vállalkozói terhek alól. Kizárólag a 15 százalékos SZJA-t kell fizetnie, szochót és iparűzési adót pedig egyáltalán nem.
Az ONYA felületén negyedóra alatt kiváltotta a 7-essel kezdődő adószámot. Az elmúlt egy évben így teljesen legálisan, évi nagyjából 250 ezer forintnyi extra vállalkozói költségtől mentesen adta ki az ingatlant, mindenféle adminisztrációs stressz nélkül.
Forrásanyag
Bizonytalanság van bennem: pontosan mi az egyéni vállalkozó és az adószámos magánszemély közötti különbség?
A legfőbb különbség a tevékenység üzletszerűségében rejlik. Az egyéni vállalkozó profitorientáltan, rendszeresen végzi a munkát, míg az adószámos magánszemély inkább eseti jellegű, vagy passzív jövedelmet biztosító tevékenységet folytat, jóval kevesebb adminisztrációval és nulla fix költséggel.
Félek a NAV büntetésektől a bejelentés elmulasztása miatt - mi történik, ha lebukok?
Ha adószám nélkül végzel adó- és számlaköteles tevékenységet, a mulasztási bírság általában 200 ezer forintig terjedhet magánszemélyeknél. Ezen felül az eltitkolt jövedelem után adóhiányt, késedelmi pótlékot és adóbírságot is megállapít a hatóság.
Zavarodottság van bennem a költségelszámolási lehetőségekkel kapcsolatban - melyiket érdemes választani?
Kezdőknek szinte mindig a 10 százalékos költséghányad alkalmazása a legbiztonságosabb és legegyszerűbb. Nem kell számlákat gyűjteni, a bevételed 90 százaléka után fizeted meg a 15 százalék adót. Tételes elszámolást csak nagy értékű, számlával igazolt beruházások esetén érdemes választani.
Nem egyértelmű, hogy mikor kötelező az adószám kiváltása bérbeadásnál?
Ingatlan bérbeadása esetén az első naptól kezdve kötelező az adószám kiváltása, ha számlát is kell kiállítanod a bérlőnek. Céges bérlő esetén ez mindig elengedhetetlen, magánszemély bérlőnél számviteli bizonylat is elég lehet, de az adószám megléte mindig tisztább jogi helyzetet teremt.
Kiemelkedő részek
Minden megszerzett forint adókötelesNincs adómentes alsó határ; a legelső forint bevétel után is meg kell fizetni a 15 százalékos személyi jövedelemadót.
Mentesség a fix díjak alólEz az adózási forma mentesít a kamarai tagdíj és a helyi iparűzési adó alól, ami jelentős megtakarítás egy klasszikus vállalkozáshoz képest.
Alanyi adómentesség választásaÉvi 12 millió forintos bevételi határig érdemes az alanyi áfamentességet választani a jelentős papírmunka és az áfafizetési kötelezettség elkerülése érdekében.
Lábjegyzetek
- [2] Nav - Bizonyos esetekben 13 százalék szociális hozzájárulási adó terheli a bevételt a biztosítási jogviszony függvényében.
- [3] Advantor - Ha bejelentés nélkül kapnak el, a mulasztási bírság magánszemélyek esetében jellemzően eléri a 200 ezer forintot.
- [4] Penzcentrum - Ha a jövedelmed eléri a minimálbér 30 százalékát egy adott hónapban, akkor a 15 százalék SZJA mellett 13 százalék szociális hozzájárulási adót is fizetned kell.
- [5] Nav - A 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén a bevételed 90 százaléka után fizetsz adót, cserébe semmilyen számlát nem kell gyűjtögetned az év során.
- [6] Officina - A legfontosabb alapszabály: hacsak nincs kifejezett nyomós okod rá, évi 12 millió forintos bevételig mindig az alanyi adómentességet válaszd.
- Mennyit vonhatnak le a nyugdíjból?
- Mikor vagyok inzulinrezisztens?
- Mikor kell megcsinálni az Utasfelvételt?
- Hány napot lehet egybefüggően dolgozni?
- Mennyi ideig kell főzni a fürjtojást?
- Meddig áll el a vargánya?
- Meddig áll el a tojásfehérje a fagyasztóban?
- Mi az a nyugdíjas törzsszám?
- Mikortól lehet munkát vállalni?
- Meddig kell áztatni a babot?
Hozzászólás a válaszhoz:
Köszönjük a visszajelzésedet! A hozzászólásod nagyon fontos, segít nekünk a jövőben jobb válaszokat adni.